Hát ez ilyen lett

Görög joghurt

Nagyon régen sikerült ilyen jóminőségü joghurtot kapnom, mint ami a mult héten hazakerült, pedig ugyanott és ugyanazt a minőséget vásároltuk. Még jó, hogy minimum 4 nagy pohár volt, igy gyorsan
2 db nagypohár (450 gr-os) joghurtot lecsurgattam. Ahogy a savó elhagyta, még a színe is megváltozott.
S még az is szerencse, hogy ma senki sem látta, de én majdnem a felét bekanalazgattam az itt lévő kistányér tartalmához. Fura egy figura és izlés ! - nem ?
De ha én egyszer így szeretem??? --- meg a sült húst lekvárral :))))

Így szép az élet :-) - meg úgy, ha zajlik :)))

Savós-sajtkrémes kiflik

Teljesen rákattantam a savó felhasználására a mindennapokban, s szerintem nagyon jól bevált akár tej, akár viz helyett. A mai kifli hozzávalói is igy indult.

Hozzávalók:

1,5 dl savó

3-4 evőkanál joghurt

1,5 dl olaj

1 mk só

1 csipet cukor

2 db tojás

70 dkg finom liszt

1 csomag friss (LIDL-s) élesztő (ez kb 4,4 dkg)

A sajtkrémhez:

25 dkg margarin

20 dkg reszelt trappista sajt

2 dkg só

A kiflik kenéséhez 1 db tojás

Elkészitése:

A tésztához valókat robotgép edényébe tettem és a gép addig keverte, dagasztotta, amig szép sima nem lett.

(Azért nem irok időt, mert most tesztelek egy uj gépet, s nekem a dagasztási idő mindössze 2x5 perc volt, közben pihent 3 percet)

Kenyérsütőben történő dagasztásnál kell a 20 perc dagasztás.

Amikor a robotgép megdagasztotta a tésztát, átraktam egy enyhén kilisztezett kelesztőtálba és duplájára kelesztettem. (ez kb 45 perc)

Amig a tészta kelt, addig elkészitettem a sajtkrémet.

A margarint, a sót, és a reszelt sajtot szintén a robotgépbe tettem, s mindössze 20 másodperc alatt krémmé varázsolta.

A megkelt tésztát lisztezett felületre boritottam, és 8 egyenlő részre osztottam.

A gombócokat egyenként kinyujtottam kerekre, és az elkészült sajtkrémmel megkentem, majd szimetrikusan 8 részre elvágtam és feltekertem őket. (ezekből lett a kiskifli)

Sütőt 200 fokra előmelegitettem, az aljába egy edénybe kb 1 liter vizet öntöttem, és a kiskiflik 12 perc alatt szép pirosra sültek.

Ezek a nagyobb méretü kiflik. Itt amikor a gombócot kerekre kinyujtottam és megkentem a sajtkrémmel, akkor csak négyfelé vágtam és úgy tekertem föl. Mindkét kifliformát sütőpapirral kibélelt tepsire raktam és még további negyed óráig kelesztettem. Sütés előtt tojásfehérjével lekentem és (a nagy kiflik esetében) 200 fokon 15 perc alatt készre sütöttem.

Narancslekvár - "megfertőzött" a druszám :)

Már ősszel elkapott a hév a különböző ínyenc-lekvárok készítésével, de most sem én tehetek arról, hogy az elkészült narancslekvárból még csokis is készült. Valóban régen készültem már arra, ha narancsdömping lesz az üzletek polcain, akkor hozzáfogok lekvárt gyártani. Késztetett erre az is, hogy pár hónappal ezelőtt az egyik multiban amerikai hetet tartottak, akkor volt kapható valami hasonló, de tényleg csak hasonló.......... - mert ez ami most és itthon, az én kis konyhámban készült, azért teljesen más.
Aki bünbe csábított nem más, mint ChéfViki Az elmult napokban sajnos volt időm barangolni, bogarászni és a kényszer is rávitt a müveletre, mert itthon hevert 2 kg narancs, amiből összesen csak 3 db hiányzott. Egy kicsit azért másképp készítettem, mint Viki, mert a még mindig küszködő derekam nem engedte meg azt a luxust, hogy bevásárlásra is adjam a fejem. Igy aztán készült a lekvár abból, ami itthon volt :-)
Ahogy, s abból ami itthon volt, s ahogyan én készítettem:
2 kg narancs (de ebből 3 db hiányzott, igy konkrét dekát meghatározni nem tudok)
3 nagy rúd fahéj
1 kg cukor (legközelebb sokkal kevesebbet tennék, mert nagyon édes volt a narancs)
4 evőkanál rum
2 db citrom és a lereszelt héja
Ahogyan készitettem:
A narancsokat alaposan megmostam, héjukat leszedtem és apró kockára vágtam, majd egy 2 literes befőttes üvegbe raktam és annyi vizet öntöttem rá, hogy ellepje. Az üveg tetejét rácsavartam és jó 24 órát ázott a narancshéj a vizben.
Másnap elővettem az üveget, leöntöttem, a narancshéj levét. Egy nagyobb (kb 5 literes) lábasba tettem a narancshéjakat és annyi tiszta vizet öntöttem rá, hogy ellepje. Fedőt tettem a lábasra és 1 órára otthagytam. Gyönyörüen (kb kétharmadig) megpuhult ennyi idő alatt a narancsok héja. Akkor hozzáadtam a két citrom reszelt héját, a 3 db nagy fahéjrudat, majd a narancsokat és a két citromot négyfelé vágtam, s ezeket is beletettem a lábasba. Tetejére szórtam az 1 kg cukrot, s igy főztem tovább még fél óráig. Ezután kivettem a fahéjrudakat, beletettem a 4 evőkanál rumot és egy botmixerrel összeturmixoltam, s tovább főztem kb fél óráig. Ekkor már jó kis lekvársürüségüvé vált a masszám.
Amikor négy üveget megtöltöttem a narancs-sárga csodával, akkor jutott eszembe, mi lenne, ha a maradékba egy kis csokoládét belecsempésznék. El nem ronthatja. Vettem a bátorságot és a hütőszekrényben lévő 10 dkg csokoládét (mert csak ennyi volt itthon) beletördeltem a maradékba és egy gyönyörü barna szinü, eszméletlen izü csokis narancslekvárom is lett (ebből is 2 üveggel) Köszönet az ötletért Chéf Vikinek - Köszönöm druszám :)))))))) Este már azt is vacsoráztunk. Azt hiszem ismételni kell, vagy nagyon eldugni a polc mélyére :))

Pulykaszárny vörösboros káposztával

Szeretjük a pulykának ezt a részét (puszkaszárny-közép), nem tulságosan zsiros, de nem is száraz, amolyan jó kis szaftos, főleg, ha még sütéskor hozzácsempészünk egy kis házi -enyhén füstölt- szalonnát.
Hozzávalók és elkészités
4 db pulykaszárny közepet megmostam és egy kacsasütőbe raktam.
1 nagy evőkanál (só és füszermentes) ételízesítővel megszórtam, aláöntöttem kb
1,5 dl vizet
8 picike szelet házi -enyhén füstölt- szalonnát bevagdostam és a tetjére tettem.
2 gerezd fokhagymát összevágtam és a husok közzé rejtettem.
Lezártam a kacsasütő tetejét és irány a sütőbe 200 fokra 50 percre
Ennyi idő alatt nagyon finom, puhára és pirosra sültek a husik.
A káposztához:
1 nagyobb fej lilahagyma nagyon vékony szeletekre vágva
1 közepes fej lilakáposzta, szintén keskeny csikokra szelve
Egy lábasba kevés olajat hevitettem, majd bele a lilahagymát, amit pár percig pároltam,
ráraktam a káposzta szeleteket is. Csipet sót tettem rá.
Amikor már jó felére összezsugorodott a káposzta, hozzáadtam a következőket:
1 nagy evőkanál méz
1,5 dl jó minőségü vörösbor
szük 1 dl balzsamecet
5 percnyi főzés után hozzáadtam
2 db megtisztitott, kockára vágott almát és addig pároltam tovább, amig a leve eltünt (kb 10-15 perc)
Héjában sült krumplival tálaltam.

Kenyér - amelyik nem fért be a jénaiba :-)

Aki nem szokott boltban kenyeret vásárolni, az ne is gondoljon arra, hogy egyszer egy váratlan fordulat, egy szerencsétlen mozdulat, egy lumbágó és már napokra el is van zárva a külvilágtól, s még az sem jut eszébe, hogy egyáltalán kenyere sincs otthon. (még a fagyasztó mélyén sincs tartalék) Érdekes ez legfőképpen akkor, ha ez úgy este 7 és 8 óra körül derül ki, éppen vacsora előtt. (Na jó, jó, vacsorára azért kettőnknek kb 8 dkg-nyi kenyere volt, amit úgy osztottunk meg, hogy én nem ettem) :-) --de reggelre még kenyér is született.
"szaladtam" fühöz-fához, de nem ám a vargához............. inkább gyorsan a liszteszsákhoz, s a még éppen utolsókat rugó kenyérsütő gépemhez. Lesz, ami lesz alapon eldöntöttem, hogy most a kenyérsütőgépnek kell sütnie, mert én megmozdulni sem tudok.
Kenyeremnek története is van jó hosszu, de az most nem érdekes, gépi kenyérből mégis egy sütőben és jénaiban -alig elférő- kenyér sült.
Hozzávalók (gyorsan ami kéznél volt)
4 dl savó (lehet viz is, vagy fele-fele, esetleg fele viz, fele tej)
1 evőkanál olaj
2 teáskanál só
(Ezek mindjárt gyorsan a kenyérsütő üstjébe)
65 dkg liszt
1 evőkanál tejpor
1 kk cukor
(mindhárom összekeverve és a folyadékra rákanalazva)
A liszt tetejére
20 dkg öregtészta (az előző kenyérből hütőben tárolt)
2 dkg élesztő
Elkészités (különös, mert mindent a gépre biztam)
Az én gépem egy hausmaister, amely előmelegit kb 20 percig. (ennek később szerepe lesz)
Tehát: bekapcsoltam a gépet, előmelegitett, majd 20 percig dagasztott.
Gép kikapcsolva, tészta bennehagyva, s ujra elinditottam a programot, mert előlről kezdte a kb 20 perc melegitést, majd a másodszori 20 perces dagasztást. (s ez volt azt hiszem a lényeg)
Amikor ezzel végzett, kivettem az üstből a tésztát, bele egy kelesztőtálba, s 40 percig magára hagytam.
Az idő leteltével a kelesztőtálból kivéve egy-két mozdulattal valami hengerszerüt formáztam belőle és beletettem ezt a parányi kis tésztacsomót egy -sütőpapirral bélelt- jénaiba. A jénai tetejét rá és még tovább kelesztettem ujra 40 percig. (alig emelkedett meg a tészta, nem nagyon lehetett észrevenni rajta, hogy olyan sokat kelt volna, de sem időm, sem energiám nem volt tovább vármi, mert ekkor már jócskán az éjszakába nyult az idő, a derekam, meg majd leszakadt) Lesz, ami lesz alapon ujra: maximumra kapcsoltam a villany-sütőt, a tésztát bevágtam, a jénai tetejébe egy csomó vizet spricceltem s ráraktam a tésztára, azaz a jénai aljára. 15 perc előmelegités után (ekkor még nem érte el a sütő a maximum hőmérsékletet) betettem a kenyeret. Először 15 percet adtam neki, majd megnéztem. Semmi különös elváltozás, csupán annyi, hogy a sütőt visszavettem 200 fokra, s ráadtam még 25 percet. Amikor csörömpölt a sütő, hogy lejárt az idő, megnéztem és majd elájultam. A kenyér felnyomta a jénai tetejét és már azon gondolkodtam, hogy fog ez innen kijönni? Kivettem a sütőből, de láttam. hogy még 4-5 perc kellene neki, de nem akart elválni a kenyér és a jénai -ugy összegyógyultak- Végre sikerült levarázsolni a jénai alját és megforditva voltam, kénytelen visszatenni egy pár percre -tényleg csak 5 percre- a kenyeret a sütőbe, hogy az alja is szép piros legyen. Az lett !!! és nagyon finom !

A 10 legegészségesebb étel, amit nem mindig eszünk

Most, hogy a derekam az ágyhoz köt, nem a konyhában ténykedem, hanem barangolok a "világban" s nicsak mire találtam. Először kicsit furcsa volt, amikor elolvastam, hiszen nagyon sokan használjuk, főzzük, vagy akár nyersen fogyasztuk. Azért gondoltam, mégis megosztom veletek, amit találtam. Innen tovább idézem.........

Ami egészséges, általában drága, vagy nehezen beszerezhető, vagy csak nem is hallottunk róla, gondolná az ember, de azért ez nem mindíg így igaz. Mert többségük karnyújtásnyira van tőlünk, mégis elég ritkán kerül az asztalunkra, tányérunkra.

A neves táplálkozás szakértő és iró: Jonny Bowden már több hosszu listát állitott össze arról, hogy mik azok a kiemelkedően egészséges ételek, amiket naponta fogyasztanunk kellene mégsem tesszük. Néhány dolog kedvencei közül, mint pl. a portuláka, guava, vagy a goji bogyó, szinte beszerezhetetlen még a hipermarketekben is, nemhogy a sarki közértben. Ezért a New York Times újságírója megkérte Dr Browdent, hogy a 150 legegészségesebb étel a világon c. könyv íróját, hogy állítson össze egy olyan listát, amely olyan egészséges és létfontosságu ételeket tartalmaz, amelyekhez viszonylag könnyen hozzá lehet jutni.

Lássuk az ajánlatot

KURKUMA. Gyulladáscsökkentő és segit megelőzni a rákot.

Izesitsük vele a reggeli rántottát, de bármelyik zöldségfélével kiválóan passzol

Káposzta: tápláló és egészségvédő anyagokban gazdag és egy olyan -viszonylag ritka- szerves kénvegyületben is, mely serkenti a rák legyőzésében nagy szerepet játszó enzimek termelését.

Fogyasztása: Csináljunk egy jó kis csipős kinai káposztasalátát (természetesen, a nálunk is kapható hagyományos magyar káposztasaláta is alkalmas erre) vagy tegyük házikészitésü hamburgerbe, szendvicsbe.

Mángold: Ez a leveles zöldség tele van karotinnal, amely segit megvédeni a szemet az öregedéstől. Hazánkban nehezebben beszerezhető ez a növény, de nagyobb hipermarketek polcain biztos megtaláljuk.

Alkalmazása: tépkedjük darabokra, és néhány percre dobjuk felhevitett oliva olajba.

FAHÉJ: segit kordában tartani a vércukrot és a koleszterint.

Fogyasztása: szórjuk a kávé tetejére, vagy izesitsük vele a reggeli müzlit.

GRÁNÁTALMA-LÉ: kutatások szerint csökkenti a vérnyomást és nem kevés antioxidánst tartalmaz.

Fogyasztása: csak igyuk a reggeli narancs mellé, vagy akár helyette

ASZALT-SZILVA. Antioxidánsokban nagyon gazdag és segiti az emésztést.

Fogyasztása: tekerjük érlelt sonkába (nem fogyókurázók bacon-be is tekerhetik) és rakjuk be pár percre a sütőbe.

TÖKMAG. - A tök legtáplálóbb része, amelyben rengeteg magnézium és ásványi anyag van.

Fogyasztása férfiaknak fokozottan ajánlott, mivel segit megelőzni a prosztata gondokat.

Nassként, vagy salátára szórva fogyasszuk.

FAGYASZTOTT ÁFONYA. Bár a fagyasztás során a tápanyagok egy része lebomlik, a fagyasztott áfonya mégis nagyon jó választás, hiszen egész évben kapható és nem romlik meg. Az áfonyában lévő anyagok segitik a friss memória megőrzését.

Fogyasztása: keverjük össze joghurttal, vagy öntsünk rá egy kis (csokis vaniliás) tejet és szórjuk meg őrölt mandulával.

KONZERV SZARDINIA. Magas omega3 és kalcium tartalma mellett, vas, magnézium, foszfor, cink, mangán és a B vitamin különféle fajtái is megtalálhatók benne.

Fogyasztása: Minden féle képpen olyan szardiniát válasszunk, amelyet oliva olajban, vagy saját levében tettek el.

Ehetjük magában, salátába keverve, piritossal, vagy egy kis mustárral, citrommal, borssal, hagymával kikeverve, szendvicsre kiválóan alkalmas krémet kapunk belőle.

A CÉKLA, amelyre ugy kell gondolni, mint a vörös spenótra, tele van folsavval (B9 vitaminnal)

és természetes pigmentekkel, melyek segítenek megelőzni a rák kialakulását.

Fogyasztása: nyersen, mivel mint sok más gyümölcs és zöldség főzés közben, a hő hatására elveszti magas antioxidáns tartalmának nagy részét.

Tejszínes krémsajt ---- végre az igazi :)

Ez már itt az elkészült, tejszínes krémsajt !! Tudjátok! a helyett a tömlős helyett, amit csak úgy az üzletek polcairól lemeltem régen, alig vártam, hogy hazaérjünk és ollót az egyik végén a tömlőnek, s már hol volt, hol nem volt tejszines krémsajtom. Na de itt most több tizdekányi van egyszerre.
Végre az az íz, végre az a harmónia, végre az, amire vágytam, s végre símán "benyalakodhatok" akár több 10 dekás tejszínes -tömlő nélküli- krémsajtot, anélkül, hogy elmormognám magamban, hogy jó jó, de miért ilyen drága? Na ez úgy sikerült, ahogy én szerettem volna mindíg is.
Hozzávalói nem más, mint a már oly sokszor elkészített házi krémsajtom, akár naturan, akár füszerezetten.
1 pohár joghurt,
1 pohár kefir,
2 pohár tejföl
(minden pohár 450 gr-ot tartalmaz)
2 dl Milli tejszín (ahhoz, hogy tejszínes krémsajtot kapjunk) de ezt már csak a legvégén a fele adag natur sajttal kevertem ki.
A tejfölt, joghurtot, kefirt, egy tülzacskóba beleöntöttem, 24 óra alatt jól lecsúrgattam. Az alatta lévő edénybe kifolyó savót mindíg elteszem továbbfelhasználásra. (kenyér és péksütemény készítéséhez) Le is lehet fagyasztani.
Most úgy döntöttem, kipróbálom a tejszínes krémsajtot, mert már elég sok füszerezettet ettünk mostanában.

Amikor a savó kicsurgott a hozzáadott anyagokból és a zacskóból kiborítottam, ilyen kemény állagú natúr krémsajtot kaptam (75-80 dkg-ot sikerül varázsolni a 4 pohárból)

A natúr krémsajtot most megfeleztem. Az egyik felét beletettem egy magasabb falú edénybe, és hozzáöntöttem 2 dl tejszínt, parányi sót, és egy botmixerrel pár másodperc alatt kikevertem. Határozottan állítom, hogy sokkal különb és finomabb, mint a tömlős sajt, s ráadásul még árában is sokkal barátibb.

Ki ismeri - s mit tud róla?

Nem tudom, hogy én vagyok lemaradva, vagy csak nem haladok a korral? :-)) ezért kiváncsi lennék, hogy ki ismeri a terméket, tud-e valamit róla ?
Egy internetes oldalon -sőt már több portálon- találkoztam ezzel a német "csodamasinának" kikiáltott háztartási géppel, amely állítólag 26 háztartási gépet helyettesít, gabonát ŐRÖL, dagaszt, kever, kavar, főz, fagyit készít, s ki tudja még mi mindent csinál. Több videót is megnéztem a YouTube-n. Kiváncsi lennék a véleményetekre.

Három töltelékes fonott kelt kalács

Ez egy egyszerü -de annál finomabb- kelttészta receptje kicsit megvariálva, a "minden maradékot hasznosítok, felhasználok" jegyében született.
A tészta hozzávalói
60 dkg finomliszt
3 tojás sárgája
csipet só,
1 evőkanál olaj
4 dkg élesztő
4 dl tej
6 dkg kristálycukor
Töltelékhez
Darált dió
Lekvár (ami éppen van otthon. Nekem vegyes lekvárom volt)
Reszelt alma (2-3 db)
Elkészítése:
A tejből 1 dl-t elveszünk meglangyositjuk, hozzáteszünk egy csipet cukrot és belemorzsoljuk az élesztőt. Hagyjuk, hogy jól felfusson (6-7 perc)
Az összes többi hozzávalókat a kenyérsütő üstjébe (vagy a dagasztógép edényébe) tesszük. A felfuttatott élesztőt a tetejére öntjük, elinditjuk a dagasztó programot, ami 20 perc.
Kelesztőtálba (vagy bármilyen már erre alkalmas nagyobb edénybe) tesszük és jó duplájára kelesztjük.
Amikor megkelt kettévágjuk a tésztát, s egyenként téglalap alakura kinyujtjuk.
A téglalapot képzeletben (hosszában) háromfelé osztjuk. A közepét (amire a töltelék kerül) vastagabbra, mig a két szélét fele vékonyságura nyujtjuk.
A középső részre tesszük a tölteléket, sorban: először a dió, rá a lekvár, s utoljára a reszelt (kinyomkodott) alma. Ha még füszerezni szeretnénk, akkor az alma tetejére parányi fahéjat és egy kicsi reszelt citromhéjat tehetünk. (én ezt nem tettem, mert van családtag, aki nem szereti a fahéjat)
Amikor a töltelékeket rákentem a középső részre, a jobb és bal oldali részt kb 2 cm-es csikokra bevagdostam, s váltakozva hajtottam rá (jobbról, balról) a középső részre.
Ugyanigy jártam el a tészta másik felével.
Nagyobb méretü -sütőpapirral bélelt- tepsire tettem a két rudat, még további 30 percig hagytam kelni. Tojásfehérjével megkentem. A sütőt előmelegitettem és 200 fokon 35-40 perc alatt pirosra sütöttem.

Az unokáim sütöttek - és hozzá egy sűrű nap

Már hosszu napok óta gyötör valami nyavaja, beadta a derekam a derekát, "gyönyörüséges" - nem éppen fájdalommentes "csinos" járásom nagyon meghatározta napjaimat. Inkább vizszintbe helyezve, mint függőlegesen éreztem jobban magam, de oly annyira, hogy még a konyhát is elkerültem. Na de most jött ám a lényeg. Két szépséges unokám (14 és 7 évesek) eddig még soha sem csináltak olyat, hogy egy ételféleséget is teljesen egyedül végig csináljanak.
Most -ha finomságra vágytak- felajánlottam nekik, hogy minden hozzávaló megvan, ha belevágnak, hát csinálják. Ime a képsorozat. Én csak a sütőt felügyeltem, mert azért mindenre még nem tudott kiterjedni a figyelmük, de amikor elhangzott a szó, hogy süssenek maguknak: óriási örömmámorban úsztak, s már boldogan pakoltak is mindent a helyére, s fogtak hozzá a sütéshez. Én úgy voltam vele, azt eszik meg, amit sütnek. Nem volt kételyem, hogy megoldják :)) de hogy ilyen szépen?? --- arról még álmodni sem mertem. Büszke is vagyok rájuk, hogy a már egyszer megsütött "hamis" képviselőfánkot egyedül megcsinálták.
2010. január 31-e, Vasárnap: ez a nap sem a munkától, sem az izgalomtól, sem a jókedvtől, a kikapcsolódástól nem volt mentes. Bár a lányok számára még a mai nap (február elseje) is felhőtlen boldogságot hozott, miután már napok óta szakad a hó, s ráadásul ma (hétfőn) még suliba sem kellett menni.

Először is ott kezdődött, hogy még a disznóvágás -majdnem végeredményeit- már végre haza kellett hozni, igy aztán a család apraja-nagyjának -mindenkinek- kijutott a munkából.
Lányok sütöttek, édesapjuk hazahozta a kolbászokat, sajtokat, majd amikor mindezekkel végzett, sajnos a papát (férjemet) vasárnap bevitte a korházba, mert ma már mütötték is.

No de ne szaladjak már ennyire előre, mert minden képkocka megér egy óriási dícséretet. Itt éppen a picurnak: Petrának, csak annyit mutattam meg, hogyan, és milyen finomsággal nyomja rá a nyujtófát a tésztára.

Aztán a kiszaggatott kerek tészták mellett visszamaradt anyagból kifliket tekertek. Öröm volt nézni a négy kis szorgos kezet.

Adrikám olyan gyönyörü téglalapot nyújtott a tésztából és olyan édes kis kifliket tekert, mintha már óriási gyakorlata lenne benne.

Na de jött ám a puding felverése. Petráé volt a vanília,

.........míg Adrinak jutott a csoki. Amikor én pudingot keverek bizony még az én kezeim is nehezen birják tartani a habverőt és a tálat, hát még a két kis kuktámnak. Picit ki is fáradtak.

......de olyan mosolyogva hozták a végeredményt, hogy öröm volt nézni.

Itt már Apukájuk is visszaérkezett, s óriási örömmel töltötte el a tény, hogy a két leányzója micsoda "remekmüvet" alkottak. Azt hiszem a fotó is árulkodik róla, hogy idejük nem volt a töltött kosárkáknak, hogy gyönyörüséges tálalást kapjanak, úgy ahogy voltak, egy óriás tálcáról úgy elfogytak, hogy alig tudtunk megmenteni egy pár darabot, hogy a szülők is megkóstolják, merthogy a két picinyem itt aludtak az éjjel. Mivel Anyukájuk egész nap dolgozott, igy Ő csak otthon (este) kóstolhatta meg a küldött sütiket, de kaptunk e-mailt, s nagyon boldog volt, örült a sütiknek és főleg a lányok ügyeskedésének.....

S egy fáradt szombati munka után, a vasárnap reggeli friss ébredés, a sürün hulló hó csábította őket az udvarra, mert a tegnap felállított hóembereket le kellett ellenőrízni, na egy jó pár bukfencet vetni a fehér csodába.

Itt még a kis bütyök is (Robika kiskutyusunk) is kiváncsian kémlelte a nála is fehérebb havat, majd akkora futkározásba kezdtek, hogy a végén alíg tudtuk kiszedni sűrű szőrzetéből a hócsomókat. (.....de nagyon élvezte a futkosást, a játékot)

.....még a kapu bejáró oszlopára is raktak egy parányi hómanót :))))

....s utána jöhetett a boldog hóban hempergés, ölelkezés a hóemberkével...........

.....de úgy látszik nem volt elég hó a hátsó udvarban, még innen is vittek hólövedékeket, az igazi és feledhetetlen hógolyózáshoz.

Tegnap és ma a -disznóvágáskor készített, s a füstölőben már tartósított- kolbászok is hazakerültek.

S itt jön az a trükk, amit még annó írtam. Hát volt olyan bél, amelyik szerette volna megadni magát, és a hústömeget nem akarta megtartani. Nem fogott ki rajtunk. Mire való az ötlet? - hát arra, hogy fix, hogy fixben és fixen álljanak a kolbászok. Nem is csúszott ki egy szál sem a bőréből :))))

Most a disznósajtot is óriási vastag bélbe töltöttük, de ezt már nem bírtuk ki, hogy legalább egyet ne szeleteljük fel és ne kóstoljuk meg. Én mondom, hogy isteni finom lett. Csak az az egyetlen problémája, hogy nagyon el kell dugni, hogy nehogy hamar elfogyjon.

Minden munka végeztével tegnap (vasárnap délután) Papa -ha nem is ilyen mosolyogva- de elindult "kisfiammal" a korházba, de ma már délelőtt 11-kor kaptuk az értesítést, hogy túl van a mütéten.

Nagyon remélem, hogy ez a munkával teli szorgalmas, Papa egészsége miatt izgalmas nap nagyon jól fog végződni.