Újra "egy" kenyér - krumplis, nyanyás, csak úgy rendesen :-)

Ez történt ma, mint már oly sokszor, ha mindíg megmarad valami. Pl, tegnapról a jó kis finom bográcsos zúza-köröm pörkölthöz megfőzött krumplit sajnos senki sem kérte. Úgy látszik jobban értékelték a húsfélét, s a krumplitól pedig a mi családunkban mindenkit kiráz a hideg. Na de nem így ám, ha mondjuk a kenyérbe felhasználom. (ilyenkor még istenitik is ezt a pityókát)
S már megint ki kellett valamit találni, nehogy valami egyszerüen menjen. Nagyon régen csináltam öregtésztás kenyeret. Este 11-kor jutott eszembe, nosza gyorsan a gépbe a nyanya összetevőit.

Az én nyanyám 50 dkg finom liszt, 1 dkg élesztő, 3,5 dl viz, 1 kk cukor, 1 mk só. Ezt a mennyiséget a dagasztógép edényébe tettem (lehet kenyérsütőbe is) 10 perc keverés, 10 perc dagasztás, majd irány a hidegre, a speizbe, legalább egy éjszakára. Reggel elkezdődött a müvelet a dagasztógéppel és a kenyérrel. (Dagasztógép félidőben megadta magát, aztán én voltam a segédje, aki befejezte a munkát.
Kenyér hozzávalói
3,5 dl viz,
1 evőkanál étolaj
70 dkg finomliszt,
2 dkg só,
1 mk cukor
2 dkg élesztő
25 dkg nyanya
25 dkg áttört főtt krumpli
A gép 10 perc keverés, 10 perc dagasztás után összeállitotta a tésztáta. Jócskán lisztezett nyujtófelületre boritottam, átgyurtam egy kicsit, és irány a kelesztőtál 20 percre, ekkor ujra kicsit átmozgattam a tésztát, jól beliszteztem, majd 50 perc kelesztés következett.
Amikor jócskán duplájára kelt, kiboritottam és ketté osztottam, megformáztam és 2 db forma tepsibe tettem, majd ráhuztam a tepsire a sütőzacskót. (A tepsi külső méretei: 32x13x7 cm, hosszuság, szélesség, magasság)
Ismét 45 perc kelesztés, majd bevágás. Mielőtt bevágtam a tésztát, bekapcsoltam a sütőt előmelegitésre. 15 perc elegendő volt, hogy a 200 fokot elérje. Ekkor betettem a két tepsit, s 10 percig 200 fokon, majd átkapcsoltam légkeverésre és levettem a hőfokot 160 fokra és további 25 percig szép pirosra sütöttem.
2 db 70 dkg-os kenyérke készült a fenti mennyiségből.

Mónika Portugálpudingos kosárkája

Kérem szépen, azt már aki ismer tudja, aki pedig néha a blogomon tájékozódik tudhatja, olvashatja, hogy nem beszélek félre, úgymond "nagydumás" vagyok (na persze, ha ezt más mondaná, akkor kijavítanám) szeretek mesélni, s mindíg akad is miről:-)

Itt és most kijelentem: nincs mondanivalóm, elállt a lélegzetem, megállt az ereimben a vér, nem tudok megmozdulni a széken, s mindennek MÓNIKA az egyedüli oka :-) S hogy miért? Én már nem tudok semmit hozzáfüzni. Itt kérem szépen a fotók beszélnek, mi a férjemmel meg már alig, mert nem jön ki belőlünk egy hang sem. Viszont ebből a Portugál pudingos kosárkákból 12 db készült, s ha itt jobbra kitekintek a kistányérra: összesen 4 db árválkodik rajta. Hát lehet ehhez valamit hozzáfüzni? - semmit, csak azt, hogy a hozzávalókat, az elkészítést ITT olvashatjátok, mert nekem már ahhoz sincs lelkierőm, hogy leírjam. Mónika: nagy vagy ! - és úgy, ahogyan leírtad, ezt nem lehet/- lehetett abbahagyni. Meg is oldottuk a vacsora kérdést.

Azért engedjétek meg, hogy az én tapasztalatom leírjam, ami egy kicsit eltér attól, amit Mónikánál olvastam. Persze ennek függvénye lehet a maffin sütőforma mérete is. Lehet, hogy az enyém kisméretü?? (Szilikon sütőforma és 7 cm átmérőjü, a magassága 3 cm) - nemtudom, de azt igen, ha legközelebb készítem abból az 500 gr-os leveles tésztából, akkor nekem biztos, hogy 2x12 db fog kijönni, mert még a tölteléknek is az egyharmada megmaradt. A tészta alját pedig kicsit vastagnak találtam.

A sütéssel kapcsolatban (persze ezt is sütője válogatja, mert az én sütőm nagyon alacsony fokozaton nagyon jól süt, ezért nem is lehet pontos adatokat adni, csak hozzávetőlegeset) pedig én először, úgy, ahogy Mónika is leírta, 220 fokra előmelegítettem a sütőt, középső részre betettem a kosárkákat. Igaz, hogy tovább én 180 fokon légkeverésen sütöttem 10 percig, majd az utolsó 3 percre feltettem a felsőrészre és felső grill légkeverésen sütöttem. Na ezt mér nem kellett volnam de az a kosárka akkor is maga a csodálat. Én még a tetejére sem szórtam semmit, mert nem volt rá idő, és talán még el is rontottam volna. Ez mindenkinek ki kell próbálni, de azt fogadjátok meg tőlem tanácsként, hogy ne egy adaggal kezdjetek neki. Tök fölösleges, ugysem lesz elég :-)

Leveles - de nem szerelmes :-)

Húúúú de szeretem, amikor ilyen könnyü a sorsa egy háziasszonynak :-) Történt, vagyis történik, hogy jövő héten disznóvágásra készül a család. Két nagy coca kerül terítékre. Na de ehhez a hütő- és fagyasztó szekrényekben igencsak szét kell nézni, mi az ami már nem odavaló, mert kell a hely a sok-sok finomságnak.
Nem vagyok híve az üzletben vásárolt leveles tésztának. Valahogy nem tudtunk jól összebarátkozni, de azért a kisördög mindig ott bujkál -bevásárlásaim során- az agyamban: venni kéne belőle. Vettem is, na de hogy bonyolítsam is egy kicsit a dolgot, nem ám egyet, hanem mindjárt 4 csomaggal. Majd jó lesz valamire! :-) Szerencsétlen csomagok nem is tudom mióta lapulnak a fagyasztóba. Láttam én őket állandóan, de nem lettem szerelnes beléjük. No de a szükség törvényt bont, kell a hely a fagyasztóba. S miután irtam, hogy 4 csomag didereg a frigóba, arra gondoltam, milyen jó lenne ezeket a disznóvágás napjára elkésziteni, legalább amig a finom reggeli elkészül, lesz valami bekapni való, a jó kis pálesz mellé (már aki szereti az ilyesfajta előitalokat.) Én is csak úgy hallottam, hogy a pálinkát szokás pálesznek nevezni. Én nem tudom, mert még talán soha sem ittam, de még soha nem késő, (s soha ne mondd, hogy soha elv alapján) majd ennek is eljön az ideje egyszer, mint az én 4 csomag levelestésztámnak.
Tegnap a tejszínes csirke-becsinált leves mellé elkészitettem egy próbát egy csomagból, nehogy felsüljek a jövő hét szombaton, s legyen némi tapasztalatom a leveles-szerelmemmel. (lett is, majd rendesen oda kell rá figyelni, nem ám sokáig sütögetni, meg közben telefonálni)
Elkészült, de ez sem olyan egyszerüen. Azaz nagyon is egyszerüen, mert előző este kivettem a leveles tésztát a hütőből, reggelre szépen kiolvadt, kinyújtottam, kockákra vágtam, s egy jó kis saját főzésü szilvalekvárral (nem keménnyel) megtöltöttem, majd be a sütőbe. A fene tudta, hogy ennek elég 10 perc is a süléshez. Gondoltam, amig sül lebonyolítok "A" telefontársaságommal egy beszélgetést. Na de ez sem olyan egyszerü volt ám! Közel félóra telefonbeszélgetés (aminek remélem pozitiv eredménye lesz hétfőn), de ezalatt figyeltem a sütőben lévő szerelmetes leveleseimet. Láttam én már pár perc után, hogy húúúú itt nagy baj lesz, mert a beszélgetés hosszabbra fog nyúlni mint gondoltam. Na mindegy majd közben gyorsan kikapom a sütőből beszélgetés közben, csakhogy azt felejtettem el, hogy az én sütőn ajtaja gyerekzárral van ellátva, s igy kétkezesnek kell ahhoz lenni, hogy kivegyek belőle valamit. Na akkor most mit is csináljunk? Na meg az sem jutott eszembe, hogy a telefont kihangositsam. Szóval volt KÁOSZ :-) , de megoldottam. A telefonbeszélgetésnek minden szava nagyon fontos volt, azt nem tehettem, hogy leteszem, mert ha kimarad egy fonal, egy fontos szó, máris félreérthető lesz és akkor nekem annyi :-). Persze ennyire komolyan nem kell venni, de nekem fontos volt. Vettem a bátorságot úgy a 15. percben és a tüzhely tetejére tettem a telefont, a fülemet szorosan hozzá, hogy halljak mégis mindent, s elővettem a kétkezemet, a gyerekzárat kinyitottam és máris majdnem megégett a szerelmetes leveles szilvalekváros isteni finom sütim.
Ronda, de nagyon finom lett, ha 5 perccel hamarabb ki tudom venni, akkor még partiképes is lehetne egy disznóvágáshoz, vagy vendégváráshoz, de igy gyorsan a leves után bekapkodtunk belőle jó párat. Férjem pedig a maradékot bereggelizte, mert akárhogy is néz ki az én levelesem, az íze elcsábította őt is és engem is. Bátran vágok bele jövő héten a megmaradt 3 csomag megsütésébe.

Tejszines csirke-becsinált leves

Csirke mellet főztem be tegnap ugyanúgy, mintha egy igazi húsleves készülne. Tegnap a főtt csirkemellek felét (és a huslé felét is) ebédre elfogyasztottuk.
A megmaradt huslé második részébe visszaraktam a felkarikázott sárgarépát, beletettem 1 db babaérlevelet és kettő db közepes krumplit apró kockára vágra. Amig a krumpli megpuhult, addig a leves felvette a babérlevél ízét is, s a tejszines habarás is elkészült.
1 evőkanál lisztet 2 dl főzőtejszinnel kikevertem, és a lábast félrehuzva belecsurgattam a tejszines habarást, majd vissza raktam, hogy felforrjon. Pár párc alatt ez is kész volt.
Kivettem a levesből a babérlevelet (nehogy valakinek a torkán akadjon) :-) és egy fél citrom levével tovább ízesítettem, s tálaltam.
Isteni finomra sikerült. Nagyon-nagyon szeretjük a becsinált leveseket.

Csirkemell édes-savanyu szósszal

Már, vagy még mindig nem vágyunk az ünnepek utáni nagyon nehéz ételekre, s igy került sor a mai könnyü és nagyon finom kis pipihusira.

Párolt csirkemellnek indult a gondolat, de egészen más készült belőle. Igaz, hogy ezzel nem csak a mai ebédünk, hanem már a holnapi is be vanbiztositva.

Hozzávalók:

3 db csirkemell

1 zacskó (saját készitésü fagyasztott) húsleveszöldség (sárga- fehér répa, zeller, karalábé, hagyma, fokhagyma, paradicsom, zöldpaprika, zeller)

bors,

köménymag,

só,

1 tasak előfőzött gyors rizs

2-2 evőkanál angol édes-savanyu szósz

Elkészitése:

A csirkemellekből a zöldséggel és a többi hozzávalóval egy jó kis husilevest főztem. Amikor megpuhult a hus kivettem. A huslét kétfelé osztottam. Az egyik részében megfőztem a gyors rizst, majd egy-egy tányéron, 2-2 evőkanál édes-savanyu szósszal tálaltam.

A husileves másik részéből holnapra készül egy nagyon finom leves, de erről majd később.

Ebédünk elfogyasztásánál, illetve annak időpontjánál mindig történik valami. (mert a mi házunk, mint régen a Fehérvár Áruház: itt mindig történik valami) Most sem volt ez másképp. Telefonok egymás után, jöttek, mentek az emberek, de az ebéd nem hülhet ki. Ilyenkor veszem nagy hasznát ennek a jó kis ételmelegitőnek, aminek az alsó tartó részére 2 db teamécsest elhelyezek, meggyujtom, és a kellő melegséget nagyon sokáig biztositja.

Tejszines karfiolleves

Ma már igazán egy nagyon könnyü kis ebédre vágytunk, ami természetesen megint csak a szinte félórás ebédkészítés kategóriába tartozik. Szeretem, ha körülöttem szines minden, nem vagyok kibékülve az egyhangú, szintelen dolgokkal. Kertünket is azért ültettük tele olyan -télen is piros bogyókkal teli- bokrokkal és örökzöldekkel, mert az ablakon kinézve milyen gyönyörüség, ha nem csak a hó fehér szinét látjuk a hosszú téli napokon. Nem szeretek egyhangú lenni :-) én sem, de körülöttem is legyen színes a világ. Még a madarak is sokkal szivesebben járnak télen kertünkbe, mert a piros bogyók vonzzák őket.
No ez a tejszines karfiollevesem igencsak hófehérnek indult, amikor még csak a gondolat határáig jutottam el, de gyors átvizsgáltam körülöttem mindent, s mindjárt kapott egy kis szint is a leves.
Betétnek nokedlit tettem bele és itt amikor a tojást felvertem, akkor egy kk piros füszerpaprikát, s egy csipetnyi borsot tettem bele, s igy lett nekem piros nokedlim.
Hozzávalók és elkészités
A leveshez:
1 közepes fej karfiol rózsáira szedve, amit kb 1 liter forró vizbe feltettem főni, s a következőket raktam bele:
só ízlés szerint
2 evőkanál (só és tartósítószermentes) szárított füszerkeverék
1 csipet reszelt szerecsendió
kb 15 perc alatt puhára főtt.
Ezalatt az idő alatt elkészítettem a Tejszines habarást, és a nokedlit.
Habaráshoz:
2 dl főzőtejszínbe
1 evőkanál lisztet beletettem és simára kevertem, majd hozzáadtam a leveshez.
A nokedlihez:
1 egész tojás
csipet só
csipet bors
1 kk. piros füszerpaprika
liszt annyi, hogy egy jó kis lágy nokedli tésztát kapjak.
Amig ezt kikevertem, addig a tejszines habarással felöntött levesem felforrt (kb 3 perc) s nokedli szaggatóval a levesbe szaggattam a piros nokedlijeimet.
Tálaláskor a tetejére friss -apróra vágott- snidlinget szórtam.
Isteni finom egyálételnek szántuk, de a tegnap sütött croissant-ból még pótoltuk egy picit :-)

Express croissant - a nap fénypontja - hála Limarának

Hogy nekünk milyen isteni finom vacsoránk volt?? !!! --- na ilyet kívánok mindenkinek.

Szilveszterre a családom kitalálta, hogy ne főzzünk éjfélkor virslit, hanem valami virslis buci félét, de azt is valami más tésztából kellene elkésziteni. Kivánságuk teljesült. Mindenki meg volt elégedve, mindenki ette a virslis croissant, de én ?? !!! én nem ! nekem nem jött be. Persze tudom, hogy a virsli miatt, mert azt sajnos nem nagyon kedvelem. Annyira bántott engem ez a szilveszteri -szerintem rosszul sikerült- virslis akármi, hogy ma a paprikadarálás, a kenyérsütés, a csomagvárás mellett kényszert éreztem, hogy el kell készítenem, de most úgy ám, hogy nem szól bele senki és csakis az igazi vajas croissant lesz az igazi vacsora :-) AZT LETT !!!! Most Limaránál kutattam -azaz már a szilveszterinek az eredetije is tőle indult, de az nem ilyen volt- és nem is változtattam a recepten semmit. A sütést is ugy terveztem, hogy estefele elkészítem a tésztát, megformázom, sütőpapiros tepsire rakom, majd be a hütőbe és reggel kisütöm. Na de addig nem tudtam várni (hála a jó égnek) mert hogy ez a croissant lett az est fénypontja.

A hozzávalókat már le sem írom, mert tényleg nem változtattam rajta semmit. ITT megtaláljátok.

A mindíg jólsikerült kenyér - amikor nem érek rá :-)

Ma nem nagyon volt időm a sok munka és teendő mellett, csak egy egyszerü fehér kenyeret elkészíteni, amihez aztán se nyanya, se öregtészta, csak majdnem hogy liszt, viz, só és élesztő kellett, no meg egy kis kiegészítő, ami gyorsan kéznél volt. Nem is nagyon tudtam a kenyérre koncentrálni, mert közben állandóan ment a paprikadaráló, s majdnem hogy még az sem jutott eszembe, hogy egy falat kenyérként sincs. No ilyenkor szoktam bedobni ezt a kenyérfajtát, amit persze attól még, hogy fehér kenyér, néha-néha nagyon szeretünk.
Vacsorára el is készült, de hogy nem ebből attünk az is igaz, mert hogy nem minden olyan egyszerü nálunk, ahogy azt a földi halandó gondolja :-) Készült más is, de majd erről kicsit később. Itt csak annyit, hogy most aztán tényleg nem a kenyér volt a figyelem középpontjában, nem dédelgettem, nem bubusgattam, s mégis majd elszálltak a cserepektől. (Hát ezt soha sem fogom megérteni, hogy ez milyen törvény kenyéréknél, mert amikor mindent megadok neki, akkor egy darab repedés sincs rajta, most meg ??? !!! hátha még látnátok most ebben a pillanatban, ugy kihülés után jó 3 órával ? - tiszta repedés és cserép)

(Én mindig két kenyeret sütök, ezért a hozzávalókat is igy adom meg. Természetesen, ha valakinek megtetszik és csak éppen egyet szeretne sütni, akkor a hozzávalókat felezni kell.
Az egyszerü fehér kenyerem hozzávalói:

5 dl viz

3 nagy evőkanál joghurt

5 dkg étolaj

2 dkg só

1 mk cukor

4 dkg élesztő

2 kanál burgonyapehely (elhagyható)

1 evőkanál tejpor (ez is elhagyható)

1 kg liszt (most, finomliszt volt)

Elkészitése:

A vizet, a joghurtot, az olajat a dagasztógép edényébe tettem, majd az összekevert száraz anyagokat rákanalaztam. Legtetejére az élesztőt rámorzsoltam.

10 perc keverés

10 perc dagasztás

20 perc pihentetés

2 perc ujra dagasztás

Kiolajozott kelesztőtálban 50 percig kelesztettem, majd megformáztam őket és 2 db sütőformában (amit sütőzacskóba huztam formástul, kenyerestül) kelesztettem további 45 percig.

Ekkor bevágtam és bekapcsoltam a sütőt is.

kb 15 perc elég volt ahhoz, hogy a sütő 200 fokra felmelegedjen és addig a tészta is szépen szétnyilt a bevágásnál.

10 percig 200 fokon sütöttem, majd átkapcsoltam légkeverésre és 160 fokon további 25 percig sütöttem.

Amikor kisült, hidegvizzel lespricceltem, s a cserepek csak ugy egy jó fél óra elteltével kezdtek előjönni, de még egy-két óra mulva is repedeztek.

Kiegészités
MEGTALÁLTAM EGY KORÁBBI - UGYANEZEN ÖSSZETÉTELLEL- KÉSZÜLT KENYEREM, AMIN LÁTSZIK A SÜTŐZACSKÓ HASZNÁLATA.

Itt látható, hogy az egész tepsi benne van a zacskóba, s igy megy be a sütőbe is, de ha találok még jobb képet, akkor pótolom.

Itt aztán tényleg látszik, hogy a sütőben is zacsiban vannak. (tészta a formába, utána az egész a zacsiba)

Szerzeményeim

Bevallom nagyon jól kezdődött az évem, az első hetem, s a mai napom is. Csomagot hozott a póstás, (persze vártam már, mert tudtam, hogy december 30-án feladásra került. A szilvesztert a postán töltötte, de mA megérkezett) s a csomagban sok-sok kis kütyü, amikre eddig nem nagyon találtam rá.

Van ebben a csomagban: ravioli készítő, tésztanyújtó, mézeskalács diszítő, fokhagyma reszelő, ami egyben (a másik oldala) krémlapát, tubuskinyomó és még egy adag méhkas forma is.

Jaj de nagyon örülök mindegyiknek, de főleg a tésztarácsozónak. Végre nem kell csikokat szabdalni a tésztából, csak végighuzni rajta a rácsozót és máris kész, s ráadásul szép egyenletes is lesz. (már alig várom, hogy kipróbáljam őket)

A kütyüket EZEN AZ E-MAIL cimen rendeltem, nagyon elérhető áron és ha nem jönnek közbe az ünnepek, akkor 2 nap alatt meg is érkeznek.

"Az" én igazi fűszerpaprikám

Ami azt illeti, így kezdődött valamikor kora ősszel. Persze itt még csak a kezdeti lépések, azaz a paprika felfűzése volt a feladatom, de nem ám ennyi, hanem "kicsivel" több. Igy jár az, aki szereti tudni, hogy mivel főz, mit eszik és mi van abban amivel főz és amit megeszik :-) Tudom, hogy nagy munka, de én mégis azt szeretem, ha az egész évre szükséges -no és a disznóvágás idején a kolbászkészítéshez szükséges - paprikamennyiséget én készítem el. Nem történt ez most sem kásképp, csak egy kicsit késve, mint előző években. Mozgalmasan telt az új év első hétvégéje, no és sok-sok tüsszentéssel, mert ugyan az édespaprika már a jó kis öreg zománcos vajlingban -őrölten- szárad, de az erőspaprikák darálására holnap kerül sor. Ezért is igyekeztem ma megírni ezt a postot, mert holnap nem biztos, hogy látni, hallani, tudok, no és sürün mellé ütnék a billentyüknek az óriási tüsszentésektől :-)

Folyamatban a darálás.............

S itt a végeredmény, a gyönyörű édes -házi- fűszerpaprikám, jöhet a kolbászkészítés, ami hamarosan be is következik :-)