Esküszöm, s most jobb kezem a bal oldalon szívem fölött:- igazat mondok :) tehát, esküszöm, hogy én csak elmentem, kiválasztottam, kifizettem, hazahoztuk, felvagdostam, fagyasztóba raktam
.......de sajnos enélkül nem tudom elképzelni azt, hogy én egy jóízű finomságot süssek, főzzek. Ne higyje senki, hogy most aztán nekiestünk, felfaltuk és megártott :) :) ááááááááááááááááá nem, vagyis nem annyira.... csakhogy egy falat sem ment le a torkomon, merthogy nem is ez volt a cél. Csupán annyi, hogy bevásároltunk, s szépen elvagdostam, légmentesen lezártam, csíkokban fagyasztóba raktam, hiszen ez a húsos-szalonna mennyiség biztosítja egész évben a magyaros ételek ízvilágát konyhámban.
Ez pedig igazán csak egy kis kóstoló, mert ebből aztán sokkal több is elfogyna, de nem részemről. Én nem vagyok annyira kolbász/- szalámi barát, megvagyok nélkülük.
Ez itt pedig már az a mintapéldány, ami miatt mindezeket a finomságokat be kellett szerezni, haza kellett kozni, hiszen jön a húsvét, mégiscsak fel kell készülni valahogy, nehogy egyetlen évben is kimaradjon a megszokott agyonzabálási procedúra. Mert szerintetek valaki észrevenné, ha esetleg nem tartanánk magunkat a hagyományos húsvéti szokásokhoz ? --- ááá senki ! akkor meg minek ez a sok felhajtás. (sok éves tapasztalat, hogy általában azért, hogy teleegyük magunkat, utána napokig kajára sem tudunk nézni, s jó nagy része esetleg a kukában végzi, bár nálam ez nem szokás, mert általában továbbhasznosítom a maradékokat.)
Na ez is csak eszmefuttatás, mert nálunk már évtizedek óta, "csak" megemlékezünk arról, hogy húsvéti ünnepek, jönnek, vannak. Tesszük a dolgunk, főzünk, finomakat, de könnyűt -s hogy a hagyományhoz is hűek legyünk, van némi sonka, tojás, kolbász, egyéb apróság, de a húsvéti ünnepek miatt nem rakjuk rogyásig az asztalt különböző olyan ételekkel, amelyeket azért csinálunk, (na nem mi, hanem úgy általában a szokás hatalma alatt élő emberek), mert így kell, vagy mert nem akarunk lemaradni a szomszédok, az ismerősök, esetleg a barátok megrögzött dolgaitól.
Erről mi már rég leszoktunk. Ennek ellenére, mindíg van sonka, van tojás, van kolbász, de csak éppen annyi, amennyit egy-két evéskor el is fogyasztunk. (a többi megmarad és majd máskor elfogy) E tömény ételek helyett előnyben részesítjük -a ma már nem is olyan ritka- hidegtálakat, s inkább azokat diszítjük ezen finomságokkal)
Nem hízlalda ez kérem :)) :))
Ezt pedig csak úgy grátisz tették a csomagunkhoz, hogy "jó lesz majd egy bablevesbe".........(Igaz, azt tudni kell, hogy évek óta ettől a családtól vásárolunk, amióta mi nem vágunk télen disznót, ami alól kivétel volt a mult év, de hát azt sem mi vágtuk, hanem a gyerekeink, csak éppen nálunk volt földolgozva) A bablevesbe való mellé még egy nagyobb zacskó kb fél kiló friss tepertőt is kaptunk, jó húsosat. Csak néztünk egymásra a férjemmel, hogy még ilyen is van ? Általában ha vásárolni indulunk: nem levesznek az árakból, hanem inkább megnyomják egy kicsit a mérleget :)
Szalonna szabdalás közben azért le kellett vágni egy ekkora szeletkét, mellé kellett tenni a grátisz tepertőből, és a jó kis kolbászból, hogy mégis megnézzük mit is vásároltunk. Tökéletes!!!! - állapítottam meg, de ekkor már erős sejtéseim voltak, hogy elég volt a látvány, s nem kell hozzá enni, sőt egy jó ideig rá sem tudok majd nézni.
S hogy mi lett a vásárlás, csomagolás, hütőbe rakás eredménye ? Egy jó időre el vagyunk látva finomságokkal, de a többi ezután jött: ----
íme itt alul látható. Nekem nem feltétlen kell enni, elég a látvány. A locsolóknak meg kiírom a kiskapura hogy itt a HELYI HOSPITAL :)
Ez már nem az örömhír kategória, de most azt hiszem napokig, hetekig ez lesz a főétkezésem, s majd a szemem bekötöm, orromat bedugom, fülemet kinyítom, amikor a mindennapi ebédet elkészítem, mert azért a látvány csak engem kínozott meg, s azért egy egész család nem éhezhet. Húúúúúúúúú de ramaty hétvégém volt, de még most sem vagyok, s ahogy elnézem egy ideig nem leszek a toppon.
Ma jól jártak a gyógyszerészek, volt egy kis plusz bevételük :) :)
Ettől függetlenül nem vagyok szomorú, csak kutyául érzem magam :) :) s lényeg, a lényeg, van/- lesz mit enni majd egyszer.............
Csak egyet kérek: ne sajnáljatok, mert majd elmulik, s jön mááááááááááááááááásiiiiiiiiiik :) :) :) Gondoljatok inkább erre a sok-sok finomságra :) :) Fő a jó kedve, Két görcs között egy jó nagy röhögés, minden gyógyszernél többet ér :) :) csak ne fájna annyira :) röhögéstől a rekeszizmom, látványtól a nemlétező epém :) Fura egy figura vagyok ugyi ????
Nagyon készültem rá, mert ez a feladat az enyém, s azt tudtam, hogy amíg a cigánka elkészítésével foglalatoskodom, addig sem kérdezik, hogy ki, hol és mit talál, vagy nem talál, illetve hol keressen :-) Már maga ez egy pihentetés a sok-sok munka közepette.
Amikor már a fátyolka (receháj) szépen megszikkad, és már a hozzávalók, belevalók is megvannak, el lehet kezdeni az összeállitást, ami nagyon egyszerü. 
Egy ilyen óriási lábasba alulra tettem a befüszerezett kolbászhust, majd rá a ledarált nyers sertés májat, hozzáadtam a kevés zsíron fonnyasztott, apró kockára vágott vöröshagymát,
Jobb és bal oldalon a mi gyerkőceink :-) 
Ica és Erika (a tesók és sógornők), akik a beleket készítették elő, közben az abálóra vigyáztak, és az üstöket figyelték, amelyben a fincsi kis tepertő is sült, no és a hurka, valamint a sajt is itt abálódott.
de előbb sózódnak, majd a füstre mennek :-)
Tibor: alias metaxás még egy jó bográcsos pörköltet is főzött, s az így elkészült finomság dobozokba került, s egy része a "munkában" alig elfáradtaké, másik része pedig a fagyasztó lakója lett.
A fiúk ujra megbeszélték mi is kerüljön ebbe a töménytelen mennyiségü húsanyagba, hogy abból igazi kolbász és szalámi legyen...
Sajnos, vagy szerencsére?! a végeredmény, a kolbász és hurka, valamint a sajt betöltése olyan hamar elkészült, hogy mire a fotóapparátommal odaértem, már az elkészült finomságok a szomszéd füstölőjében foglaltak helyet, s vártak a következő napra, azaz a füstölés elkezdésére.
Kineveztük a kondi-termet étkezdének, de most nem a tornaszereké, hanem az "éhes gyomor"-é volt a főszerep. Nagyon finom orjaleves, csigatésztával, mégfinomabb töltöttkáposzta, sok-sok tejföllel elégítette ki az "éhes" csapatot :)