Főmunkatársaim a konyhában

Már egy jó ideje azon gondolkodtam, hogy a legfőbb munkatársaimat, "akik" a konyhában a legfőbb mozdulatokat elvégzik helyettem, megmutatom Nektek. Indittatása az volt, hogy elég sok blog és fórumtársammal szoktuk megbeszélni, ki mivel, ki hogyan, könnyíti a mindennapi betevők elkészítését. Itt most kenyérsütőgépről abszolut nem lesz szó, mert én már arról leszoktam. Több mint 10 évig csakis kenyérsütőgépben sütöttem, de hol van már az az idő, és hol van már az a jó kis Funai masinám, amely abszolut nem látott szeretlőt 10 éves koráig, s még csak az alkatrészeit, üstjét, lapátjait sem kellett cserélni. Amikor aztán szegény pára kilehelte utolsó lelkét is, akkor vettünk egy újabb kenyérsütő masinát, de soha sem tudtam megbarátkozni vele. Nem is tartott sokáig, de lehet, hogy azért, mert én sem szerettem. Aztán jött egy másik, az is úgy döntött, hogy hamar beadja a derekát. Aztán tavaly nyáron jött egy következő. Ő egy tényleg szuper kis kenyérsütőgép, de szerencsétlen a dobozában pihen, mert vele sem kerültünk nagyon közeli barátságba. Igaz, hogy csak azért vásároltuk, hogy dagasztásra, kelesztésre fogom használni, mert ekkor már igencsak rászoktam a sütőben való kenyérsütéshez. Ez viszont adta a lehetőséget, hogy inkább formakenyereket készítek vagy jénaiban sütök lábonálló kenyereket, mivel ezeket sokkal könnyebb szeletelni. Valahogy már a korábbi időkben (közel 20 évvel ezelőtt, amikor elkezdtem az itthoni kenyérsütést) sem szerettük a nem "veknire" hasonlító "költeményt. Így aztán az alig használt kenyérsütőgépem is visszakerült a dobozába, s jött ez a tünemény, amit nem cserélnék el semmi pénzért semmivel. Tulajdonképppen ez lett volna a családtól a születésnapi ajándékom, csak hát szegénykém sokkal hamarabb megérkezett, én meg voltam olyan ügyes, hogy igen hamar rátaláltam :))))) be is fogtam munkára. A családot pedig mindig azzal vigasztaltam, hogy gyüjthetnek újabb szülinapi ajándékra :))

Nem nagyon szoktunk óriási születésnapokat rendezni, de ez a mostani, valahogy nagyon kikerekedett. Még azt a lehetőséget is megkaptam, hogy választhatok két dolog közül, amit én szeretnék. Na természetes, hogy én a harmadik lehetőséget választottam, s azt kértem, ha már egyszer én dönthetek, akkor szeretnék egy-két olyan dolgot a konyhámba, amelyek megkönnyitik a mindennapjaimat. Ime, sorakoznak -a teljesség igénye nélkül- azok a csodák, amiket máris nagyon élvezek.
Ő maga a csoda! Soha sem hittem volna, hogy ennyire imádni fogom. Mondhatná most valaki, aki visszanéz egy-két posztot, hogy áááááá igen! - mit lehet még egy hét alatt kitapasztalni. Csakhogy én valahogy erre a csomagra is rábukkantam, pedig isten bizony nem kerestem. Alig vártam a pillanatot, hogy egyedül legyek itthon, legalább egy jó fél napig, mert már nem birtam magammal, no meg a kiváncsiságommal. Igy készült el benne az első kenyér és az az óriási gyümölcsös-csokis kalács, amit korábban feltettem. Eszembe sem jutott, hogy mi lesz, ha a férjem hazajön és valahogy a kenyér és kalács formája feltünik neki. Nem tünt fel, mert igyekeztem ugy tálalni -szeletelni őket- hogy mégcsak kétség se férjen hozzá, hogy ebben az edényben sültek. Győztem, sikerrel jártam, s gyorsan vissza is dugtam a zacsijába, dobozába és mint aki semmiről sem tud, vártam a szüli napom :)
Ebből a két kis tüneményből még csak a nagyobbikat volt szerencsém kipróbálni. Ebben készült ugyanis szülinapomra a parfé. Már alig várom, hogy a kisebbikben pedig valami finomságos sajt-egyveleg kerüljön.

S természetes, hogy már a húsvétra gondolva, elképzeléseim is vannak velük, hiszen milyen gyönyörüséges formát lehet kihozni velük, belőlük: mondjuk egy hidegtál közepére:)) vagy akár egyedülállóan is.

Lefotózni elfelejtettem, de még a tupper családhoz tartozik két gyönyörüséges kelesztő tál is, ami szintén kiállta már a próbát, és óriási különbséget tudok most már tenni egy hagyományos és egy ilyen szuper kelesztő tál között.

Na Ő egy igazi tényleg meglepetés volt, mert talán itt már a férjem is figyelt és ezt tökéletesen el tudta dugni, ugyanugy, mint a Bullet-Express-t. Szerintem már attól tartott, ha ezt is megtalálom, akkor neki annyi, és a büdös életben nem tud meglepetést szerezni nekem :)))
Gyerekeink leptek meg ezzel a gyönyörüséges -belül mázas- eredeti pataki tállal. Azt mindenki tudta, hogy fáj a szívem rá amióta elődjét sikerült összezuznom, de valahogy nem jutottam el addig, hogy az eltörött helyett másikat vegyek. Most ez is megszületett és hálás vagyok a gyerekeknek érte, mert iszonyu finom dolgokat lehet benne elkészíteni.
S azt hiszem, hogy a sort nem véletlen zárja ez a Bullet-Express. Ő az, aki mindent tud, s pontosan a mai napon úgy be is avattam, hogy szinte minden részét sorba kipróbáltam. Müködik, pedig még varázs-szó sem kellett hozzá. Mukodj!!!! --- anélkül is lazán vette a próbát.

Ez is, mint az előző masinák - többfunkciós- Ma csak három funkcióját próbáltam ki, de valami őrült gyorsasággal, finomsággal dolgozik. Itt éppen a mai sütemény turós töltelékét keveri habosra 2 perc alatt. Hangja egy szál se, gyorsasága pedig meglepően fordulatos :)))
Turmixol, kever, kavar, szeletel, vág, darál, aprít, darabol, s még ki tudja mi mindenre képes. Majd ez is kiderül.

Az biztos, hogy aprításban, keverésben, habosításban, no és a gyümölcslé készítésében már profi módon bemutatkozott.

2 liter jó kis vegyes gyümölcslét nyomott ki, s eközben egyetlen egyszer sem kellett szétszedni, a gyümölcshúst mind be tudta fogadni a gyüjtője.

Én eddig is egy boldog ember voltam, de most valahogy egészen másként érzem magam és a kiskonyhám felszerelésére sem panaszkodtam soha, de most valahogy olyan jó érzésem támadt magam körül.

Nem bántam meg, hogy nem egy hosszú útra utaztunk el ezen a jeles napon............... - majd megyünk a nyáron :) :)

No és természetesen a végére hagytam mindazt, amiből ezek a vásárlási, géplecserélési gondolatok kipattantak a férjem agyából. Már annyit "nyafogtam" na nem úgy ám, hogy rendesen, csak néha-néha, s éppen ott, és akkor, amikor éppen ideje, helye volt, hogy nekem még egy kihuzható kenyérsütő formám sincs. Erről azt hiszem fórumtársaim, de főleg Maryenne tudna sokat mesélni. Szegénykémet már kikészítettem az állandó -de nem igazi- nyafogásaimmal, amikor megdícsértem egy-egy kész kenyerét, hogy milyen gyönyörü, és biztos azért, mert neki már van kihuzható formája :))))))

Panasznap be- és lezárva, egy árva szót sem szólhatok. A fenti termékek mind egytől-egyig kiálták az eddigi terhelést és próbát, pedig egyik másikuk ugye már nem éppen egy héttel ezelőtt lett befogva :) :)

Májrizottó flambírozott körtével

Ma egy nagyon egyszerü ebédünk volt, de ha a flambírozott körtét nézzük, akkor nem éppen a legalacsonyabb kalóriatartalmú. Na de sebaj, majd holnap letornázzuk:)))

Nagyon gyönyörü csirkemájat kaptunk, s még a hütőszekrényemben is ott lapult 3 óriási körte, ami arra várt, hogy valami finomság készüljön belőle. Lehet, hogy nosztalgiát érzünk, még a március 15-i nappal kapcsolatban? - lehet! - ki tudja, de ma ehhez volt kedevem elkészíteni, mert nemcsak, hogy köretet adott, hanem egyben a gyümölcs is ott volt a tányéron.

Hozzávalók a rizottóhoz

1 nagyobb fej lilahagyma apró kockára vágra

2 evőkanál oliva olaj, amin megdinszteltem a lilahagymákat.

30 dkg csirkemáj, amit megmostam, csíkokra vágtam és hozzáadtam a megpuhult hgymához

Félrehúztam a serpenyőt, hozzáadtam még

1 kk pirospaprikát,

1 kk fehérborsot,

egy csipet szerecsendiót,

1 kk szárított majorannát.

1 kk sót csak a legvégén adtam hozzá (csak utólag sózom a májat, igy nem keményedik meg)

Összekevertem és visszatettem még 5 percre, hogy összemelegedjenek az ízek.

kb negyed óra alatt eddig elkészült, s ezalatt az idő alatt elkészítettem a rizst

2 evőkanál felmelegített olivaolajon

4 evőkanál Basmati rizst egy pillanat alatt megforgattam, majd hozzáadtam

2 dl vizet,

1 tk sót és 10 perc alatt készre főztem. A fedőt rajta hagytam és tovább puhult a rizs a lábasban. Pár perc után szép óvatosan hozzákevertem az elkészített májat.

Közben elkészítettem a körtét, amit szépen meghámoztam, kb 1 cm-es szeletekre felcsíkoztam őket, majd kristálycukorban megforgattam.

5 dkg vajat felolvasztottam egy serpenyőben, s amikor már nagyon jól felmelegedett, beleraktam a körteszeleteket. Mindkét oldalukon szép aranysárgára karamellizáltam.

Pulykamell töltve - hidegen

Alíg pár napja készítettem el ezt az isteni finomságot, s nem gondoltam volna rá, hogy ma meg kell ismételni, de ezt már kifejezetten hidegen fogyasztáshoz. Forrón, melegen, azonnal fogyasztva a kisülés után is nagyon finom volt, de hidegen!!!! ----- százszor ízletesebb. Legalábbis a ma esti vacsora fogyasztása idejére már kihült, szeletelhető volt, és naná! - nem birtuk ki, hogy ne vágjuk fel :)

Receptjét és elkészitési módját ITT találod meg, semmit sem változtattam rajta, mert úgy volt jó, ahogyan vasárnap elkészítettem, azzal a különbséggel, hogy ezt most reggelire és vacsorára kellett ujra megcsinálnom a család kívánságára. Hát legyen!!!! -- váljon egészségünkre :-) Az a gyanúm, hogy húsvét ide, vagy oda, de valószínü, hogy nálunk a sertés-csülköt, sonkát, ez fogja felváltani.

Köretnek pedig biztos vagyok benne, hogy valami finomságos franciasalátás megoldást fogok kitalálni, az újonnan kapott edényeimbe, de ezekről majd egy másik postban.

Fehér kenyér - tupperben

No kérem szépen, hát így sem jártam még....... Kenyérsütés S.O.S - de mit tegyek, ha a nyanyám a hütőben 3 napos hűsölés után is úgy nézett ki, mintha megdöglött volna. Bevallom, 3 napig rá sem néztem, mert nem értem rá vele foglalkozni. Amikor meg elővettem, csak tátogtam. Nem nőtt az egy szemet sem. Ugyanakkora volt a jó kis dobozomba -amiben mindeddig is tartottam- mint, amikor betettem. Ilyet eddig még nem tapasztaltam. Nekem a nyanya a hütőben is triplájára szokott "fejlődni".

Akkor is nyanyával fogok kenyeret sütni, ha törik, ha szakad, de akkor is, mert ez nálam már csak így megy mindíg. Mert ha én egyszer beveszek valamit a fejembe, azt onnan senki ki nem mossa. Tehát nyanyás kenyér lesz..... - és lett! na de hogyan is? Beletegyem ezt a döglött nyanyát? (ami 20 dkg volt) - hát azért azt mégse ! Időm az egy szál sem volt, hogy utánakeressek ilyenkor mit lehetne tenni, ezért aztán fogtam és hozzákevertem egy-s-mást, majd félretettem, vártam vele vagy másfél órát (ami természetesen nem volt beütemeztve), de ha már egyszer nekem nyanyás kenyér kell, akkor még az éjszakát is rááldozzunk.

2 dl vizet

20 dkg BL 80-as kenyérliszttel,

1,5 dkg élesztővel összekevertem, majd hozzáadtam az én "döglöttnet hitt"

20 dkg nyanyámat.

A tetejét jócskán megszórtam liszttel, s mintegy kovászt félretettem. Azt hittem, hogy egy majd csak ugy ripsz-ropsz pár perc alatt megkel és máris indulhat a kenyérsütés. "Csak" másfél óra kellett ahhoz, hogy megkeljen.

Amikor megkelt beletettem a kenyérsütőgép üstjébe.

Hozzátettem

2 kanál olajat,

1,5 dl vizet,

45 dkg BL 80-as fehérlisztet

3 evőkanál burgonyapelyhet

2 dkg sót,

2 kk. barnacukrot

Elindítottam a kenyérsütőt. 20 percig dagasztott, majd lisztezett kelesztőtálban duplájára hagytam nőni.

Amikor megkelt, levágtam belőle 20 dkg-ot (ezt eltettem ujabb nyanyának)

A maradék tésztát megformáztam, beletettem a sütőedénybe és hagytam tovább kelni 40 percig.

Ekkor bekapcsoltam a villanysütőt, 200 fokra állítottam, a kenyeret bevágtam és 10 perc után betettem sülni, de ekkor már a sütőt 180 fokra levettem.

40 perc alatt sült meg ilyen gyönyörüségesre az én kenyérkém.

Kivettem a formából, rácsra tettem, picit hidegvízzel megspricceltrem és a rácson hagytam kihülni.

Sajnos nem tudtuk megvárni, hogy kihüljön, előbb felszeltem, mint ahogyan kellett volna, ezért aztán a kés húzott is rajta rendesen. Az ízén viszont abszolut nem rontott. Oly annyira nem, hogy ma mind egy falatig elfogyott. (igaz, hogy négyen voltunk rá) A kenyér súlya 1,1 kg volt.

UPDATE

Amióta elkészült ez a kenyér, az járt a kis buta agyamba, hogy valahol ezt én olvastam, mármint az élesztett nyanyát. Amikor sütöttem a kenyeret, akkor nem volt rá időm, hogy utána nézzek, de most aztán jól bejártam a világot és az élesztett nyanyás sütést VALI KONYHÁJÁBAN olvastam. Innan is köszönöm neki és üzenem, hogy az éjjel kisült a második adag és az talán mégfinomabb, pedig csak az 1 napos nyanyámat élesztettem :)

baconba csomagolt pulykamell fincsi töltelékkel, flambirozott körtével

Baconba csomagolt pulykamellek, érdekes töltelékkel, flambirozott körtével, és köretnek rizibizivel. A tepsi közepében pedig szintén bacon-be csomagolt csirkemáj, pici pulykamelldarabkák és a tekercsek tölteléke, s még egy kicsi füstölt, illetve trappista sajt.

Hozzávalók (azért nem súlyban határozom meg, mert itt egy elég nagy adag készült. Hat személyre készítettem, de mégis kétféleképpen kellett megcsinálnom, mert családom egy-két tagja a májat (belsőséget) nem szereti. Azért kitaláltam ám, hogy mindenkinek jó legyen :))

Személyenként két szelet pulykamellet számítottam és pluszban a göngyölt csirkemájak, mert azért a többség részére ezt is szerettem volna produkálni.

A pulykamelleket kicsit elvékonyítottam (folpackba csomagolva kiklopfoltam) megsóztam, fehérborssal megszórtam, egymás tetejére tettem és félre raktam addig, amig a töltelék elkészült.

Töltelék: (abszolut füszermentes)

1 serpenyő

6 db diót megpucoltam, durvára vágtam és

1 dl extra szüz olivaolajon megpiritottam, majd amikor elkészült, kiszedtem a diókat és

1 fej lilahagymát apró kockára vágtam, az olajon megfonnyasztottam.

Hozzáadtam két kanál kukoricadarát, (áztatott zsömle helyett)

4 db apróra kockázott főtt-tojást, utána sóztam, s fehérborssal izesítettem.

Amikor ez elkészült, akkor két személyre való tölteléket kivettem, a többibe

tekercsenként 1 pár csirkemájat elkapavarva hozzátettem, s addig hevitettem, amig a máj kivilágosodott. Ekkor félrehúztam a tölteléket és apróra vágott zöldségzöldjét, valamit kb 7-8 dekányi reszelt sajtot tettem hozzá.

A tepsi aljára halvány vékonyra szeletelt házi husos kis szalonnacsikokat raktam, mert a pulykamell elég száraz, igy nem állt fenn az a veszély, hogy minden falat után inni kell :-)

A pulykaszeleteket egyenként kiterítettem, ráraktam egy kanál tölteléket és a töltelékre 1 db aszaltszilvát apróra vágva.

3 db bacon szalonnát egymásmellé helyeztem, majd a feltekert pulykamelleket ráhelyeztem és belegöngyöltem a bacon-be, s a tepsiben jó szorosan egymás mellé, a szalonnacsikokra raktam.

Következik a csirkemáj bacon-ba csomagolása:

1 szelet bacon szalonnát kiterítettem, ráhelyeztem egy fél csirkemájat, majd egy teáskanálnyi tölteléket, egy negyed aszaltszilvát és egy apró kocka sajtot, s így tekertem fel. Ezeket nem fektetve, hanem talpraállítva raktam a tekercsek közé.

Maradt még töltelékem, s ezt is szerettem volna fölhasználni.

Pulykamell-csemegéből (üzletben ilyen néven kapható, de nálunk itt a pulykagyár, ott vásárolom) 5 szeletet levágtam, ugyanugy betöltöttem a töltelékkel, sajtot tettem a tetejére és elhelyeztem a tepsibe, ahol még hely volt.

A sütőt 10 percre maximumra bekapcsoltam, a tepsit alufóliával letakartam és kb 40 perc alatt megpuhult. Ekkor levettem az alufóliát és még további 5 percig bennhagytam a sütőbe és ilyen gyönyörü pirosra sültek. Nagggggyyyyyyyon fincsi, és iszonyatosan laktatós.

Köretnek rizibizit készítettem mellé, s körtét flambíroztam.

Rizibizi:

fejenként 2 kisebb evőkanál rizst olajos, sós vizben kifőztem. Külön megpároltam a zöldborsót és a sárgarépa kockákat. Amikor mindegyik elkészült, óvatosan összekevertem, vizbemártott fagyikanállal raktam tányérra.

Flambirozott körte:

3 óriási körtét meghámoztam, kb 1 cm széles szeletekre vágtam.

5 dkg vajat felhevitettem egy serpenyőbe,

A körte szeleteket kristálycukorba mártottam mindkét oldalukon, s amikor a vaj már melegt volt, akkor a cukrozott körteszeleteket a serpenyőbe tettem és addig "sütöttem" mindkét oldalát, amig gyönyörüen karamellizálódott. (Isteni illata volt)

Tálaláskor a megrakott tányérok mellé helyeztem a flambirozott körteszeleteket, kis alkoholt locsoltam rá és egy gyors mozdulattal meggyújtottam. Isteni kék lánggal tálaltam :) Természetesen a gyerekek adagjára nem került alkohol.

Diós torta

Napokig gondolkodtam mit és hogyan...... valami újat, valami jót, valami tökéleteset kellene alkotni, de mit? Tekeregtem a neten egy pár éjszaka, de semmire sem jutottam. Mindig csak visszakanyarodtam a saját elgondolásomhoz, de a legvégén még azt sem találtam jónak. Igy utólag bevallom: nem szabad gondolkodni, csak úgy belevágni.

Azért mégiscsak találtam valamit, mégpedig MACI-konyhájában

Nem tudom hányszor olvastam el a receptet. No nem azért mert nem tudtam felfogni, hanem csak úgy "barátkoztunk" Miután Maci is azt írta le, hogy az eredeti recepten semmit sem változtatott! - nosza rajta, akkor én is belevágok, de ekkorra már a kerek tortaformám foglalt volt, igy esett a választás a szögletes szilikon sütőformára, ezért lett az enyém "kocka" :-) no persze az ízén, állagán ez semmit sem változtatott.

Azt is be kell valljam, hogy ettől féltem a legjobban, de miért? - fogalmam sincs. Na jó, jó, így utólag már okos az ember lánya.

Csupán annyi a változás, hogy én nem pirítottam meg a diót, de azért igy is vitte a primet jócskán. No és a tetejére nem fél diókat raktam, hanem még tavaly nyáron valamikor próbálkoztam egy kis rózsakészítéssel, s miután adottak voltak, már csak a leveleket kellett elkészítenem, ahhoz pedig még a hütőben volt begyúrt massza és már csak festék kellett hozzá, hogy kizöldüljenek :-) A széleit pedig tejszínhabbal diszítettem.

Miután nem változtattam a recepten, ezért az eredetit ITT találod meg.

Nekünk így is nagyon-nagyon ízlett, hogy a diót nem pörköltem meg darálás előtt. Nagyon jól kiadta az eredeti dió ízt :)) Ritkán fogom sütni annak ellenére, hogy nagyon finom, de azt hiszem, hogy ez egy óriási kalóriabomba :-) :-) Aki nem fél az uszógumiktól, akár hetente is süsse meg, mert valami fantasztikus.

Málnahabos

Ő a málnahabos !

S miután egyik süteményhez sem volt konkrét és előre kinézett forma és izvilág, ezért több receptből, és a hütőben lévő gyümölcsökből raktam össze.

Hozzávalók a tésztához:
4 tojás,

12 dkg cukor,

12 dkg finomliszt,

1 kávéskanál sütőpor (amit a lisztben elkevertem)

Az összes hozzávalókat egy edényben, (robotgéppel) készítettem el.

Az egész tojásokhoz hozzáadtam a cukrot és maximumon 4 perc alatt habot vertem. Utána kanalanként hozzáadtam (lassúbb keverés mellett) a sütőporos lisztet. Amikor elkészült, egy kerek tortaformát kivajaztam és beleöntöttem az egészet. 175 fokra felmelegített sütőben 15-20 perc alatt sül ki (nálam 15 perc volt, de az én sütőm hamarabb süt, mint az előző, ezért irok mindig két értékhatárt.)

Ez az a sütemény, amelyiket barnán is el lehet készíteni, ha így akarom, akkor még a liszthez keverek 2 dkg cukrozatlan kakaóport. Elég magasra sül, igy akár ketté is lehet vágni. Nálam, most egy kerek tortalap volt, nem vágtam ketté.

Málnahab - ami már egy kicsit más, mint ha csak egyszerü málnahabot készítenénk, de abszolut nem macerás és a kezdetét akár el is lehet hagyni. Azért most úgy irom le, ahogyan én készítettem, mert ez viszont az ízén változtatott nagyon sokat és óriási előnyére. Adatott, hogy éppen ezen a napon narancshéjat kandiroztam és most kifejezetten kicsit több vizet öntöttem a narancshéjakra, hogy maradjon nekem narancsizü szirupom. (Hogy mennyi kell belőle? - hát annyi, amennyi van. Nekem kb másfél dl volt, de ez el is hagyható)

Tehát:

1 csomag fagyasztott málnát kiolvasztottam. Kivettem belőle egy jó pár darabot, amelyet később narancs-szirupba mártogattam és ezt tettem a torta tetejére.

A maradék málnát levével együtt a narancsszirupba tettem és egy botmixerrel összevertem.

1 doboz hulalát felvertem habnak és szépen hozzáadogattam a narancsos-málnakeverék felét (a másik felére később lesz szükség, de a hulalából is hagytam annyit, hogy a torta tetejére és oldalára fehér hab kerüljön). Ez bizony jó nagy adag lett, de úgy gondoltam ezt is megoldjuk.

Piskóta kihült. A megmaradt málnaszirupot rákentem a piskótára, majd elkezdtem rápakolni a málnahabot. (mind az egészet) Óriási nagynak tünt és gondoltam még dúsítom egy kicsit. Volt annyi babapiskótám, hogy belenyomogattam egy jó párat. Amikor ezzel kész voltam, a maradék fehér hulalával -kinyomóval- befedtem a torta oldalát és tetejét.

Betettem a hütőbe és kb 1 óra múlva ráraktam a málna szemeket, a "majdnem" félba vágott kivi szeleteket, valamint a közepére a kivi csikokat és a kandirozott narancshéj szeletekből is egy párat. Visszaraktam a hütőszekrénybe és ott várta meg a másnapot.
Ha legközelebb késziteném, sem csinálnám másképp. Ez a több fajta íz valami fantasztikus jó harmóniát hoztak ki önmagukból. Isteni finom volt :)

Parfé - ami lemaradt :-)

Ahogy végignéztem az alábbi poszt képeit, valami még hiányzott. Átnéztem a fotókat, a mappákat, de még mindíg nem tudtam mi hiányzik. - rájöttem, s szegény felvétel még a fényképezőgépben pihent --- pedig a tegnapi lakoma után ugy késő este már milyen jól jött ez a hűsítő finomság??? :-) :-)

Életem első parfé próbálkozása. Nem is olyan szép, mint amilyennek lennie kellene. Arányában sem osztottam el tökéletesen a három fajta -három ízü- anyagot. Most ez volt a tanuló adagom, s amikor kiborítottam a formából már láttam is, hogy milyem hiábi vannak. Na de nem a hibákra, hanem az ízekre kell gondolni, s akkor már mindjárt megszépül minden :-)

Ez a formám az utolsó utáni pillanatban érkeztt meg, így nem is készültem rá, hogy még ez is asztalra kerülhet március 15-én - a szülinapomon - :-) Igy aztán amikor 14-én, vasárnap este bekerült a konyhába, azonnal kutatást végeztem a kamrába, miből lehetne összehozni egy parfét, mert előre nem készültem rá, miután az sem volt biztos, hogy nekem lesz egyszer egy ilyen csudi kis formám :) Találtam három csomag fagyiport, amiket felhasználtam ehhez az adaghoz.

Forma hidegvizzel kiöblitve:

1 csomag vanilia fagyipor + 2 dl hideg tej botmixer habverőjével felverve, formába öntve, elsimítva.
1 csomag csokoládé fagyipor + 2 dl hideg tej, szintén felverve, és a vanilia tetejére kanalazva,

1 csomag sztracsatella fagyipor + 2 dl hideg tej, ugyszintén felverve és a csoki tetejére öntve.

Elsimítva, forma teteje szorosan ráhelyezve, és irány a fagyasztószekrény.

Isten bizony, hogy ez a jéghideg finomság az est folyamán már mindenkinek felüdülést jelentett. Még a gyomrok is megnyugodtak egy kicsit :))

Már alig várom, hogy saját parfé receptemet elkészíthessem benne, de egyéb ötleteim is vannak :) főleg, ha ezt előbb tudom, akkor egy másik adag málnahabos biztos, hogy itt hült volna ki, de ami késik, az nem múlik :))

1950. március 15 --- és a tény 2010. március 15

Igy alakult :)
Lehet, hogy ez sem volt véletlen ? :-)

Ehhez már nem tudok mit mondani :-) ilyenre sikerült/-ünk :-)))

Az antialkoholisták küzdelme :-)

Remélem sikerülni is fog :-))
.....amint a tények bizonyítják.........

....juuuuj --- et majdnem elcsúszott, de nem is kell odafigyelni :-)

előkészületben az asztal

szerencsétlenek, még a kosárban :-)

...,..ők pedig még a tepsiben :-)

...ezt nem lehet így leírni :-)

ettől féltem a legjobban.........

semmi értelme nem volt az izgalomnak :-)

jajjjjjjj ---- ez már itt megint izgalomban tartott :-)

......háááát iiiiiiiigen ---- ez van :-) na de sebaj......

na, ennek jól nekifeküdtem, kellett a tüdő...... :-)

Apa --- megmagyarázza :-) :-)

..........én pedig elolvastam :-)

nem ám kukucskálni :-))))

......ezt is megértem :-) na és remélem a következő 1-2-3-at is ? --- majd elválik :-)

Kalács és kenyér

Most még nem, de pár napon belül még az is kiderülhet, hogy miért is sült egy napon kalács és kenyér is :)) Mindenesetre a véletlen és az óriási kiváncsiság gyümölcse ez a két termék.

Már megint "kamraürités" jelszóval, mindenből volt egy kicsi, s ezt gyorsan és azonnal fel is kellett használni :)) Annyira jól sikerült a kandírozott narancshéjam, hogy legszivesebben mindenbe beleraknám. (már nem, mert most az összeset felhasználtam, de holnap már kandírozom a következőt) Most a kalács volt a soros. amibe belekerült ez a finomság. Aztán még az utamba került egy kis darabolt csoki, egy kis őrölt pirított mogyoró, na és egy kis aszalt szilva is. Igy kerültek mindezek bele ebbe a kalácsba.

Kicsit változtattam a hagyományos kalácsreceptemen is, mert még egy kis tejszín is árválkodott a hütőben és már úgy láttam ezt is fel kell használni, bár még lett volna ideje egy kicsit pihenni:) na de ha már egyszer a kezem ügyébe került ?? :))

Hozzávalók: abban a sorrendben, ahogy a kenyérsütőgép üstjébe raktam.

2 dl tejszín,

2 dl tej,

2 tojás sárgája,

60 dkg finomliszt,

1 mk só

12 dkg cukor,

2 nagy evőkanál tejpor,

3 dkg friss élesztő,

Az összes hozzávalókat a kenyérsütőgép üstjébe tettem, 15 perc melegítés, 20 perc dagasztás, 15 perc pihentetés és ujra 20 perc dagasztás. Lisztezett kelesztőtálban jó duplájára kelesztettem, majd egy szintén lisztezett deszkára kiborítottam. A tésztagombócot 3 részre osztottam és téglalap alakura kinyujtottam. Minden darabba külön tölteléket tettem. (aszaltszilva, apróra vágott kandírozott narancshéj, a harmadikba pedig darált pirított mogyoró, s ehhez még hozzáadtam egy kis darabolt csokit is. Mindháron részt feltekertem, mint egy bejglit, és megpróbáltam összefonni, majd abba a "bizonyos" formába raktam, s ujra duplájára kelesztettem. Közben a sütőt 180 fokra felmelegítettem, a kalács tetejét tojásfehérjével megkentem és 150 fokra levettem a sütő hőmérsékletét és 30 perc alatt készre sütöttem.

Akkora kalácssütési lázban voltam, hogy majdnem elfelejtettem, hogy reggel óta a hütőben fagyoskodik egy másik formában a kenyér, de most már késő, meg kellett várni, hogy a kalács kisüljön, és csak ezután kerülhetett sor a kenyérsütésre. Kivettem szerencsétlent a hütőből, bevágtam (amit igy utólag most már tudom, hogy nem is kellett volna), és csak annyit vártam vele, amig a sütő egy kicsit a kalács-sütés után lehül.

Betettem a kenyérkémet (ami egy picit szerintem túlkelt) és ezt is 160 fokon 35 percig sütöttem.

Megpróbálom mindíg jelezni, hogy az én sütőm sokkal rövidebb idő alatt süt, mint más sütők, ezért az itt megadott idők az csakis az én sütőmre vonatkoznak.