Grilleztünk - mit nekünk rossz idő.............

Attól még hogy kissé elromlott az idő, azaz nincs már kánikula, nem hagyunk fel a finom falatok mellőzésével. Teljesen a véletlen müve volt ez a hétvégi finomság. Virslis lábtörlőt szerettem volna készíteni. A virslik elő voltak készítve. A tésztához való összes anyag a mérleg serpenyőjében, a vizes anyagok a nyanyával a dagasztógép edényében.  A grillsütő pedig a konyhapulton pihent bevetésre várva. Meg is szólalt Kriszta lányom úgy 10 óra után, hogy nem grilleznék neki egy pár darab virslit ? Nosza, akkor elkezdődött.............

A gondolat pedig tovább folytatódott egészen a hűtő ajtóig, ahonnan előkerültek a zöldségfélék. Cukkini, sárgarépa, zöldpaprika, s a virslik mellé pár szelet bepácolt husi.

A lisztes anyagokból pedig cukkinis kenyér sült.

 

A zöldségféléket felkarikáztam, a sárgarépát és a zöldpaprikát  hosszú keskeny csíkokra szeltem. Egy nagyobb tálban az egészet megsóztam, összeforgattam, majd kb 25-30 perc elteltével  elkezdődött a mennyei finomság grillezése.

 

Grillsütő bekapcsolva, s mire a család úgy dél és egy óra között  összeverbuválódott, már a finom falatok vártak az asztal köré mindenkit.

Senki sem bánta meg, hogy nem "lábtörlő" készült :)

 

S akkor jöjjenek az ínycsiklandozó képsorozatok.

 

Előkóstoló csak virslivel és zöldségekkel, majd ezt már a komolyabb ebédhez való követte.

 

A cukkinis kenyér, amit az előző posztban már láthattatok. Nekünk nagyon bejött.

 

Cukkinis kenyér

 Apa vásárlásai során megbízást kapott 2 db cukkini vételére. Ehelyett hozott 4 db-ot. A két cukkinit felhasználtam egyéb célokra, de a megmaradt kettő benn lapult a hűtőszekrényben.

Olvastam már a neten keringő cukkinis kenyerekről, de bevallom nem néztem utána, mert valahogy nem is érdekelt. Ugyanis a cukkininek -s ez az én véleményem- egyáltalán nincs meghatározó íze, csak abban az esetben, ha esetleg befűszerezzük, besózzuk és grillezzük, vagy rántjuk, esetleg egyéb ételt készítünk belelő, de csak úgy magában én nem érzek semmire hasonlító ízt.

Így hozta a sors, hogy az elkövetkező kenyérsütés alkalmával eszembe jutottak a cukkinik. Igenám, de súlyra elég nagyok voltak, azért mégis megpróbálkoztam vele.

 

A hozzávalókon annyit változtattam, hogy a lemért cukkinivel pótoltam a víz adagját.

 

Amiből az én cukkinis kenyerem készült:

 

70 dkg BL80-as liszt

1 mérőkanál só (kenyérsütő nagyobbik mérőkanala)

1 dl víz

25 dkg öregtészta

csipet cukor

40 dkg (héjastul) lereszelt cukkini

1 evőkanál olaj

2 dkg élesztő

 

A vizet, a lereszelt cukkinit a dagasztó edénybe rakjuk. Rátesszük a sóval elkevert lisztet. Hozzáadjuk az öregtésztát, majd a tetejére morzsoljuk az élesztőt, s 1 kis kanál cukrot hintünk az élesztőre.

 

A dagasztógép addig dagasztja (kb 6-8 perc), amíg egynemű tésztát kapunk, s elválik a tészta az edény falától.

 

Ekkor kiemeljük a tésztát a edényből. Kenyérkendővel kibélelt vesszőkosárba tesszük, betakarjuk.

30 perc után kissé átgyurjuk, ismét visszarakjuk a kelesztő kosárba, s még 30 percig kelesztjük.

 

Már egy jó ideje egy ovális -üvegtetős- sütőedényben sülnek a kenyereim, amit sütőfóliával bélelek.

 

Amikor a kelesztőkosárban megkelt a kenyér, ujra kissé átgyúrjuk, s a sütőfóliával kibélelt sütőedénybe rakjuk. A kenyértésztát alsó egyharmad részénél zsiletpengével körbe bevágjuk, majd a tészta tetejére is huzunk pár csíkot a zsilettel.

Rátesszük a jénai tetőt és ujra kelesztjük. 40 perc letelte után bekapcsoljuk a sütőt, maximumra előmelegígtjük (20 perc alatt)

Bespricceljük a kenyértésztát és a jénai tetőt. Amikor a sütő bemelegedett (250 fokra) betesszük a sütőedényt. 10 percig -amig a vas sütőedény átveszi a hőt - maximumon sütjük, utána levesszük a hőfokot 180 fokra, és 30 percig tovább sütjük.

 

Az eredmény pedig ez a szépséges kenyérke. A tapasztalatom a cukkinivel, hogy ugyan úgy viselkedik, mintha burgonyapelyhet, vagy tört krumplit raknánk a tésztába. Tehát puhán tartja a kenyeret.

Nekünk (2 személyre) ez az adag kenyér kb 4-5 napig elegendő, ezért amikor a kenyér kihűlt, szépen felszeletelem és egy jó részét a fagyasztóban tartom. Amikor kiveszem nem melegítem fel, hagyom, hogy magától kiolvadjon. Ugyanolyan finom és puha, mint amikor kisült.