Diétás zöldségleves

Néha az ember lányának ki kell billennie a zsíros finomságokból, főleg ha egy kis majdnem kalóriamentes ételre vágyik.

S ha már egyszer egyszerű konyha, akkor legyen néha egyszerű étel is (bár szerintem az én receptjeim tökéletes egyszerűséggel készülnek)

Összesen két tányér levest főztem, s amit beletettem 1 liter vízbe:

Sárgarépa - fehérrépa - karfiolrózsácskák, karalábékockák, zellerkockák, pár kocka krumpli, fél hagyma apró kockára vágva, 2 gerezd  fokhagyma, ízlés szerint só, mert ez most tényleg egy gyomorkímélő leves volt.

(Olyan fiatal kakasokat raktunk el a fagyasztóba ősszel, amelyeknek gyönyörű sárga hájuk volt. Ezeket a hájakat jórészt leszedtem és egy kacsasütőbe kisütöttem, üvegekbe téve a hütőszekrénybe tárolom.)

Nos ebből a finom pipizsirból egy kávéskanálnyit tettem még a vízbe.

Mindösszesen 20 perc alatt készült el és már fogyaszthattuk is.

Fogyókúrában nagyon jól alkalmazható, s ekkor a zsirt is elhagyhatjuk.

Finom rántott csirkemáj volt a kísérője, de ezt majd egy másik posztban......................

Váratlan helyzetek és egy gyors reggeli

Néha az ember elgondolkodik - de már csak úgy utólag - hogy mi is van olyankor, ha jó korán reggel váratlanul betoppan valaki (valakik), s egy háziasszonynak -szerintem rajtam kivül még sok mindenkinek- mindjárt az jut az eszébe, vajon most mit is tegyen az asztalra reggeli gyanánt.

Így történt ez ma reggel is nálunk. Igaz, hogy röpke látogatás volt, de elég korai ahhoz, hogy ne éhen távozzanak a "betévedők"

Ilyenkor nincs mit tenni, mint gyorsan a hűtőszekrényt kinyitni, megvizsgálni mi is van benne, ami pár perc alatt - amíg a tojások megfőnek - elegendő és megfelelő egy reggelihez.

Szerencsére volt egy pár doboz selyemsonka, egy-két szál vékony kolbász, na és a nálunk mindig létező tojás.

Aztán egy éles kés (amire már egy jó fél éve mindig nagyon odafigyelek, de el is neveztem szerencsétlen "gyilkos szerszám"-nak, persze nem ő tehet arról, hogy levágta az ujjam) - na de azóta mégis és egyfolytában csak Őt használom, mert Ő az igazi :-) még akkor is, ha néha sérteget :-)

Az már csak egy másik szerencsém volt, hogy éppen tegnap este sütöttem kenyeret, igy aztán ezzel sem volt gond.

Ezzel pedig ugy jártam, hogy most kivételesen és véletlenül nem méregettem hozzá semmit, csak úgy sacc per kábé.

Lehet, hogy el kellene adnom a mérlegem ??? --- még gondolkodom rajta :-)

Megállapítás: minden jó, ha jó a vége..................

Vegyes gyümölcs leves

Meggy, málna, szeder, kókusztej, fahéj, szegfüszeg, citromkarikák, vanilia aroma, csipet só, 20 pötty édesítőszer, no és jó bő egy liter víz, 1 evőkanál étkezési keményítő.

Ennyi az egész hozzávalója ennek a finomságos vegyes gyümölcslevesnek. Hűtőszemlét tartottam, s itt-ott eldugva egy-egy aprócska csomagra bukkantam. Ezekben voltak a gyümölcsök.

Az enyhén sós vizbe raktam a gyümölcsöket, a citromkarikákat és a fűszereket. Kb 15 perc elteltével egy doboz kókusztejet a dobozában jócskán összekevertem és egy szűrőn keresztül hozzácsurgattam a gyümölcsökhöz.

1 evőkanál étkezési keményitőt kevés vízzel elkevertem és beforraltam vele a levest. Még további 1-2 percig főztem és már tálaltam is, hogy mire ebédelünk valamennyire ki is hüljön, hiszen a gyümölcsleves igazán csak hidegen - de ebben a havas, jeges időben - minimum langyosan a legfinomabb. Az volt ! S a jó kis fincsi kacsacombok követték, mint második fogás :)))

Kacsacomb hagymás krumplival, balzsamecet-krémmel

Az előző posztban már írtam a kacsacombokról, hát azt azért nem hagyhattuk ki, hogy ne kóstoljuk meg. Sőt mi több, a tegnap elkészített balzsamecetkrémet is tesztelni kellett a sült husival.

Köretnek krumplit adtam a kacsacombok mellé, amit apró kockára vágtam, enyhén sós vizben megfőztem. Egy serpenyőben parányi kacsazsíron egy fej lilahagymát -apró kockára vágva- megfonnyasztottam, majd egy mokkáskanál piros füszerpaprikával, 1 mokkáskanál citromborssal elkevertem. Miközben kevertem, a krumplik kicsit megtörtek, de ennek ez a lényege.

Az én nagymamám ezt a fajta krumplit (amit MÓRING-nak neveztek) tálalta mindíg a nagyobb szárnyashúsok mellé.

A combokat balzsamecet-krémmel locsoltam le (egy fecskendő segítségével)

Elmondhatom, hogy mennyei ebédünk volt :-)

Aki viszont most az ünnepek előtti időszakban fogyókúrázik, az ne is nézzen ide és csukott szemmel olvassa el a posztot :-) :-) merthogy nem éppen a csökkentett kalóriák közé tartozó ételféleségről van szó ! :-)

Kacsacombok pihennek a saját zsírjukban.......

Gondoljunk csak vissza a gyermekkorunkra ? - mármint azok, akik legalább olyan velem egykorúak, s főleg akinek még a nagyszülei is vidéken éltek. Mit is csináltak a háztáji jószágokkal? - és hogyan oldották meg -az akkor még hütőszekrény nélküli világban- a finom sülthusik átmentését a nyári időszakokra ?

Hát nem másként, minthogy disznótvágtak, s a legfinomabb részeit, (oldalast, a nyúját) egy nagy üstben lesütötték, természetesen saját zsírjában, s egy óriási bödönbe rakták szép rétegesen, s a forró zsirral leöntötték, majd a hideg kamrába helyezték, s bizony még május, júniusban is szedegettük a finom falatokat.

Ugyanígy készítették el a hízlalt kacsát, libát is, de ezeket is saját zsírjukban rakták el. Ó micsoda régi szép idők.

S hogy jutott nekem mindez eszembe ? - háááááát az elmult hetekben voltam olyan helyen, ahol más dolgom sem volt, mint gondolkodni, emlékezni, s alíg vártam, hogy hazajöjjek, nyakamba vegyem a várost, s ha lehet akkor ezeket a finomságokat - ha nem is mindegyiket - elkészítsem.

Gyönyörűségesen szép kacsacombokat és kacsahájat kaptam az egyik üzletben. Egypercig sem gondolkodtam azon, hogy a boltban maradjon.

A combokat - mivel nagyon szép tiszták voltak - csak éppen át kellett mosni, lecsurgatni, majd szárazra törölni és kacsasütőbe rakni. Egy óriási fej fokhagymát gerezdjeire szedtem, megpucoltam és beleszeleteltem a húsok közé. Persze a combokat egyenként -enyhén- besóztam. Rátettem a kacsasütő tetejét és kb 1 óra alatt ilyen gyönyörűséges szép pirosra sültek.

Egy nagyobb lábasba szép sorjában leraktam, leöntöttem a zsírral és a garázs "élelmiszeres" sarkában elhelyeztem őket, hogy majd egyszer a kacsazsírban megérett finom kis husikat élvezhessük egy-egy ebéd alkalmával.

Az én nagymamám csak úgy nevezte ezeket a husikat, hogy saját zsírjában eltett finomságok, míg mostanság már konfitálásnak nevezzük :-)))))

Teljesen mindegy hogy hívjuk, csak finom legyen. ---- Ez az !!

Narancs lekvár

Már megint összeszedtem a "maradékokat" a kamrából és úgy látszik, hogy a hasznosítás napjait élem át. Az elmult nyár nem nagyon bővelkedett gyümölcsökben, - meg én sem voltam mindig toppon - igy aztán az idei befőzés tökéletesen elmaradt. Azért nem ilyedünk meg, mert itt vannak a déli gyümölcsök, amelyekből igencsak finom lekvárokat, dzsemmeket lehet készíteni. Így történt ez ma is.

2 kg narancsom volt itthon, amit meghámoztam, majd a fehér részét eltávolítottam. Felkarikáztam és egy lábasba téve 1 liter vizet öntöttem rá. A megtisztított narancshús tömege 1,4 kg volt.

40 dkg kandírozott narancshéjam is árválkodott a kamra polcán, amit késes robotgéppel összeaprítottam és hozzáadtam a fővésben lévő narancshúshoz. Legalább 35 percig főztem, majd botmixerrel összeturmixoltam. Adtam hozzá egy kis vanilia aromát, (no meg tiszta véletlen egy kis rum aromát, amitől aztán isteni finom ize lett). Belereszeltem kb 5 dkg friss gyömbért

Kóstolás után még 20 ml édesítőszert tettem bele.

Pár percig még forraltam, majd 2 csomag dzsemfixet belekevertem. 3 perc forralás után -tisztára mosott - üvegekbe raktam. Fejreállítottam őket, majd amikor langyosra hültek, a kamra polcára kerültek.

Mi is történt az elmult fél évben?

Nagyon nem szeretnék mesélni az elmult fél évről, (jobb elfelejteni és tullépni rajta) de a még elkövetkezendő időszakokról sem, viszont úgy érzem, hogy tartozom annyival kedves blogtársaimnak, rendszeres olvasóimnak, barátaimnak, látogatóimnak, hogy egy pár sorban leírjam mi is történt. Bár annyira nem nagy ujdonság, de mint egy rossz emlék él még mindíg bennem a konyhai balesetem, aminek sajnos még mai napig is érzem rossz hatását, s közben nem volt elég ez a kézbaleset, jöttek sorban a gondok, problémák, amiken már túl vagyok. köszönhetően a jó humoromnak, a vígkedélyemnek és a mindíg, mindent túlélni akaró csökönyösségemnek. (De azért van még egy-két komoly dolog, amin túl kell esni az elkövetkezendő időben. Azt hiszem ezt is ki fogom bírni. Legalábbis nagyon fogok igyekezni!) :-)

No de felejtsük a múltat, s ne is gondoljuk arra, mi következik még, inkább szeretném megköszönni két blogtársamnak is, hogy ezen időszak alatt is gondoltak rám, és annak ellenére, hogy alíg voltam jelen, mégis két csodás és kedves kis díjjal jutalmaztak, amit itt és most is megköszönök nekik. Megtiszteltetésnek veszem azt, hogy rám gondoltak.

Egyben elnézést is kell, kérjek amiért most nem vállalkozom arra, hogy a díjakat személyeknek, megnevezett blogoknak tovább adjam, mert ahhoz még kellene egy jó pár nap, (hét?) hogy újra tökéletes és rendszeres bloglátogató legyek én is, s valamennyire képben is legyek.

Így aztán arra az elhatározásra jutotam, hogy mégis megkösznve GINKO-nak és ILDY-nek a kedvességét, mindkét díjat felajánljam a blogomra látogató rendszeres olvasóimnak, blogtársaimnak.

S ha majd egyszer egyenes kerékvágásba kerülök és végleg itthon tölthetem a szabadidőmet, akkor visszatérek a két díj továbbadására.

Ginkó és Ildy - köszönöm Nektek.............

Ginko

tisztelt meg ezzel a kedves kis kreatív blogger díjjal. (Igyekszem lemaradásomat bepótolni.)

Ildy szerint pedig Lovely lettem én is :-)) (Ildy! Neked is megígérem, hogy bepótolom a hiányosságokat, de ahhoz tökéletes itthonlétre lesz szükségem) - Igyekszem én nagyon, de mostanság sajna nem én határozom meg, és döntöm el, hogy hol töltsem el a szabadidőmet :))

Mégegszer köszönöm mindkettőtöknek a kedvedsségeteket.

Balzsamecet krém

Másfél litert készítettem ebből a finomságból. Igen, igen, lehet, hogy már mondja is valaki, hogy mi a csudának ilyen sokat? --- hááááát mert jön a karácsony, itt van az apró ajándékok elkészítésének ideje. S nem utolsó sorban azért, mert nagyon, nagyon szeretjük. S nem csak húsok mellé, de még egy-egy fagyihoz, vagy édességhez is el tudom képzelni, annyira finomra sikeredett.

Hozzávalók:

7,5 dl jó minőségű vörösbor,

7,5 dl balzsamecet,

4,5 dl szőlőlé,

1 kisebb fej fokhagyma

1 nagyobb, (vagy két kisebb) fej lilahagyma,

15-20 dkg méz,

6 evőkanál barna nádcukor,

1 csomag szárított kakukkfű, (a friss is megfelel, de nekem nem volt. Frissből legalább 10 szál,

1 csapott teáskanál só,

1 csapott evőkanál citrombors

2 evőkanál étkezési keményitő,

Egy kb 4 literes lábasban a barnacukrot karamellizáltam, majd hozzáöntöttem a bort, és a balzsamecetet, az apró kockára vágott lilahagymát és a félbe vágott fokhagyma gerezdeket. Kb egy óráig főztem (bár lehet, hogy csak 50 perc volt :).

A felforrt lét félretettem, lefedtem, s addig a szőlőt kipréseltem és a 4,5 dl szőlőlébe elkevertem a mézet, a kakukkfüvet, sót, borsot.

A boros, balzsamecetes levet leszürtem, s hozzáadtam a szőlőlét a belekevert anyagokkal. Rövid forralás után az étkezési keményítőt elkevertem kevés borral és ezzel besűrítettem az egészet, majd újra leszürtem. (jó sürü szürőn keresztül, hogy a kakukkfü nehogy átjusson a szűrőn.)

Még melegen üvegekbe öntöttem és hagytam kihülni.

Egy dologra nagyon oda kell figyelni, amikor elkészül, hogy ne kóstolgassuk sűrűn, mert akkor úgy járunk, mint itt a jobb oldali üveg, hogy nem lett tele :-)

Jaj de finom lett.

Amikor kihült mehet a hűtőszekrénybe.

Sonka tojással

S akkor még mindíg nincs vége a fionom reggelik sorának............. Húúúúúúú amikor már azt sem tudom, hogy a ház urának mi is lenne a legjobb. Bár szerinte neki mindegy, Ő nem válogat, de azért nála ez az igazi kedvenc reggeli. (vagy a soktojásos rántotta, megtüzdelve minden földi jóval)

Nekem pedig még szerencsém is van vele, mert ezek az 5 perces reggelik, amiket én úúúúgy imádok, mert nem kell sokáig a konyhában toporogni :)

E evőkanál olajra 2 szelet sonkát tettem, egy pillanat alatt meg is fordítottam és azonnal melllé ütöttem a két tojást, arra ügyelve, hogy ne süljenek keményre.

Pritaminpaprikával és egy jó forró gyümölcs teával tálalva, fincsi reggeli.

Melegszendvics reggelire

Amikor az ember lánya kora reggel rádöbben, hogy csak egy pár szelet szárazkenyér bújt meg a kenyértartóban................ ---- no akkor tálalja az asztalra, szerintem a legfinomabb reggelit.

Éppen így jártam, de azért ezt sem adtam föl :-)

Hűtőajtó kinyit, minden maradék előszed, szárazkenyeret picit megpirít, rárakni a sok kis maradékot, majd a tetejét pizza-sajttal befedni, bedugni a mikróba, s egy grillfokozaton 1-2 perc és készen is van. Hozzá egy jó csipkebogyó tea és kész egy fenséges reggeli.....

Az én szárazkenyeremre került egy kis maradék sonka, egy kevéske szalámi, egy-két karika lilahagyma, egy-egy szelet kaliforniai paprika, egy karika paradicsom, majd mindezeket borította a sajt.