2010. június 9., szerda

Kelkáposzta főzelék egyszerüen


Itt most először is a fotó minőségéért kell elnézést kérni, mert nem éppen a legjobbak közé tartozik.
Nagyon főzelékesek vagyunk, de valahogy ezt mostanában ritkán gyakoroltunk. Én már régen füzöm a családom egy jó kis kaporszószra, de mindig lebeszélnek róla. Hát igy lett a kaporszósz helyett egy egyszerünek azért nem mondható kelkáposzta főzelék.
A főzelékkel nem is lenne semmi baj, mert az tényleg nagyon egyszerü, na de ami rajta van !!! Hát az aztán nem éppen fogyókúrás :-)
A főzelék:
1 nagyon kicsi fej kelkáposzta
köménymag,
kevés fokhagyma,
3 szem krumpli,
Mindezeket megtisztítottam, s pillanatok alatt -fedő alatt- megpuhítottam a hozzávalókat.
Egy parányi olajon 1 pupos evőkanál liszttel egy világos rántást készítettem, nagyon kevés piros füszerpaprikát kevertem bele, hidegvizzel felengedtem, majd egy szürőn keresztül belecsurgattam a főzelékbe.
Ezzel kész is volnánk. (kb 10-15 perc)
S a rávaló:
Egy szelet sonka, száraz serpenyőbe téve, egy tojás ráütve, nem megforditva, hogy a tojás sárgája jó folyós legyen.
Mit tegyek, ha az én férjem igy szereti :) :) már megint nem fogyókúrázott :) :)

Reggelire egy kis komolyabb :)

Az én férjem néha -úgy tünik- megsokallja a saját magának beállított fogyókuráját. Bár minden nap elmondja, hogy csak keveset, csak könnyüt, csak ilyet, csak olyat, meg amolyat kér, vagyis olyat, ami nem hízlal. Na ilyenkor aztán nagy-nagy odafigyeléssel megkérdezem, mit szeretnél reggelizni ? Mire a válasza: olyan régen ettem már egy jó kis igazi tojásrántottát. Tudod olyat, amilyet utána a tányérról még jócskán ki lehet tunkolni :-) Hát ennyit a fogyókúrájáról :-)
Igaz, hogy sem zsirt, sem olajat nem adok hozzá, na de amivel kezdődik............
Egy pár szelet saját házi szalonnát felszeletelek, serpenyőben felolvasztom, pár karika hagymát (lila, vörös, vagy pórét) hozzá teszek, s még egy pár szelet zöldpaprikával, no meg egy jó kis házi szalámival megspékelem. Ez egy pár perc alatt kész. Ezalatt a jó kis házi tyúktojást felverem, 7 füszer sóval ízestem, s ráborítom a serpenyőben már összeérett sok-sok finomságra. Nem szoktam megkavargatni, csak a serpenyő szélétől befelé egy fa, vagy szilikon kanállal a közepe felé huzom, s igy jó kis szaftos marad, amit aztán a legvégén -a jó kis házi kenyérrel, vagy mostanában bagettel- jócskán ki lehet tunkolni.
Kedves egészségére :) :) Mindezek után vessen magára, ha nem fogy :)

2010. június 5., szombat

Bagett - csak úgy :-)

Egy egyszerü kenyértésztának indúlt, nem is gondoltam, hogy bagett lesz belőle, de mostanában valahogy rászoktunk a hosszukás kenyérkékre, zsömlékre. Igy esett most is a választás inkább a bagettere.
Hozzávalók és elkészítés:
2 dl viz,
0,8 dl tej,
2 evőkanál olaj,
25 dkg nyanya,
50 dkg kenyérliszt
2 kk só
1 kk cukor
0,5 mokkáskanál aszkorbinsav,
2 evőkanál burgonyapehely,
2 dkg friss élesztő.

A hozzávalókat a kenyérsütőgép 20 perc alatt megdagasztotta. Utána kiolajozott kelesztőtálban kb 1 órát jó duplájára kelt.
Lisztezett deszkára borítottam a megkelt tésztát és 5 egyenlő részre osztottam, majd kis gombócokat formáztam belőle. 10 percig letakarva pihentettem.
Ezután kinyújtottam a gombócokat és hosszúkás, bagett formára igazitottam. Belehelyeztem egyenként a sütőbe a bagetteket, majd egy nagy zacskót húztam rá, s még egy órán keresztül szintén duplájára kelesztettem.
A sütőt 200 fokra felmelegitettem, a bagetteket bevagdostam, s 25 perc alatt készre sütöttem.
A sütés befejezése előtt kb 5 perccel jócskán bespricceltem a sütő alját is, és a már majdnem kész bagetteket is. Ezt még kb 3 perc múlva megismételtem.
A bagetteknek, és a zsömléimnek is ezért van ilyen szép fényük. Amikor kisült, kivettem a sütőből, de nem raktam rácsra, mert maga a bagettsütő lukacsos, igy ott hagytam kihülni.







Spárga-sonka-sajtmártás

A végén még egymásba szeretünk: én és a spárga :-) Itt lapult már vagy 3 napja fél kg nagyon üde zöldspárga. Ma újra nekirugaszkodtam. No persze megint nem tudtam -még amikor hozzáfogtam- hogy mi is lesz a végeredmény.
Aztán egy gyors gondolat, bekukkantás a hütőszekrénybe, s máris a konyhapulton várakoztak a hozzávalók.

0,5 kg zöldspárgát -ott ahol saját magától engedte- kettétörtem. Vigyáztam arra, hogy a spárga fejek egészben maradjanak. A letörött végek alját leválgtam, meghámoztam, s enyhén sós vizben jó puhára főztem. Levét leöntöttem, de annyit hagytam rajta, hogy botmixerrel összeturmixoltam, majd hozzáadtam 2 dl tejszint, 2 gerezd fokhagymát, s picit utánsóztam, majd belereszeltem 10 dkg sajtot. Összeforraltam, s ezzel kész is volt a spárgás sajtmártás.




Egy jénai edénybe négy kisebb szelet előfőzött sonkát leterítettem. A spárgákat enyhén sós vizben pár perc alatt roppanósra főztem, majd szürőkanállal óvatosan alányúltam és lecsurgattam őket. (30 db spárgám volt)
2 db főtt füstölt császárszalonna szeletben 10 db megfőtt spárgát belegönyöltem (ezt ismételtem még kétszer, igy összesen három csomagom született) s ráraktam a sonkaszeletekre. kb 5 dkg vajat eldarabolva ráraktam a tetejére. A jénait lezártam és a sütőben kb 20 perc alatt készre sütöttem. Éppen csak hogy átpirultak a sonkánk.


Tálaláskor először a spárgás-sajtmártást tettem a tányérra, és szépen elhelyeztem rajta a sonka szeleteket, és a császárszalonnába göngyölt spárgacsomagokat.
Azt hiszem kezdek beleszeretni a spárgába :) :)

2010. június 4., péntek

Kalács újra - amiből már nem folyik ki a töltelék :-)

Mondtam én, hogy addig nem nyugszom, amíg ebben a csodás kalácsban nem marad benne a töltelék. Elég szokszor megsütöttem már, de az a fránya töltelék mindíg kibújt a tésztából, a kalács megrepedt, és amikor ettük, minden és mindenki tiszta kakakósmassza volt :-) Na mára már ez is megoldódott. Előző sütésem alkalmával Moha adott egy jótanácsot, (próbáljam meg, hogy a kérmtöltelékbe teszek egy kevéske lisztet) amit meg is fogadtam, s így készítettem el a mostani igazi kalácsot, ami már nem repedt meg, s a töltelék is benne maradt. S még a tésztája is sokkal foszlósabbra sikerült. Moha !!! sikerüüüüüült :-) köszönet a jótanácsért !
Hozzávalók és elkészítés:
60 dkg liszt,
4 dkg friss élesztő,
3 tojás sárgája
4 evőkanál cukor,
4 dl tej
Töltelékhez:
25 dkg margarin,
20 dkg cukor,
3 evőkanál kakaó (sütésre alkalmas)
3 tojásfehérje kemény habbá verve
--------- 2 evőkanál liszt és 1 csapott mokkáskanál sütőpor-----------
(A margarint a cukorral és a kakaóval kikevertem, s hozzáadtam a tojásfehérje kemény habját, majd 2 evőkanál lisztbe belekevertem egy mokkáskanál sütőport, s a krémhez adtam)
Az élesztőt, csipet cukorral és 2 dl langyos tejjel felfuttattam. A kenyérsütő üstjébe helyeztem az összes hozzávalókat, s 20 perc dagasztással elkészült egy jócskán lágy, majdnem ragadós tészta.
Lisztezett kelesztőtálban duplájára kelesztettem, majd amikor megkelt, három egyenlő részre vágtam. Egyenként kinyújtottam, s a tölteléket egyenlő részben elosztottam a kinyújtott tésztára, majd mint egy bejglit feltekertem.
Ezután összefontam. Kihúzható formát a sütő szélességéhez mérten húztam ki. A formát sütőfóliával béleltem, a kalácsot beletettem és ujra duplájára kelesztettem.
A sütőt 170 fokra előmelegítettem, a kalácsot 1 tojással lekentem és 35 perc alatt készre sütöttem.


Hááááááááát ilyen lett, és végre bennemaradt a töltelék, és nem repedt szét a tészta sem. Isteni finom volt a vacsi :)


Pulykajava füszeresen

Van nekem egy egyszerü füszerkeverékem, amit elég sokszor használok. Ez nem más, mint
1 tasak szárított ROZAMARING,
1 tasak szárított LESTYÁN,
1 tasak szárított BAZSALIKOM,
1 db kisebb, lereszelt SZERECSENDIÓ,
2 teáskanál FEHÉRBORS
Ezeket összekeverem, egy jól zárható füszertartóban tárolom, s amikor szükségem van rá, akkor csak -a hús mennyiségétől függően- annyit veszek ki belőle, amennyi az ízesítéshez szükséges.
A pulykajava hozzávalói és elkészítése:
Melle és comb részeket kockára vágtam.
2 dl mézet 3 nagy evőkanál mustárral elkevertem, vékony szeletekre vágtam kb 20 cm póréhagymát, 1 nagy fej lilahagymát apró csíkokra vágtam, és 3 gerezd fokhagymát belenyomtam. A füszerkeverékemből 4 teáskanállal tettem bele. Az egészet elkevertem, s a kockára vágott húsokat hozzáadtam. Jól zárható edényben 1 napig hütőszekrényben érleltem.
Egy serpenyőben nagyon kevés olajat felhevítettem és a kockára vágott húsokat picit átpirítottam. Amikor mindkét oldaluk szép szint kapott, akkor felöntöttem a páclével (inkább pác-massza)
Fedő alatt addig puhítottam, amíg a leve teljesen besürüsödött (kb 35 perc), s ezalatt a húsok is jócskán megpuhultak.
Apróra vágott petrezselyemzölddel elkevert rizzsel tálaltam.

2010. június 3., csütörtök

Zabpelyhes - kókuszos - narancshéjas keksz

Ime itt a harmadik variáció, ami már majdnem mindenben változott egy kicsit a hozzávalók tekintetében.
Hozzávalók és elkészítés:
10 dkg vaj,
7,5 dkg méz,
mikróban összeolvasztottam őket, s addig összeállítottam a száraz hozzávalókat:
10 dkg apró szemü zabpehely
20 dkg rétesliszt,
10 dkg barna nádcukor,
1 mokkáskanál szódabikarbóna
5 dkg kandírozott narancshéj,
4 dkg kókuszreszelék,
60 ml tej.
A kandírozott narancshéjat botmixer késes részével összeaprítottam, s a többi száraz anyagot hozzáadtam, elkevertem.
Hozzáadtam az összeolvasztott vajas-mézes anyagot.
Csodálatosan formázható kis golyókat, tenyerem között ellapítottam, s most már arra is odafigyeltem, hogy ezt a mennyiséget két tepsire téve sütöttem ki. Meg is lett az eredménye. Nem nőttek össze, szép kerek formára sültek.
160 fokra előmelegített sütőben 10 perc alatt készre sültek.
Azt figyelembe kell venni, hogy az én sütőm (villany) sokkal alacsonyabb fokon és sokkal rövidebb idő alatt süt, mint más sütők. Más blogokon olvasgatva -akár Biankánál is- a sütőt 175 fokra melegitik elő és 10-12 perc sütési idő szükséges.
Itt az eredmény ! Ezért érdemes volt a mai délelőttön ezt a három fajta zabpelyhes kekszet megsütni, mert az én férjem a kávéját valóban csak így tudja elképzelni. Óriási sikert könyvelhettem el magamnak, s nekem ez a legfontosabb.


Zabpelyhes keksz II. variáció

Itt a második változat. Miután az előző diós zabpelyhes keksz összeállítása után elég nehezen tudtam golyókat formálni belőlük, majd ellapítani sem sikerült valami normálisra, már a sülés során megfordult a fejemben, hogy keverem a következő adagot, de ezen valamit változtatnom kell, hogy minél jobban formázható legyen. S hogy azért mégse legyen egyforma, ebbe most nem raktam apróra tördelt diót, s a fahéjat is kihagytam belőle.

Egy kicsit sem lett rosszabb, mint az elődje, de azért megtréfált egy kicsit sülés közben :))) "Összegyógyúltak" :-) :-)
Hozzávalók és elkészítés:
10 dkg vaj,
7,5 dkg méz
Mikróban összeolvasztottam őket. Amig összeolvadtak, addig a száraz hozzávalókat kimértem és összekevertem.
10 dkg apró szemü zabpehely,
20 dkg rétesliszt,
1 púpos mokkáskanál szódabikarbóna,
5 dkg sötétbarna nádcukor,
A száraz anyagokat és az összeolvasztott mézes-vajat összekevertem, s itt jön a változtatás:
30 ml tejet adtam hozzá, s fantasztikusan formázható masszát kaptam.
Nem tanúltam az előző sütésből, eléggé sürün raktam a tepsire a golyókká formált, majd tenyerem között ellapított nyersanyagot, ezért a sülés során gyönyörüen "összegyógyultak" azaz mondani akarom, szépen összenőttek. Nem voltam megijedve, gondoltam ha kihül, akkor nem kell mást tennem, mint egy jó éles késsel kockára elvágni. Igy is lett !
A sütőt 160 fokra előmelegitettem és 10 perc alatt készre sült.


Na de itt jött a következő gondolat. Annyira könnyen ment minden, hogy most már egy harmadik változata is megfordult az agyamban, s máris kevertem a következő változtatot, egészen más összetételben. No de erről a következő postban..............
Ezeknek a zabpelyhes kekszeknek egyetlen óriási hibájuk van. Egyszerüen nem lehet abbahagyni az evésüket :) :) :)

Zabpelyhes-diós-keksz

Teljesen fölösleges volt ennyit izgulni és annyi időt eltölteni a neten egy "igazi zabpelyhes keksz" keresésével. Elég sokáig vajúdtam magammal és a zabpelyhes keksz elkészítésével. (Vannak az életemben MUMUS-ként jelenlévő dolgok, hát majdnem ez is közéjük került, de legyőztük, s elüztük a mumust, s ma végre úgy belelendültem a gyártásba, hogy egymás után három variációt is megsütöttem !) Már éppen ideje volt, hogy belevágjak, mert eszméletlenül untam, hogy minden vásárlás során 2-3 csomag (nem éppen olcsó áron) bekerült a bevásárló kocsiba, s ráadásul most tudok igazán különbséget tenni a kettő között. Viszont zabpelyhes keksznek kell a kamrában lenni, mert a férjem a kávéját csakis egy darab ilyen csoda kíséretében tudja elfogyasztani. Hát akkor lássuk, hogyan is alakúlt a ma délelőtti sütögetés.
A keksz elkészítéséhez sokban hozzájárult az is, hogy Bianka is mostanában sütötte meg a második verzióját, (ami nagyon, nagyon megtetszett) s ez már felvértezett. Tudtam: tovább nem várhatok, irány a konyha és a sütés. A hozzávalókon csak annyit változtattam, hogy én nem margarint, hanem vajat használtam.
Hozzávalók és elkészítés:
10 dkg (kis szemü) zabpehely,
20 dkg rétesliszt,
5 dkg barna nádcukor (Biankánál azt hiszem sima kristálycukor volt),
1 púpos mokkáskanál sütőpor,
1 púpos mokkáskanál szódabikarbóna,
12 db (nagyobb darabokra tördelt) dió,
10 dkg vaj,
7,5 dkg olvasztott méz.
A vajat és a mézet öszeolvasztottam, s a többi száraz anyagot (összekeverve) hozzáadtam az összeolvasztott mézes vajhoz.
Diónyi nagyságu gombócokat formázam, majd a tenyerem között összelapítottam őket.
Sütőlappal bélelt tepsire raktam (jó ritkán, mert eléggé megnőnek).
Az én sütőmet 160 fokra kellett előmelegíteni és 10 perc alatt készre sültek.
A tepsin hagytam egy ideig, hogy picit megkeményedjenek, majd rácsra rakva hagytam kihülni.


Nekem egy eléggé nehezen összeálló massza volt a keverő tálamban, s elég keményen "megdolgoztam" azért, hogy golyókat formáljak belőle, majd a tenyeremmel ellapítsam őket. Már ekkor tudtam, hogy jöhet a következő adag, de azon már biztos hogy változtatni fogok, mert így az összeállítás több időt vett igénybe, mint az összeállítás és az egész sütés.
Ettől függetlenül egy fantasztikus ízvilágu zabpelyhes diós kekszet sikerült megsütnöm, amiért köszönet Biankának
A másik nagy köszönetet pedig én kaptam a férjemtől, mert nagyon-nagyon ízlett neki, s már a délelőtti kávéjához ezt fogyasztotta.
Az biztos, hogy többet nem fogok üzletben vásárolni ilyen zabfalatkákat, mert ezt valósággal élvezet elkészíteni és isteni finom. Ízesítésének pedig csak a képzelet szab határt.

2010. június 2., szerda

Spárga ---- a MUMUS !!!

Imádom a zöldségféléket. Bár meg kell jegyezzem, hogy csak óvatosan fogyaszthatok belőlük, s nem akármilyen mennyiséget, de most nem is erről szeretnék itt Nektek mesélni. Inkább arról, hogy van kettő zöldségféle, ami a mai napig is, mint MUMUS jelenik meg az életemben. S ezzel együtt a konyhámban is.
Az egyik a SPÁRGA, a másik a PADLIZSÁN ! A padlizsánnal már évekkel ezelőtt egyszer próbálkoztam, de olyan szerencsétlen valamit rittyentettem össze, hogy szerencsétlen a kukában végezte, s én azóta is csak sóvárgok egy igazi Padlizsán után, akármilyen elkészítésben. Most újra elővettem a bátorságom, s a másik MUMUST: A SPÁRGÁT - s hozzáfogtam az elkészítéséhez. Őt is nagyon imádom, mint spárga krém levest, de szerettem volna kipróbálni egyéb formában is. Hát így kezdődött:
Volt 3 csomag zöld spárgám (75 dkg). Annak rendje és módja szerint megtisztítottam, fás részeit eltávolítottam, majd enyhén sós vízben roppanósra főztem. Kiszedtem a léből a spárgákat, s a főzővízben 3 db tojást megfőztem. Fogalmam nem volt, mi fog kikerekedni belőle, csak csináltam, és csináltam.
Amíg a tojások keményre főttek, addig egy serpenyőben a főtt császárszalonnát összevágtam és üvegesre sütöttem, majd ezt is kiszedtem egy kistányérra.
A szalonnából kisült kevéske zsíradékra rátettem a nagyon apróra összevágott petrezselyemzöldet, megsóztam, fehérborssal megszórtam, 2 gerezd zúzott fokhagymát adtam hozzá, s még egy kis száritott bazsalikommal, szerecsendióval ízesítettem. Kevertem-kavartam rajta egy-kettőt, s 3 dl tejszínnel besürítettem. A spárgafejeket külön tányérra tettem, szárukat hozzáadtam a serpenyőben lévő füszeres tejszines masszához és egy botmixerrel összekevertem.
A tojásokat belekarikáztam, összekavartam.
Tányérra tálalva, valahogy így nézett ki. Hát nem mondom, hogy a kedvenceim közé fog tartozni, pedig úgy vágyom a spárgára, amit nem is tudok elmondani. Lehet, hogy sokkal többet kellene fogyasztani belőle? Nem tudom.
Nem szeretném, hogy a spárga is a padlizsán sorsára jusson, mert nagyon-nagyon szeretem (szeretném) őket, de valahogy nem tudunk végleg összebarátkozni.
Viszont már azt is szeretném elkerülni, hogy csak olyankor fogyasszam (fogyasszuk), ha esetleg egy arra alkalmas étteremben helyettem megfőzik, elém rakják.
Pedig ez a spárgaakármi nekem nagyon-nagyon ízlett, de annyira nem tudott lenyügözni, hogy újra hozzáfogjak ! Pedig !!!!!!! még egy fél kiló a hütőszekrényben arra vár, hogy elkészítsem. Majd belesütöm valamibe, de hogy mibe? azt még én sem tudom, csak azt, hogy már nincs sok ideje a felhasználásig.........................