Az első, és valószínű, hogy az utolsó DNK (Dagasztás Nélküli Kenyerem). Valahogy nem nyertük meg egymást. Az, hogy dagasztás nélkül készül, nekem semmit sem jelent, mert egyébként sem én, hanem a gép dagaszt.
Amikor én normál kenyeret sütök 70 dkg lisztből és a többi hozzávalókból ott én több lisztet sem alászórni, sem alálisztezni nem használok. Tehát, ha kimérem a mérleg serpenyőjébe, a lisztes doboz máris indul a kamrába. Egész idő alatt egy gramm liszt sem kell tovább.
Na itt a DNK kenyérnél egész más a helyzet. Az is igaz, hogy én nem szeretem, ha a kenyerem héja lisztes. Elképzelhető, hogy már ez taszított attól is, hogy hozzáfogjak, de a kíváncsiság azért hajtott: vajon mitől jobb ez a kenyér, mitől lesz kész hamarabb........... Én megállapítottam, hogy semmitől.
Az igaz, hogy este elő kell venni egy nagyobb edényt (én egy dupla falú kelesztőtálat) és belemértem 50 dkg lisztet, hozzáadtam 4 dl langyos vizet, 1 dkg élesztőt és szintén 1 dkg sót. Ezt egy fakanállal összekevertem, rátettem a a kelesztő tetejét és 14 óra hosszáig várakozott a meleg konyhában, hogy reggel tovább folytassam a munkát. (Hát ha csak nem ez a könnyebbség benne ! - nem hiszem. Én imádom nézni, ahogy az én gépem szép símára 6-7 perc alatt megdagasztja az én tésztámat. )
Egy konyharuhára rászórtam jócskán egy adag teljes kiőrlésű rozslisztet, erre raktam a kelesztőből a -majdnem kovász kinézetű- tésztámat. Szélet hajtogattam, fentről, lentről, balról, jobbról, majd becsomagoltam a konyharuhába.
A sütőbe betettem az edényemet és bekapcsoltam, a hőfokot maximumra (250 fokra) állítottam. 22 perc alatt fel is melegedett a sütő a tállal együtt. Ekkor a konyharuhából csak úgy belecsúsztattam a forró edénybe a tésztát, az edény tetejével befedtem. 10 percig 250 fokon, majd utána 20 percig 180 fokon, s szintén 20 percig ujra magasabb - 200 fokon - sütöttem készre. Szállt a liszt a konyharuháról, mint a fene......... (lehet, hogy gyakorlat kell még hozzá??? --- lényegtelen)
Tulajdonképpen a végeredményt amikor megláttam elszörnyülködtem, mert én hozzá vagyok szokva a csodálatosan szép, világos színű, óriási kenyereimhez. Na persze itt a hozzávaló is majdnem csak a fele, tehát nem várhattam, hogy óriás legyen, s katona, vagy egy vadakat terelő juhász..................
S ez lett belőle. Amikor felvágtam, azonnal láttam az első hibát, (a kenyér közepénél az összehajtások vonalán a teljes kiőrlésű lisztet nem szívta magába a tészta. Ezt annak tulajdonítom, hogy valószínű még egy jó fél esetleg egy dl vizet elbírt volna. Na de majd legközelebb, ha netán egyszer még sorra kerül.
Mielőtt hozzáfogtam ennek a kenyérnek az elkészítéséhez, elég sokat olvasgattam róla. Soha sem tudtam megállapítani, hogy minek kell víz a sütő aljába, amikor fedett edényben sül a kenyér ?
Amikorra pedig már le kell (kellene) venni az edény tetejét a víz totál elpárolog. Esetleg ekkor kellene bedobni pár jégkockát ?
Én egyébként sem vettem le az edényem tetejét, mert egy tuti biztos Tupperware formában sütöttem, s nekem ez egy nagyon biztos edény a kenyér sütéshez.
Na, majd egyszer, talán, ha megint elkap a láz, újra kipróbálom, bár kevés az esélye. Így aztán most elővettem a hűtőszekrényből a jó kis öregtésztámat, már dél óta ott csücsül a konyhapulton, mert holnap reggel korán indul a nekünk való igazi kenyér sütés.
Vikikém én el se kezdtem. Az igazi kenyeret dagasztani kell szerintem. Tiéd nagyon szép lett. Ennek ellenére se fogok neki állni! :)
VálaszTörlésMarym ! Teljesen egyetértek Veled. A kenyértésztát nem csak úgy "odadobni" "összedobni" -ahogyan sokan mondják- kell, hanem azt igenis szívvel-lélekkel kell csinálni. S a tészta ezt meg is hálálja.
TörlésNekem sem jelent semmit, az, hogy nem kell dagasztani, mert imádok a kelt tésztával dolgozni, meg hát a nagyját a gép csinálja. Azért kipróbáltam kétfélét is, de nem aratott sikert, sőt, a családom azt mondta ne süssek ilyet soha többet, hát hallgatok rájuk:)Külöben kinézetre nagyon szép a tiéd.
VálaszTörlésTrollanyu ! Jaj de örülök, na végre, aki be meri vállalni, hogy valami nem jó és nem ízlik. Kinézetre talán még valahogy elmegy, de nekem az íze sem jött be. Nekem is csak a fantáziám izgatta, s főleg az, hogy annyi, de annyi dícsérője van már ennek a szerencsétlen kovásznak, hogy ki kellett próbálnom. Hát nálam sem más a helyzet, bár eddig még csak én kóstoltam meg. Holnap jönnek a gyerekeim, de ebédre már ki fog sülni a jó kis hagyományos igazi finom kenyér.
TörlésViki,nagyon szép lett a kenyérkéd!De azt el kell mondanom,hogy az én hozzáállásom a DNK kenyérhez ugyan az mint a Tied!Egyet sütöttem én is.Nem mondom,hogy nem ízlett,de örök barátságot nem kötöttünk!Nekem olyan mintha kicsit vizes lenne a belseje.Lehet,hogy én nem jól csináltam valamit,nem tudom!Maradok a Limara jól bevált kenyere mellet -a családom részére-magamnak pedig a Kilófalónál!
VálaszTörlésKatám ! Annyira, de annyira örülök, hogy Neked is ez a véleményed, és mered is vállalni, ugyanúgy mint az előtted szólók is, velem egyetemben. Nálam csak azért került rá most a sor, mert tegnap késő este rádöbbentem, hogy már reggelre nincs csak két fél szelet kenyerünk, s pánikba este, holott nem volt értelme, mert a férjemnek a tartalék kalácsa a fagyasztóban volt.
TörlésNekem nem volt baj a belsejével, meg semmivel, mert megsült, átsült, de egyszerűen nekem sokkal több macerát adott, mint egy hagyományos kenyér. Azt én már pikk-pakk összeállítom és sütöm, s még a kezemet sem éri a liszt.
Puszi Katám, és örülök a véleményednek.
Na, ez jó, most ül itt mellettem letakarva az első dnk kenyér-kezdeményem :D Engem is a kíváncsiság hajtott, na majd holnapra kiderül, ízlik-e majd nekünk. Eddig kovászosat csináltam mostanában, de a kovászom kimúlt karácsony körül, úgyhogy gondoltam, itt az idő kipróbálni ezt a másik fajtát :)
VálaszTörlésZsuzsi ! Biztos vagyok benne, hogy már a te kenyeres is kisült. Remélem nagyobb sikerrel járt nálatok, mint nálam. Az én kovászom is -ami már több mint kettő és fél éves volt - teljesen kimúlt és most egy kicsit lusti vagyok az új kezdéséhez.
TörlésNa, igen, reggel kisült, de nekünk ízlett, mondjuk én imádom, ha egy kenyérnek nagyon ropogós a héja, és ennek az volt. Ezt is, ahogy ált. minden kelt tésztát, felesben sima liszttel és tk. tönköly liszttel csináltam, még úgy sem volt túl tömör, teljesen jó volt az állaga. Szóval lusta napokra nekem jó lesz teljesen :D
TörlésZsuzsi ! Örülök, hogy nektek ízlett. Érdekes módon a férjem ma reggel kóstolta meg (tegnap nem evett belőle), s neki is bejött, de ma aztán megsütöttem a hagyományos kenyerünket, s bizony legyőzte a DNK-t. :)
TörlésEgyébként az állagával nekem sem volt semmi bajom, hacsak annyi nem, hogy én még tettem volna hozzá egy kis folyadékot, de ez már csak akkor derült ki, amikor felvágtam.
S az óriási lukakat látván más DNK kenyereken azt hittem, hogy ez olyan, hogy elszáll, annyira könnyű. Na ebben "csalódtam", mert a nagy lukaktól függetlenül harapható volt.
Már jóideje nem készítettem dagasztás nélküli kenyeret, korábban párszor próbálkoztam vele. Eleve nem fogom fel, hogy mitől éri most második aranykorát a blogokon(?), mert semmi különlegeset nem találok benne (sőt szerintem egy nagy nulla) - bár az igaz, hogy férjemnek például bejött. Szerintem egyetlen előnye van: jó ropogós a héja, aki azt szereti, annak biztosan szuper.
VálaszTörlésEgyébként kinézetre semmi kivetnivalóm a tiéddel, nekem tetszik lisztesen is. :))
Szia Csipet! Nekem meg van a magyarázatom. Valaki bedobta, és a sok értelmetlen követő pedig úgy éli meg, mint egy óriási nagy újdonságot, holott ezt már őseink is csinálták, csak akkor még nem voltak gasztroblogok, hanem szájhagyomány útján terjedt a híre :) :)
TörlésÉn sem találtam semmi különlegeset ebben a kenyérben, s én is azt írnám, hogy nálam is ugyanannyit ér, mint nálad.
Nekem sem a kinézettel volt a bajom, mert az megütötte a kenyér mércét, csak maga az elkészítése során a szálló lisztporok, maga a "nemtörődömség" a kenyértésztával, másnap csak úgy beborítani az edénybe......... szóval ez nem az én világom.
Nekem kell, hogy lássam a szép síma tésztává alakuló összetevőket, s az abból kisűlő igazi kenyeret. Na de én már csak ilyen vagyok.
Azért örülök, hogy hasonló a véleményünk.
Ez a blogokon most egy divathóbort, olyan, mint amikor újra divatba jönnek az ötvenes évek ruhadarabjai:) majd elfelejtik, s jön egy másik. Én meg addig is sütöm a finom kenyerünket.
Óhhh, hát ilyen kicsire nem kell adni. A kenyér az KENYÉR!Nekm legalább is.
VálaszTörlésCsavi, Téged pedig kedvellek annyira, hogy Neked valóban csak igazi kenyeret adnék. Bár azt nem mondhatom, hogy rossz és ehetetlen volt, de egészen más, mint a megszokott.
TörlésNa lehetne ezt mondani, hogy mi lenne ha........ szóval ha csak ez az egyfajta állna rendelkezésre ahhoz, hogy ne haljunk éhen, hát akkor megszoknánk, de addig is maradunk a jó kis hagyományoknál.
Láttad volna ma a gyerekeimet az ebédnél!!!! Reggel korán betettem egy hagyományos kenyeret. 1,25 kg-os volt. Azt hiszem maradt belőle 15 dkg. Ez önmagáért beszél azt hiszem. Érdemes lenne feltenni, s a különbséget valahogy lezongorázni.
Erre mondják, hogy olyan fullasztós, tömött. Egy szelet az ebédhez bőven elég, de nem tudom mennyire egészséges. Igaz találkoztam életemben ennél randábbal is és megettem mert nem volt más.
VálaszTörlésKenyeret nem szoktam sütni kivéve a lányom hagymás cipóját,a búzát beadtuk egy közeli pékségbe és onnan hetente kétszer hoz a férjem, csak a sütést fizettetik meg velünk. Majd egyszer lefotózom: 8oo g-os házikenyér.
Juci ! Valóban ebből nagyon kevés kellett, mert -már ahogy Zsuzsinak is írtam- a nagy lukak ellenére is tömör volt a kenyér, tehát harapható volt.
TörlésEz a búzaleadás és kenyérsütés verzió nekem nagyon tetszik. Nem is olyan rossz ötlet. De ehhez kell, hogy búza legyen. Kiváncsi leszek majd a fotójára. Figyelnik fogom.