DNK kenyér - 2014 év első kenyere

Egyszer valamikor pár évvel ezelőtt kijelentettem, hogy én az életben nem sütöm meg a DNK (dagasztás nélküli kenyér) kenyeret. Tegnap mégis úgy hozta a helyzet, hogy gyorsan kellett dönteni, hangulatom pedig nem sok volt, a sütő pedig teljes kapacitással működött. Nem maradt más hátra, mint este összekeverni a DNK kenyér összetevőit és ma reggel kisütni. (Most már nem mondom, hogy soha) :)

 

 

Kelesztő tálat elővettem (jó nagyot) és az összetevőket benne elkevertem.

1 kg BL 55-ös liszt (most LIDL-s, mert csak ez volt itthon)

2,5 dkg só

2 csomag 7 g-os porélesztő

1 kisebb evőkanál sikér

8 dl tejsavó (mert csak ennyi volt)

2 dl víz

 

A száraz anyagokat a kelesztőtálban összekevertem egy fakanállal. A langyos tejsavós vízben elkevertem a sót és a két anyagot összedolgoztam. Kelesztőtál tetejét rátettem. Beraktam a mikróba, hogy huzatmentes helyen legyen. Egész éjszaka ott várakozott kb 14 órát.

 

 

 

Fekete teflon fóliát jól beliszteztem, ráborítottam a kelesztőtálból a tésztamasszát. (olyan volt, mintha kovász lett volna).

A tetejére is lisztet szórtam. Elkezdtem hajtogatni: fentről lefele, majd lentről felfelé, és a két oldalát középre összehajtottam,   majd az egész tésztát megfordítottam, hogy a hajtogatott részek legyenek alul, ugyanis amikor már bemelegszik a sütő a sütőedénnyel együtt, akkor nem beleborítom a tésztát a forró edénybe, hanem megfogom a fólia széleit és beleemelem a kacsasütőbe. Így nincs olyan veszély, hogy megégetném a kezem.  Az összehajtogatott tésztát vászonkendővel letakartam és fél órát pihentettem.

 

Ezalatt az idő alatt a sütőbe beletettem az ovális alakú kacsasütőt és bekapcsoltam a sütőt maximumra.

 

 

20 perc alatt elérte a sütő a maximális hőfokot, ekkor a kenyértésztát a fóliával együtt beemeltem az edénybe, tetejét rátettem. A hőfokot 200 fokra levettem és 35 percig sütöttem. Ezt az időt nem tartottam elégnek, így még 10 percig tovább sütöttem. Az edény tetejét nem vettem le. Amikor elkészült gyorsan ki kellett vinni a hidegre, hogy a már lassan ebédhez készölő családtagjaim nehogy kenyér nélkül maradjanak.

Nagyon finomra sikerült.

Zabpelyhes DNK zsömle

Szeretem az egyszerűséget, a gyorsaságot, a finomságot, a kevés munkával járó feladatokat, de ami azt illeti nálam a DNK (Dagasztás Nélküli Kenyér) nem jött be. Olyan vizesnek, sületlennek éreztem a közepét, ezért aztán fel is hagytam a további próbálkozásaival, mígnem egyszer csak rábukkantam a Női ez meg az aldalán a tulajdonképpeni DNK zabpelyhes zsömlékre. Elolvasva a receptet azonnal hozzá is fogtam, merthogy reggelre egy falat kenyerünk sem volt. Ez az adag már a második sütésem, s bizton állíthatom, hogy nem az utolsó, mert egyszerűen ha reggel akarunk finom friss péksüteményt, akkor este bekavarjuk a hozzávalókat és reggel süthetjük is. Vagy ha délután 5-kor jut eszünkbe, hogy vacsorára sincs semmi kenyérféleség, akkor sincs semmi baj, mert este 7-kor már lehet vacsorázni ebből a nagyon finom zabpelyhes zsömléből. Tehát, ennyire egyszerű az egész. Munka szinte pár perc van vele, észre sem vesszük, hogy sütöttünk, mégcsak el sem fáradunk.

Valójában csak azt vesszük észre, hogy kisült és már el is fogyott :)

 

 

Hozzávalók és elkészítés:

 

35 dkg liszt (szatmári BL 55-ös volt)

10 dkg zabpehely (apróbb szemű)

4 dl langyos víz

2 kk só

1 kk cukor

2 evőkanál olaj

1,8 dkg friss élesztő, (vagy 1 csomag instant élesztő)

 

Ha friss élesztővel dolgozunk, akkor az élesztőt a 4 dl langyos  vízből elvett egy részével össze kell keverni. Felfuttatni nem fontos, de el kell olvadjon az élesztő. Por élesztő esetében nincs ilyen gond, azt csak bele kell keverni a többi szárazanyagba.

 

Tehát:

Egy kelesztőtálban a lisztet, a zabpelyhet, a porélesztőt (vagy a feloldott friss élesztőt), a sót, a cukrot összekeverjük egy fakanállal, majd hozzáadjuk az olajat. Ezzel is átforgatjuk egy kicsit.

A kelesztőedény tetejével lefedjük és 1 óra hosszát pihentetjük (kelesztjük)

Vagy este bekeverjük, mindjárt hűtőbe rakjuk  és reggel sütjük. (várakozási idő csak annyi, amíg a sütőnk felmelegszik a legmagasabb hőfokra)

 

Ha frissen készítjük, akkor - egy óra pihentetés után-  azonnal hozzáfogunk - fóliával bélelt - tepsire rakni, ha hűtőből vesszük elő, akkor legalább egy fél órát várjunk a sütéssel, de legalább annyit, amíg a sütőnk felmelegszik.

 

A tepsinket sütőfóliával, vagy teflon fekete fóliával béleljük. Két evőkanállal kiadagoljuk a tepsire az elég képlékeny anyagot. Megpróbáljuk zsemle formára igazítani.  Kissé távolabb egymástól rakjuk a tepsire, mert sülés közben fognak nőni !

 

A sütőt bekapcsoljuk a maximumra és előmelegítjük, majd levesszük a hőfokot, és  220 fokon 25 perc alatt készre sütjük a zsemlénket.

Rácsra tesszük kihülni, vagy akár azonnal még langyosan fogyaszthatjuk. Mennyei élvezet !!

 

 

 

Azt hiszem a fotó magáért beszél. Ilyen laza szerkezetű zsömlét csak ezzel a zabpelyhes technikával érhetünk el. No és nem felejthetjük el azt sem, hogy ezt a tésztát nem dagasztottuk!!  Nagyon sokáig friss marad. (de csak akkor, ha sokat sütünk belőle, mert egyébként olyan finom, hogy csak úgy magában is el lehet fogyasztani egy pohár teával, tejjel, ki mivel szereti.

 

Bevallom, nekem először nem tetszett, mert én szeretem a kifinomult, kisimult formákat, de itt fel kell adnom a szokásaimat és hozzá kell szoknom, hogy a dagasztás nélküli péksütemények márcsak ilyen rusztikusak, de végtelenül finomak.

 

Összes munkaidő vele annyi, hogy összekeverjük a hozzávalókat, majd egy óra múlva tepsire rakjuk és kisütjük. Azt hiszem ennél könnyebb megoldás és ilyen finom eredmény elengedhetetlen a mai rohanó világban.

DNK kenyér - nem leszünk barátok

 Az első, és valószínű, hogy az utolsó  DNK  (Dagasztás Nélküli Kenyerem). Valahogy nem nyertük meg egymást. Az, hogy dagasztás nélkül készül, nekem semmit sem jelent, mert egyébként sem én, hanem a gép dagaszt. 

Amikor én normál kenyeret sütök 70 dkg lisztből és a többi  hozzávalókból ott én több lisztet sem alászórni, sem alálisztezni nem használok. Tehát, ha kimérem a mérleg serpenyőjébe, a lisztes doboz máris indul a kamrába. Egész idő alatt egy gramm liszt sem kell tovább.

Na itt a DNK kenyérnél egész más a helyzet. Az is igaz, hogy én nem szeretem, ha a kenyerem héja lisztes. Elképzelhető, hogy már ez taszított attól is, hogy hozzáfogjak, de a kíváncsiság azért hajtott: vajon mitől jobb ez a kenyér, mitől lesz kész hamarabb........... Én megállapítottam, hogy semmitől. 

Az igaz, hogy este elő kell venni egy nagyobb edényt (én egy dupla falú kelesztőtálat) és belemértem 50 dkg lisztet, hozzáadtam 4 dl langyos vizet, 1 dkg élesztőt és szintén 1 dkg sót. Ezt egy fakanállal összekevertem, rátettem a a kelesztő tetejét és 14 óra hosszáig várakozott a meleg konyhában, hogy reggel  tovább folytassam a munkát. (Hát ha csak nem ez a könnyebbség benne ! - nem hiszem. Én imádom nézni, ahogy az én gépem szép símára 6-7 perc alatt megdagasztja az én tésztámat. )

Egy konyharuhára rászórtam jócskán egy adag teljes kiőrlésű rozslisztet, erre raktam a kelesztőből a -majdnem kovász kinézetű- tésztámat. Szélet hajtogattam, fentről, lentről, balról, jobbról, majd becsomagoltam a konyharuhába.

A sütőbe betettem az edényemet és bekapcsoltam, a hőfokot maximumra (250 fokra) állítottam. 22 perc alatt fel is melegedett a sütő a tállal együtt. Ekkor a konyharuhából csak úgy belecsúsztattam a forró edénybe a tésztát, az edény tetejével befedtem. 10 percig 250 fokon, majd utána 20 percig 180 fokon, s szintén 20 percig ujra magasabb - 200 fokon - sütöttem készre.  Szállt a liszt a konyharuháról, mint a fene......... (lehet, hogy gyakorlat kell még hozzá??? --- lényegtelen)

Tulajdonképpen a végeredményt amikor megláttam elszörnyülködtem, mert én hozzá vagyok szokva a csodálatosan szép, világos színű, óriási kenyereimhez. Na persze itt  a hozzávaló is majdnem csak a fele, tehát nem várhattam, hogy óriás legyen, s katona, vagy egy vadakat terelő juhász..................

S ez lett belőle. Amikor felvágtam, azonnal láttam az első hibát, (a kenyér közepénél az összehajtások vonalán a teljes kiőrlésű lisztet nem szívta magába a tészta. Ezt annak tulajdonítom, hogy valószínű még egy jó fél esetleg egy dl vizet elbírt volna. Na de majd legközelebb, ha netán egyszer még sorra kerül.

Mielőtt hozzáfogtam ennek a kenyérnek az elkészítéséhez, elég sokat olvasgattam róla. Soha sem tudtam megállapítani, hogy minek kell víz a sütő aljába, amikor fedett edényben sül a kenyér ? 

Amikorra pedig már le kell (kellene) venni az edény tetejét a víz totál elpárolog. Esetleg ekkor kellene bedobni pár jégkockát ? 

Én egyébként sem vettem le az edényem tetejét, mert egy tuti biztos Tupperware formában sütöttem, s nekem ez egy nagyon biztos edény a kenyér sütéshez.

 Na, majd egyszer, talán, ha megint elkap a láz, újra kipróbálom, bár kevés az esélye. Így aztán most elővettem a hűtőszekrényből a jó kis öregtésztámat, már dél óta ott csücsül a konyhapulton, mert holnap reggel korán indul a nekünk való  igazi kenyér sütés.