Még mindíg nagyon sok narancsot fogyasztunk, keverve: (alma, sárgarépa, sütőtök, citrom, cékla) lé formájában adagoljuk szervezetünknek a C-vitamin bombát. Egy jó ideje már nem kandíroztam, de most ennek is eljött az ideje. Egyszerüen sajnáltam kidobni a kukába a narancs héjakat, pedig most csak 4 db-ot használtam föl.
4 db narancs héját cikkekre vágtam. 3 napon keresztül vizben áztattam, - s naponta többször cseréltem alatta a vizet. Most nem szedtem le a narancshéj alatt lévő fehér részt. Próba, szerencse - jól sikerült! A narancshéjról leszürtem a vizet, lemértem.
20 dkg narancshéjhoz
40 dkg cukrot adtam,
1 dl vizet ráöntöttem
és elkezdtem főzni.
Mindaddig -lassu tüzön- főztem, amig teljesen átlátszóak lettek a gerezdek, s a narancshéjak jól megpuhultak, s szinte duplájára duzzadtak. Ez kb 3 óra hosszáig tartott. Ráért főni, nem kellett ránézni, kavargatni. Szinte magától elkészült.
Kiszedtem a léből a narancshéjakat és kristálycukorban meghempergettem, majd eg tányérra raktam szikkadni.
Kiszedtem a léből a narancshéjakat és kristálycukorban meghempergettem, majd eg tányérra raktam szikkadni.
A lábasban maradt levet elneveztem (először narancs szirupnak, majd) amikor üvegbe öntöttem, teljesen úgy nézett ki, mintha méz lenne. Azt hiszem már meg is bántam, hogy szük száju üvegbe töltöttem, mert amit az alábbi kép is mutatja, tényleg mézsürüségü, isteni izü, valóságos narancs-mézem kerekedett ki, s ez a narancshéj "mellékterméke" - húúúú micsoda aroma, s már azon gondolkodom, hogy melyik sütemény összetételét fogja gazdagon ízesíteni. De menetközben egyéb ötleteim is támadtak vele, ezért az egyik részét üvegbe, a visszamaradt másfél decit pedig egy kiöntőbe raktam, mert ezzel valami furfangos dolgot képzelek elkövetni. Remélem, hogy elképzelésem nem lesz valami nagy baklövés, maximum egy kicsit kábító lesz :) Ami az üvegben van, az 2,5 dl.




