Bordás (egy visszahozott ízemlék)

Egy nagyon elfelejtett fantasztikus ízű péksütemény után kezdtem kutatni. Ezt a péksüteményt annó úgy 40-45 évvel ezelőtt -az akkori lakóhelyemen- a pékségek rendszeresen sütötték, majd teljesen a feledés homályába került. Elmélkedtünk a múlton, s egyszer csak bevillant a közkedvelt bordás péksütemény. Gondoltam egyet, s az ízlelőbimbómra hagyatkozva megpróbáltam összeállítani és visszahozni napjainkba ezt, az akkor közkedvelt finomságot.

Töredelmesen bevallom, hogy másodszori nekirugaszkodásra sikeredett, amiről el is mondhatom, hogy az íze, az állaga ugyanaz, a formáját viszont teljesen átalakítottam, de ez nem lesz a továbbiakban akadálya annak, hogy sokszor előforduljon a tányérunkon. Mivel a régi formája egy kisebb buci alakú volt, s bordái sem voltak, maximum a sütőlemez, amin sütötték az lehetett bebordázva, mégis erről kapta régi nevét "bordás"!  Ma már ennek nincs jelentősége, akkor sem volt, mert nem a bordák adták meg az ízvilágot. Miután nem is a régi formájában hozom, ezért a mostani, -másodszori- elkészítésnél a tetejét kevéske cukorral megszórtam. Na így a családnak mégjobban ízlett. Ajánlom elkészíteni márcsak azért is, mert ez a mennyiség dupla adag hozzávalóból készült, a család kávétfogyasztó tagjai részére, s bizony már ötödik naposak a még meglévők és még ma is olyan finom, mint amikor kisült.

Az előző bordásom csak azért nem tetszett, mert megpróbáltam a régi formáját kialakítani, de nem olyanra sikerült, mint az eredeti volt, ízre viszont fantasztikus.  

Még annyit a bordás múltjához, hogy amikor már nagyon felfedeztük annak idején ezt a péksüteményt, akkor rendezvényekre is megrendeltük a Sütőipari Vállalattól, de akkor már egy merész húzással. Ebben a kissé édeskés tésztába friss kolbászdarabkákat süttettünk. Na ez volt ám az igazi élmény. Egyszer még ezt is kipróbálom.

 

 

 

Hozzávalók és elkészítés (dupla adaghoz)

1 kg finom liszt,

5 dkg élesztő

4 evőkanál cukor

1 teáskanál só

6 dl tej

6 dkg  vaj (esetleg margarin)

 

A tejet meglangyosítjuk, egy részében kevés cukorral az élesztőt felfuttatjuk. A liszbe elkeverjük a többi cukrot, a sót és a vajból 4 dkg-ot is belekockázunk. Amikor az élesztő felfutott, akkor a dagasztó edénybe összerakjuk a hozzávalókat, és egy nagyon finom lágy tésztát készítünk.

Picit kiolajozott kelesztőtálban a duplájára kelesztjük. (a mult heti nagyon melegben elegendő volt 25-30 perc ehhez a művelethez.

 

A megkelt tésztát nyújtódeszkára borítjuk, jó nagyra kinyújtjuk. Ha a tészta engedi, akkor legyen akkorára kinyújtva, mint a nyújtódeszkánk. A megmaradt 2 dkg vajat (margarint) olvasztjuk, s ezt rákenjük a kinyújtott tésztára.

Hajtogatni fogjuk ugyanúgy, mint a vajas (hájas) tésztánkat. Felőlünk lévő részét közepéig felhajtjuk, majd a szemben lévő távolabbi részét ráhajtjuk. Ekkor kapunk egy jó nagy téglalap alakú tésztát, amit szintén összehajtunk, de most úgy, hogy a bal kezünk felőli részét behajtjuk középre, s még egyet hajtunk rajta jobbra.

Az összehajtogatott tésztát kinyújtjuk, feltekerjük, mint egy bejglit. Szeletekre vágjuk és sütőfóliával bélelt tepsire rakjuk a tekercseket. Hagyjuk duplájára kelni. Ezalatt az idő alatt a sütőt előmelegítjük. Mielőtt betesszük a sütőbe, akkor nagyon kevéske cukorral megszórjuk a tetejét, de ez el is hagyható.

180 fokos sütőben (az első tepsi 14 perc alatt), míg a második tepsi már csak 10 perc alatt készre sült.  (Villanysütő alsó-felső sütés)

 

 

A tepsire rakott teljesen lapos tekercs-szeletekből sütés közben ilyen szép magasra nőtt csigaalakú péksütemények sültek.

A családom nem tud elég hálás lenni ezért a finomságért. Most már harmadszor is begyúrásra került, és éppen most kel.

Ha nem kellene most óriási fűszermentes diétát tartanom, akkor azonnal hozzáfognék a  kicsit kevesebb cukorral elkészítendő, s kolbászdarabokkal töltött bordás-bucikhoz. De ami késik, az egyáltalán nem múlik!

Szezámmagos ropi

Egy kis váratlan kitérő után jövök és hozom a "diétás" finomságokat. Ehhez a sós finomsághoz igazán mindenki bátran foghat hozzá. Nagyon kevés munkával, nagyon hamar az asztalra kerülhet ez a házilag készített ropi. Nagyon jól tárolható (ha esetleg maradna belőle), s több nap után is igazi ropogtatni való.

 

 

Hozzávalók és elkészítés

 

60 dkg liszt,
15 dkg zsír,

1 evőkanál lenmag
2 dkg  élesztő,
1 evőkanál só ,
teáskanál cukor,
3 dl tej

1 db tojás a kenéshez

szezámmag a tetejére

Én nagyon egyszerűen készítettem, semmi fakszni csak mindent a robotgépbe, (esetleg kenyérsütő gépbe)

 

A meglangyosított tejből annyit elveszünk, hogy benne az élesztőt felfuttatjuk, hozzáadva a teáskanál cukrot. A lisztbe belekeverjük  a sót. A dagasztó edénybe öntjük a sós lisztet, hozzáadjuk a zsírt - amit előzőleg kinn tartunk a konyhában, hogy ne legyen annyira fagyos, a gép jobban el tudja dolgozni -  Amikor az élesztő felfutott hozzáöntjük a többi anyaghoz, s jól összedagasztatjuk a géppel. 

Gombóccá formáljuk, egy tálba (tálcára, vagy bármire) rakjuk, lefedjük és hűtőszekrénybe rakjuk minimum 1 órára.

Nekem úgy sikerült, hogy reggel összeállítottam a tésztát és csak késő délután sütöttem. Így is nagyon finomra sikerült.

 

 

Bekapcsoljuk a sütőt, s amíg felmelegszik (nálam 180 fok, de ez sütő függő, ez lehet 200 fok is) addig a tésztát sütésre előkészítjük.

Hűtőből kivéve kb 3 mm vastagságra kinyújtjuk.  A tetejére ütjük az 1 db tojást, s ott a tészta tetején egy ecsettel megkeverjük a tojást és elkenjük a tészta tetején. Jócskán megszórjuk szezámmaggal, derelyevágól felcsíkozzuk. Tepsire rakjuk és az előmelegített sütőben kb 18-20 perc alatt készre sütjük. Ha nem elegendő ez az idő, akkor addig sütjük, amíg ezt a szép piros színt el nem éri.

Nekem a második tepsi sütésénél már 15 perc elegendő volt a sütéshez !

 

A tojással vastagon bekent tésztáról a szezámmag nem fog leperegni.

Pécsi aprópecsenye

Ahhoz, hogy most itt ezt a posztot írom és olvassátok az azt jelenti, hogy a lefagyasztott gombától semmi bajunk nem lett, pedig hogy paráztam tőle. Férfiasan bevallom még ilyet nem csináltam, de be is voltam rezelve egy kicsit. Történt ugyanis, hogy férj egyik alkalommal nagy vásárlása közepett, csodás (dobozos) hófehér csiperkegombákkal találta magát szemben a boltban, s mindjárt 3 dobozzal hozott is. Na de nekem egy pillanatnyi időm sem volt a gombákkal foglalkozni, így aztán ahogy voltak dobozostúl be a fagyasztóba. Ennek már vagy 2-3 hete. Én vagy csak a nagyon friss gombát merem felhasználni, vagy azt, amelyiket az üzletben eleve már tisztított fagyasztott állapotban vásárolunk, esetleg üvegeset.  Na de most így jártam. A gomba finom volt, az ebéd csodálatos, és mi élünk. :) így szép az élet!

Persze ez még nem volt elég, hozott pár zacskó különböző fűszersókat, amit megintcsak nem nagyon szeretek, mert félek attól, hogy tartósítószer van bennük. No mindegy gondoltam, olyan nagyon sűrűn nem fogyasztunk ilyet, majd elfogy.

Tegnap amikor eldőlt, hogy mi lesz az ebéd, akkor előkerült a gomba és a fűszersó is, no meg a fagyasztóból 30 dkg lapocka kocka. S mi lett ezekből? amit itt látni lehet, egy nagyon-nagyon finom pécsi aprópecsenye, aminek a receptje a fűszersó zacskójnak hátulján volt. Ugye-ugye mégis csak jó, ha az embör megy vásárolni, s néha olyat is hoz, amit nem kérek :)

Ha még holnap is írni fogok, akkor az azt is jelenti, hogy még mindíg túléltük a gombát, ugyanis ebből a mennyiségből olyan sok lett, hogy ma köretnek tészta készül mellé és kész az ebédünk.

 

 

Hozzávalók, amiből én készítettem (követve a receptet, csak éppen más arányokkal)

 

30 dkg lapocka hús (ezek nekem kockára voltak vágva)

10 dkg húsos -házi- császárszalonna

1 evőkanál fűszersó (sertéshúzhoz)

1 csipet frissen őrölt bors

2 gerezd fokhagyma

50 dkg csiperke gomba

2 db zöldpaprika

2 db paradicsom

10 karika házi vékony kolbász

1 csokor petrezselyemzöld

1 dl fehér bor

4 db közepes burgonya

 

Egyetlen serpenyő az elkészítéshez

 

Először is a húskockákat 3-4 db-ot egyszerre egy nejlon zacskóba tesszük és közötte kiklopfoljuk. (így nem röpködnek a húscafatok a konyhában)

A szalonnát apró kockákra vágjuk és a serpenyőben közepesen kisütjük, kiszedjük a zsírból. A kiklopfolt hússzeleteket pár pillanatra a serpenyőbe tesszük és fehéredésig átsütjük. (ez éppen annyi, hogy belerakjuk a serpenyőbe, de mire beleraktuk az utolsót, az elsőt már forgathatjuk is meg, mert elkészültek. Megsózzuk, megborsozzuk.

Hozzáadjuk a negyedére vágott gombákat, a felvágott paradicsomot és paprikákat, a zúzott fokhagymát és a kolbász karikákat. Miután a gomba levet ereszt, így kb 20 percig fedő nélkül pároljuk. Utána ráöntjük a bort és még pár percig fedő alatt puhítjuk.

Amíg a pecsenye párolódik, addig a 4 db krumplit mághámozzuk, felkarikázzuk és forró olajban kisütjük.

 

 

Amikor mindennel megvagyunk, az apróra vágott petrezselyemmel megszórjuk, összekeverjük és máris elkészültünk.

 

A felkarikázott, pirosra sült krumpli mellé tálaljuk ezt az igen ízletes és nagyon gyorsan elkészülő pecsenyét. A pecsenye tetejére rakjuk a kisült szalonna darbokat, amiket én most totál elfelejtettem, de így is nagyon finom volt.

Végülis olyan sok lett ebből a mennyiségből, hogy a köret ugyan elfogyott, de a maradékhoz ma tésztát főzve esszük meg az ebédünket, felturbózva valamilyen öntettel.  Remélem még ma is túléljük a fagyasztott gombámat :)

Jó étvágyat.

Az adagról elmondhatom, ha dupla mennyiségű krumplit sütünk mellé akkor lazán 4 főre elegendő, s még a húsból is bőven jut mindenkinek.

Nem is gondoltam volna, hogy a 30 dkg lapockából kiklopfolva ilyen mennyiségű étel készül.

 

S mi a hab a tortán??? hogy mindezt a ház ura készítette, igaz előtte sorban mindent leírtam egy papírra, mint egy receptet .

Jól vizsgázott a papa is és az elkészült étel is.

Kenyér a zsemlecipó tésztából

 

 

Örömmel tölt el, hogy elég nagy sikert aratott a nálunk "csak" zsemlecipónak elnevezett hamburger zsömle tésztája, amit annak idején Tücsökbogár blogjáról ollóztam. De csak az ollózásig jutottam el, mert én vizet egyáltalán nem tettem bele, cukrot is csak csínyával, de nem is ez a lényeg, hanem a végeredmény.

Csak a recept alap adta az ötletet, de egészében elég sok változtatás került a receptbe. Pl: én már nem rakok bele tojást, nem kenem meg a tetejét, stb.  Ezért sem lehetett adni nevének a hamburgert, mert ez már nem az a recept :) így született meg nálunk a zsömlecipó elnevezés, de

a gyerekek nevezték el hamburger zsömlének, mert olyan nagyokra nőttek sütés közben, hogy kettévágva, megtöltve olyan óriási  adag lett belőle, hogy azt bárki megirigyelheti.

Általában inkább zsömle sül nálunk, mert kenyeret csak hétvégén sütök, -amikor együtt a család- s elég nagy "kenyérpusztítók"

 

Most is zsömlét akartam sütni, de menetközben valahogy a kenyér formázására állt a kezem, s így készült el -nagy örömünkre- ez a tejes alapú kenyér. Érdemes kipróbálni.

 

 

 

Hozzávalók

 

60 dkg liszt (BL 80-as)
2 dl langyos tej
csipet. cukor
1 teáskanál só
2 evőkanál olaj
1 egész tojás
1 kispohár joghurt
2 dkg élesztő (LINCO)

 

Elkészítése hagyományos módon. A hozzávalókat dagasztógép állítja össze. Kelesztő kosárban kel 1 óra hosszáig. Félidőben (30 perc után) átgyúrjuk, vissza az eredeti formájára.

 

Második kelesztés után újra visszagyúrjuk az eredeti méretére - már amennyire lehet, mert ilyenkor  jócskán megkel - formázzuk és sütőfóliával bélelt edénybe (nálam üvegtetős fém kacsasütő) rakjuk. Ismét 60 percig kel. Az utolsó 20 percben bekapcsoljuk a sütőt. 250 fokra felmelegítjük.

Amikor a sütő elérte a hőfokot, a tésztát bevágjuk, vízzel lespricceljük, az edény tetejét rátesszük.

250 fokon sül 10 percig, majd a hőt levéve 180 fokra, időt beállítva 35 percre készre sütjük a kenyerünket.

 

Természetesen a sütési idő függ a saját sütőnktől is, így azt mindenkinek igazítania kell a saját sütőjéhez. Az enyém aránylag elég alacsony hőfokon és rövid idő alatt süt.