Rozsdás tarja

Nincs ebben semmi különös. Ez a világ legegyszerübben elkészített tarjaszelete. Az íze, zamata adja inkább a különségességét. A lényeg, hogy ne legyen vékony, s olyan igazi nagy férfi tenyeret betakaró tarjaszelet legyen :-)

Hozzávalók 2 db jó nagy szelet tarja, legalább 2 - 2,5 cm vastag legyen.

A tarja szeleteket csak az egyik oldalukon bekentem jó vastagon (bő 1 evőkanál) mustárral, majd egy jó nagy evőkanál mézet is ráecseteltem a mustáros húsra. Egy fedeles tálba rakva, minimum 3 óra hosszára a hütőszekrénybe tettem. (Ha előző este készítjük el, úgy is jó)

A jénai edénybe (de lehet akármilyen más sütő edény is) leraktam egymás mellé a két szelet -mustárban és mézben "áztatott"" husit. Megsóztam, s a következő száraz füszerekből fél mokkáskanálnyit szórtam a tetejére:

Bazsalikom, Majoránna, Rozmaring. Amikor a füszereket rászórtam, az "áztató edényben" keletkezett mustáros-mézes lével beborítottam a hússzeleteket. A jénai tetejét rátettem. Maximumra állítottam a sütőt (nálam 240 fok) és beraktam sülni. Amikor a sütő elérte a hőfokot, akkor visszavettem 200 fokra, s egy óra alatt csodálatosan elpárologtatta a levét, s az a picike zsíradék maradt csak alatta, ami a tarjából kisült.

Amíg a hús sült, addig elkészítettem a köretet, ami nem volt más, mint egy fokhagymás petrezselymes újkrumpli.

A krumplikat megtisztitottam, negyedeltem. Enyhén sós vízben megfőztem, majd leszürtem. Egy serpenyőben egy gondolatnyi olajat öntöttem, a krumplikat beleforgattam, s 3 gerezd fokhagymát és egy csokor petrezselyemzöldet nagyon apróra vágva, ráraktam a krumplira. Még egyet-kettőt forgattam rajta, amíg a petrezselyemmel és a fokhagyma ízével kicsit átitatódott a krumpli.

S ezek után már csak a tálalás, és a fogyasztás következett. Rozsdás nevét attól kapta, hogy nem sajnálom a mézet hozzáadni a húshoz, s amig sül, addig a méztől lesz ilyen gyönyörü szép vöröses barna, rozsdás színe. Ellentétesen hangzik, de a kicsit édeskés hús és a fokhagymás, petrezselymes krumpli nagyon jól kiegészítik egymást.

A siker szinte biztos volt, mert ebéd alatt egy szót sem szóltunk :-) :-) csak "dünnyögve" csemegéztünk :-) :-)

Az én zsúrkenyerem

Már egy ideje foglalkoztat a kérdés, hogyan is kellene egy jó zsúrkenyeret készíteni, mert azért nem mindíg csak mi esszük a teljes kiörlésü kenyereket, s azt is bevallom, hogy már vágytam egy jó kis finom, puha kenyérkére. Hát eljött eme nap és megpróbálkoztam vele. Nem is volt olyan vészes, mint amennyire tartottam tőle, csupán csak hozzá kellett fogni, s megalkotni. Semmi ördöngősség nincs benne, viszont az íze, állaga, valóban egy igazi zsúrkenyér lett.

Először is egy gyorskovászt készítettem, mert elfelejtettem az előző kenyérből nyanyát félretenni, másrészt pedig most igazán kiváncsi voltam, hogyan is fog alakúlni.

Gyorskovász hozzávalói:
2 dl langyos víz,
20 dkg BL 80-as kenyérliszt,
1 teáskanál cukor,
1,5 dkg élesztő
Ezeket elkevertem, tetejére pici lisztet szórtam, a tálat lefedtem és fél órára a mikróba tettem, hogy zárt helyen tudjon dolgozni.
A többi hozzávalók:

Kovász
1,8 dl langyos víz,
1,2 dl tej,
0,5 dl olaj,
Ezeket a kenyérsütő üstjébe tettem, majd tovább hozzáadtam a szárazanyagokat
60 dkg BL 80-as kenyérliszt,
2 teáskanál (vagy egy nagy mérőkanál) só,
1 teásknaál (vagy egy kis mérőkanál) cukor,
2 evőkanál burgonyapehely,
késhegynyi askorbin sav (vagy egy kanál 10 %-os ecet)
1,5 dkg friss élesztő

A kenyérsütőben 20 perc dagasztás, 20 perc pihentetés, 10 perc ujradagsztás.
Lisztezett kelesztőtálban jócskán duplájára hagytam kelni.
Amikor megkelt négy egyforma adagra elvágtam, s hosszúkás alakúra formáztam őket.
Sütőfóliával bélelt tepsire -jócskán belisztezve- egymás mellé raktam őket, ráhúztam egy jó nagy müanyagzacskót, s újra hagytam, hogy jó duplájára keljen.
A sütőt 220 fokra előmelegítettem. A zacskót lehúztam a tepsiről, bevagdostam picit a kenyérkéket. A sütőt visszavettem 200 fokra, aljába vizet spricceltem és betettem sülni.
25 perc kellett ahhoz, hogy ilyen szép színüre süljenek.

Ugye nem is néz ki rosszúl a kenyér mellett az a jó kis házikolbász ? :-) :-) Sajnos nem tudtam, hogyan fog a sütési idő alatt viselkedni a tepsin ez a négy darab kenyérke. Mint utólag kiderült, talán meg kellett volna feleznem őket és csak 2 db-ot egy tepsire tenni. A tészta ugyanis jócskán lágy állagú volt, s ezáltal nem nagyon akartak elférni egy tepsin. Jócskán össze is gyógyúltak, de amikor a sütőből kivettem, és szétszedtem a négyes ikreket, fantasztikus látvány volt már melegen a foszlós bélzete.
Sütőzacskóba nem is mertem sütni, mert úgy érzem, az most nem tett volna jót a nagyon lágy tésztának.

Elég sokat tapasztaltam a négy kenyér kisütése alatt, legközelebb egy kicsit biztos, hogy változtatni fogok. Talán még 5-7 dkg lisztet elbírt volna. Igy egy kicsit elég bénák, de ez a zsúrkenyér akkor is az enyém, és akkor is nagyon-nagyon fincsi. :-) Na de a következőt szeretném majd savóval elkészíteni, kiváncsi leszek a fejleményekre. Ez így jó, ahogy van, azaz már majdnem csak volt.

Elbújt két zsömle :-) :-)

Így jár az a két zsömle, amelyik úgy dönt, hogy elbújik. Én tudtam, hogy valahol még létezniük kellene, de a kenyértartóban nem volt, máshol meg nem nagyon tartunk kenyeret és péksüteményt, na de akkor hol is lehet? Hát hogy hogyan került oda, arról fogalmam sincs, de egy frissentartó dobozzal együtt a hütőszekrénybe került. Amikor ez kiderült róluk, én meg megvicceltem őket. Szépen felszeleteltem, megpakoltam ezzel is meg azzal is. Még a sajtot is virág formájúra szabtam :-)

S mindez nem volt elég, fogtam és be a mikróba. Igy lett belőlük egyik este jó kis finom melegszendvics.

Hát majd legközelebb meggondolják, hogy elbújjanak előlem :-) :-)

A zsömléken vaj nincs, mert azt mi nem szeretjük :) de azon kivül saját kis házi kolbász felkarikázva, paprika, paradicsom, virágsajt, s a kolbász és a sajt között egy kalika lilahagyma is elbújt :) Már csak egy jó forró teát raktam melléjük.

Epres akármi :-)

Eddig még nem vallottam be, de sajnos most színt kell vallanom. Sajnos nem vagyunk jó barátságban én és az eper, bár nagyon- de nagyon szeretném, falnám kiló számra, de ha egyszer nem lehet, akkor nem lehet. Azért néha a családomat meglepem egy kis inyencséggel, de ilyenkor én a háttérben kuksizok, mikor fog már elfogyni :-) Ne egyék már olyan jóízüen :-) Na persze ez csak vicc, mert szívesen elkészítem, csak egy kicsit sajnálom magam :-) :-)

Ezt az EPRES POHÁRKRÉM-et NEA blogján találtam, s úgy ahogy volt, a recepten semmit sem változtattam, elkészítettem, s igyekeztem úgy tálalni, hogy minél előbb el is fogyjon. Sikerült :-) :-) Titokban egy jó nagy kanálnyit befaltam, hát remélem, hogy ebből még nem lesz nagy vakaródzás :-) :-)

Mindenkinek nagyon ajánlom elkészíteni. Nem egy nagy ördöngősség, de amint -nálunk- a tények bizonyították nagyon finom is volt, ugyanis egy morzsa sincs belőle :-) pedig 70 dkg eperből és a hozzávaló tejszínből, -saját készítésü- sajtkrémből 6 óriási pohárral készült. A képen a két legkisebb pohár látszik :-)

Zöldborsó leves csirkeaprólékkal, petrezselymes nokedlivel

Tegnap voltunk a "nagyvárosban".......... meglátogattuk az egészségügyet, javúlt-e a helyzete, állapota azóta, amióta az én szememben "megbetegedett" :-) Sajnálattal kellett megállapítanom, hogy a helyzet változatlan, vagy annál még rosszabb. Állapota romlott, s ha így halad tovább, akkor az összes "látogatói" nem tudom, hogyan fogják elviselni a továbbiakban ezt az állapotot.......... Nagyon hamar véget ért a "látogatásunk", így engedtem a csábításnak és egy index balra, s máris a "Szerdai nagy a piac" felé tartottunk. Na itt legalább jól éreztem magam, mert sok-sok friss finomságot láthattunk, s jócskán be is vásároltunk.

Bevallom töredelmesen, hogy itt már sokkal jobban éreztem magam még akkor is, ha néha brutál árakkal találkoztunk. Na de kit érdekeltek ezek most, amikor végre a sok frissesség között sétálhattunk, válogathattunk és azt vehettem meg, amelyik nekem a legjobban tetszett. Ja!! és néhol még alkudhattam is egy kicsit. (Úgy éreztem magam, mintha Istambulba a bazárba keveredtem volna, ahol kötelező az alku, csak itt most fordított volt a helyzet, de nagyon-nagyon élveztem) :-) :-)

Került a kosárba, friss zöldborzó, zöldség, répa, kapor, eper, krumpli, paprika, paradicsom, s isteni finom fiatal spárga is, sőt jókora zellergumó levéllel együtt. Sóskát és spenótot viszont már nem találtunk. Gondolom későn értünk oda és már kora reggel eladták.

Egyetlen bánatom volt, hogy végigjártuk az óriási nagy piacot és friss lestyánra sehol sem találtam, s az árusok úgy néztek rám, amikor kerestem, mintha kinaiul szóltam volna hozzájuk. Na de majd ezt is felkutatjuk egyszer valahol.....

Tegnap alig, hogy hazaértünk az epret már fel is dolgoztam, de erről majd később.........

Ma viszont egy igazi, isteni zöldborsóleves került a fazékba, mégpedig igazi házi "tanyasi" pipi aprólékaival, aminek én a lábát többre értékelem, mint a combját, vagy a mellét.
Megtisztítottam az összes hozzávalókat, a

zöldborsót, répát, petrezselyem gyökeret, paprikát, paradicsomot, zellerlevelet, 1 fej vöröshagymát, fokhagymát.

Most sem használtam zsíradékot, hanem a csirke hátáról, far-részéről a hájat leszedtem, a lábasban kiolvasztottam. Amikor a háj kiolvadt, beletettem a felkarikázott répát, s ezt addig dinszteltem, amíg a répától a zsíradék gyögyörü sárga lett. Hozzáadtam a többi zöldségfélét, (amikor úgy kérharmadig megpuhultak a zöldségek, ekkor tettem bele a fejtett borsót) s még köménymagot, fokhagymát, egy nagy fej vöröshagymát, 1 szál zellerlevelet. Megsóztam, pici fehérborsot, 1 teáskanál morzsolt lestyánt tettem hozzá.
Nagyon rövid idő alatt amíg puhára főttek a zöldségek, addig elkészítettem a nokedlit.

2 tojást felvertem, megsóztam. Egy csokor petrezselyemzöldet apróra vágtam, hozzátettem a tojáshoz, s annyi liszttel kevertem el, hogy egy jó kis nokedli tésztát kapjak, amit nagyon apróra szaggatva főztem bele a levesbe.

Az előkészületekkel együtt kb 1 óra alatt elkészült a mai dúsgazdag levesünk. Júúúúúúj de jót ebédeltünk, s máris jobban éreztem magam, mint tegnap a reggeli órákban, amikor még a látogatás ideje alatt tapasztaltam: a múltkori negatívumok mellé elmentettem. Majd csak kitalálok egyszer valamit, hogy ne csak mi gyógyuljunk, hanem az egészségügy is :-) :-)

Rántotthusi zöldség és bulgur

Rántott csirke combok, mellfalatkából korongok. Köretnek párolt vegyes zöldség burgurral. Cékla salátával, míg a másik tányéron őszibarack befőttel :-)

..........hogy ez a leírás miért is ilyen egyszerü? - mert maga az elkészítése is az. Főleg ha abból indulunk ki, hogy ez a -tányéron lévő- menü egy csepp zsíradékot sem látott.

A combok adottak voltak, de a mellfalatkákból korongokat alakítottam ki. Sózott, sürü palacsinta tésztába forgattam meg őket, majd enyhén beszórtam tk-s kenyérmorzsával. Egy tányérra téve, éjszakára a hütőszekrénybe tettem, így bepanírozva. Ma sütés előtt vettem ki a hütőből. A husikat sütőzacskóba rakva, 20 perc alatt 180 fokon a sütőben szép pirosra sütöttem.

1 dl bulgurt megsóztam, 2 dl forró vizzel felöntöttem, lefedtem és tálalásig rá sem néztem. Amikorn tálaltam, parányi fehérborsot, és egy csöppnyi szerecsendiót reszeltem rá. Ezalatt az idő alatt a párolt zöldségeket egy arra alkalmas edényben a mikróban megpároltam, ez összesen 2x5 percet vett igénybe.

Már csak a tálalás következett. Én céklát, míg férjem őszibarack befőttet fogyasztott hozzá.

Ez is egy nagyon hamar elkészülő és nagyon finom, gyors ebéd volt a mai napon.

Zsömlék (zabpehely- és tönkölybúzás liszttel)

Férjuram ráunt a kenyérre, s egyre jobban rászokott a péksüteményekre. Azt mondja, így sokkal kevesebbet eszik, mert egy zsemle, vagy kifli elegendő a reggelijéhez, vagy a vacsorájához, míg a kenyérből akár három szeletet is be tud termelni. Igy született meg az első zsömleformáju zsömlém, de nehogy ugyanolyan legyen, mint az eddig már elkészítettek, ezért a hozzávalók arányán, összetevőjén is változtattam.

Hozzávalók és elkészítés:

4,5 dl folyadék (2 dl viz, 2,5 dl tej) ki hogyan szereti, én igy csináltam

2 evőkanál olaj,

20 dkg tönkölybúzás nyanya,

Ezeket a dagasztógép edényének aljára tettem, s a továbbiakban a szárazanyagokat kevertem össze

10 dkg zabpehely liszt,

10 dkg tönkölybúza liszt,

50 dkg BL 80-as kenyérliszt,

2 tk só,

1 tk barna cukor ,

1 evőkanál sikér,

1 fél mk aszkorbinsav,

2 dkg friss élesztő

A burgonyapehely is sokat segíthet a tészta állagán, de nekem most nem volt itthon.

Jól összekevertem őket és ráöntöttem az előzőleg már edénybe helyezett vizes anyagokra.

20 perc dagasztás, 20 perc pihentetés, 8 perc keverés-dagasztás után olajozott kelesztőtálban jócskán duplájára kelesztettem. (Sajnos az órát nem állítottam be, de kb másfél órát kelhetett ebben a hidegben)

Gyurólapra borítottam kelés után és 14 egyenlő részre (kb 11,5 dkg-os) osztottam. Egyenként megformáztam őket és lisztezett tálcára raktam, ahol még 1 órát pihentek, letakarva.

A sütőt 200 fokra melegítettem elő (itt javasolt mindenkinek a saját sütőjéhez igazitani az előmelegitést, mert az enyém hamar melegszik és sokkal alacsonyabb fokon süt, mint az előző sütőm, vagy a más fórumokon olvasott blogokon feltüntetett sütőfok)

Sütófóliával bélelt tepsire raktam a zsemléket, s 180 fokon sütöttem készre. A sütőzacskó oldalát elvágtam és csak "rácsipeszeltem" a zacskót a tepsi oldalára, így takartam be vele a zsemléket. Ezt azért csináltam igy, mert a sütőzacskón ugyan fel van tüntetve, hogy 230 fokot bír ki, de ezt már tapasztalatból tudom, hogy 200 foknál is képes hozzáragadni a tésztához. Na de ezt a problémát is megoldottuk :-)
25-30 perc kellett a sütéshez. A sütő aljába egy edénybe kb 3-4 dl vizet tettem a gőzképződéshez.

Amikor kisültek, rácsra rakva hagytam kihülni.

Csirkemell csíkok kicsit másképp

Ez az ebéd tényleg egy fél óra alatt elkészülő finomság. Egy jó ideje készítem már különböző húsokkal, de ugyanezzel az öntettel. Mind- mind más-más ízt produkál. Most egy jó nagy csirkemellet szeleteltem fel. Vokba kevés olajat tettem, s amikor felforrósodott, a csirkemell-csíkokat beletettem, gyorsan átforgattam, picit megkapta a húsok széleit és szépen ki is fehéredett.

Füszerezésnek most sót, fehér borsot, pici majorannát, 1 gerezd zúzott fokhagymát, 1 teáskanál szárított lestyánt tettem a kifehéredett húscsíkokra. Pár forgatás után a "konyhai főzőkrém"-ből kb 1 - 1,5 dl-et nyomhattam rá. Elkevertem a husikkal (de addig félrehuztam a vokot), s az egészre kb 3 dl tejet öntöttem. Ezzel jól besüritettem.

Nagyon szeretem ha a hütőszekrényben van mindíg 1-1 doboz (0,5 literes) "Konyhai főzőkrém" mert már nagyon sokszor átsegített, ha véletlen tejszín nem volt itthon.

Én ugyanis ezzel a konyhai főzőkrémmel készítettem már édeset és sós mártást/- szószt is. Mindegyikre kiváló, s nagyon-nagyon kiadós.
Ízesítésének csak a képzelet szab határt.

Amíg a húsok a vokban készülődtek, addig egy lábasban (olajos, sós vizben) kifőztem a makarónit és már tálalára készen is állt.

Kalács (amiből mindíg kifolyik a töltelék) :-(

Lehet talán már egy éve is, hogy ez a kalács nem akar úgy sikerülni, ahogyan én azt elképzelem. A receptjét már fogalmam sincs honnan vettem. Valahol barangoltam a Net-en. Nagyon megtetszett a tészta egyszerüsége miatt. Akkor oda, arra a helyre írtam is, (s nem csak én, hanem sokan mások is), de válasz, vagy egy elkészült kalácsról fotó soha sem jutott a birtokunkba. Ez azért lett volna fontos, mert ahányan csak hozzászóltunk ehhez a kalácshoz, mindenkinek egyöntetü volt a véleménye, hogy ez a krém nem marad meg a tésztában. Azóta én már rengetegszer kipróbáltam, sok-sok változatban, de akkor is kibujik a töltelék. Ezt az itt jelen lévő kalácsot -patika mérlegen mérve, hogy tuti legyen a recept- ujra megpróbáltam, s gondoltam, ha most sem marad benne a töltelék, akkor az már egyszer biztos, hogy ezt az "illető" soha sem készítette el, merthogy válasz és fotó nélkül maradtunk ott, azon a bizonyos fórumon.
,,,,,,,,de nem is ez a lényeg. A tészta maga fantasztikus, bármikor, és bárhol, és bármelyik kelttésztánál megállja a helyét és soha le sem cserélném. Ebből a mennyiségből szoktam buktákat sütni, vagy bármilyen kuglófot, s mindent, amihez igazi jólbevált kelt-tészta kell. Csak egyszerüen az bosszant, hogy már mindent elkövettem, s a krém mégsem marad a bőrében, azaz mondani akarom -sülés közben- a tésztában. (bár a gyerekeim ennek annyira örülnek, mert amikor felvágjuk, akkor tiszta csoki minden és ezt ők nagyon, de nagyon szeretik. Ha ilyet kérnek, akkor csak ennyit mondanak: tudod: olyat süssél, amit csak fürdőkádban lehet megenni, mert tiszta csoki minden, és mindenki) :-) :-) .....hát minden rosszban van valami jó..........

Hozzávalói a tésztához:

60 dkg finom liszt,

4 dl langyos tej,

csipet só,

6 dkg cukor

3 tojás sárgája

2 evőkanál olaj,

4 dkg friss élesztő

Elkészítése:

A 4 dl tejet meglangyosítom, felében felfuttatom az élesztőt, pici cukorral. Amikor az élesztő felfutott (ez nálam kb 5 perc volt) akkor az összetevőket dagasztógép edényében 5 percig keverem, majd 15 percig dagasztom.

Leállítom a gépet, az edényből a tésztát egy lisztezett kelesztőtálban jócskán duplájára kelesztem.

Amikor megkelt, három egyenlő részre osztom, gömbölyítem őket, tésztaruhával letakarom és amíg ujra pihen egy picit, addig kikeverem a krémet, amely a következőképpen néz ki:

Krém:

A 3 tojás fehérjét kemény habbá verem (gépi habverővel 3 perc)

25 dkg puha (vagy picit olvasztott) margarint,

20 dkg porcukrot

3 evőkanál kakaót.

Robotgéppel összekeverem, majd hozzáadom a

3 tojárfehérje keményre vert habját.

A tésztákat egyenként kinyújtom, a krémet elosztom rajtuk, megkenem, de csak az egyik felét, s mint egy bejglit feltekerem. Amikor mindhárom kész, összefonom és sütőedénybe teszem kelni.

Most a kihuzható tepsit 40 cm-re állitottam, a tepsi aljára sütőfóliát tettem.

Igy nézett ki 35 perc kelés után. A tészta magassága meghaladta a tepsi oldalméretét. Egyszerüen majdnem elszállt olyan gusztusos, finom, könnyü tészta lett.

Ekkor bekapcsoltam a sütőt 200 fokra (ez nem mindenkinél mérvadó, mert sütő és sütő között óriási különbség lehet. Szerintem már mindenki ismeri annyira a saját sütőjét, hogy hozzá tudja rendelni a hőfokot a sütni valóhoz :-) Az én sütőm jól melegszik, de sokkal alacsonyabb fokon süt, mint a korábbi, vagy esetleg más blogokon olvasottakhoz mérten, ha hasonlítom.

30 perc alatt sült ilyen szép pirosra. Nem mertem szabadon hagyni a tetejét, mert féltem -s szinte előre éreztem, hogy a csoki kimászik a tésztából és esetleg égni kezd, igy alufóliát tettem a tetejére, s végig a sütés alatt rajta volt. Néha megkuksiztam mit csinál a fólia alatt. A kalács megsült, a töltelék itt-ott kimászott.

Az íze viszont változatlanul nagyon finom, csak már egyszer maradna az a krém benne a tésztába :-) :-) Egy jó pohár tejjel jó kis vacsora kerekedett belőle. (Én meg sem kóstoltam, de férjem és a gyerekek jócskán belakmároztak belőle) ---- Egészségükre :-)

Ha valakinek van ötlete, hogyan maradna benne a krém a tésztába, szívesen várom az ötleteket. Mert addig úgy sem nyugszom, amíg nem fog sikerülni :-)

Muffin újra (csak nekem új) :-)

Nem hagyott békén engem ez a "néger muffin" dolog. Mint írtam én nem vagyok egy nagy muffin evő, de sütő sem. Most azonban mégis csak felizgatott, mi a csudáért lettek a múltkoriak olyan feketék. Azt tudtam, hogy sok csokit tettem bele, de ezzel együtt úgy is döntöttem, befejezem a gyakorlásaimat és küzdelmeimet a muffinokkal. Na de azért a kisördög mégis ott motoszkált, s mindaddig, hogy újra csak bekavartam, de most messze elkerültem minden csokoládénak nevezhető dolgot.

A receptet már nem írom le, mert annyi változtatással, hogy a CSOKOLÁDÉKAT kihagytam belőle és 1 szem meggy helyett 3-at tettem bele - semmi máson nem alakítottam. S lám, lám, mégis csak jól éreztem, hogy nem szabad túlzásba vinni az összetevőket :-)

A hozzávalók ITT olvashatók

Amivel viszont még mindíg és továbbra is elégedetlen vagyok, hogy én eddig ahány helyen muffinokat láttam, azok mind-mind sokkal magasabb voltak, mint ezek. Na de majd egyszer erre is rájövök, hogyan kell megnöveszteni őket :-)

Karaj és krumpli :-)

Még mindig a pácolt karajok szeleteit használom föl, s így készült el belőlük esznéletlen gyorsasággal egy fincsi, kiadós ebéd. (pácolt husi szeletek ezzel együtt elfogytak, lehet gondolkodni, hogy mikor lesz már végre jó idő, hogy folytassuk ott, ahol szerettük volna elkezdeni a grillpartit.

A pácolásról már nem írok, a bacon-be csomagolt karajnál, ITT megtalálhatók a pác összetevői.

Egy serpenyőbe belecsúrgattam egy kis adag pácolt olajat -a húsok alól- amikor már jól felforrósodott, beleraktam a szeleteket, pillanatok alatt mindkét felét megpirítottam, majd még egy-két forgatás és máris elkészültek.

A krumplit metisztítottam, apró kockára vágtam, sós vízben kifőztem. Amikor a husik kisültek, a kifőtt krumplit a pácolajos serpenyőbe beleforgattam. S máris tálaltam. Éppen annyi idő alatt készült el az egész ebéd, ameddig a krumpli megpuhult (kb 15 perc).

Gombapörkölt nokedlivel

Már megint az újrahasznosítás jegyében született a mai ebédünk. Főztük tegnap előtt egy jó nagy adag kakaspörköltet, isteni finom nokedlivel. (Jó kis házi pipiből. S csak halkan jegyzem meg, hogy a "kis" kakaska úgy ahogy volt, megtisztítva is jóval több volt, mint 3 kg. Együtt evett az egész család. Voltunk rá hatan, s még a melle husiját fel sem használtam, mert nem fért be a lábasba :-), de bevallom, hogy családunkban csak úgy pörköltnek a mellehusi senkinek sem kell.

Ki tejfölösen, ki kompóttal, ki savanyúsággal fogyasztotta az ízletes pörköltet.

Sajnos a posztot megírni időm sem volt, de a fotózásra meg lehetőség sem, mert mire észbe kaptunk, már csak a jó sok tömör -isteni finom- szaft maradt - jó kis kocsonyásan- a lábasban és egy jó nagy adag frissen készített nokedli. Hát már akkor tudtam, hogy ezt csak úgy kidobni nem lehet, s akkor jött az este az ötlet, hogy hurrá van a kamrában dobozos egész gomba. Gyorsan ki is tettem a konyhapultra, nehogy reggelre elfelejtsem, hogy ma gombapörkölt lesz nokedlivel.

A kakaspörkölthöz semmilyen zsíradékot nem használtam. Szép sárga háját lefejtettem, lábasba téve kiolvasztottam, majd az apró kockára vágott hagymát (2 óriási fejet), 2 zöldpaprikát, 2 paradicsomot belekockáztam, s üvegesre pirítottam. Egy kiskanál köménymagot, 4 jó nagy gerezd fokhagymát adtam hozzá. Amikor szépen megfonnyadt a hagyma és a paprika, paradicsom, félre húztam, piros füszerpaprikát tettem bele, elkevertem és szép sorjában elhelyeztem benne a húsdarabokat. Vizet nem öntöttem alá, hanem nagyon alacsony lángon (villanytüzhely legkisebb fokozata) hagytam - fedő alatt- főni. 35 percig mégcsak rá sem néztem, a fedőt le sem vettem, nem forgattam. Egyszerüen magától megfőtt. Márcsak a nokedlit kellett megfőzni hozzá.

Ma aztán nem volt más teendőm, mint a megmaradt, jó sürü, kocsonyás szaftot kivenni a hütőszekrényből, meglangyosítottam, beleborítottam a doboz gombát és szép lassan megfőtt csak úgy saját magától :-) A végén már csak a nokedliket fordítottam bele a szaftba, s így alakúlt ki a mai fincsi ebédünk. Júúúúúúúúj de jót ettünk :-) :-)

Azt hiszem most fogom elővenni a fagyasztóból a kakaska mellét, hogy holnapra valami másik finomságot készítsek belőle.

Bacon-be csomagolt karaj

Mit tehet az ember, egy "eltört szerelemmel" dúdolgattam magamban, amikor ezeket a karaj szeleteket csomagoltam a bacon szalonnába. Na de itt most nem is a "nótáról" van ám szó :)) Történt, hogy múlt hét végére elkészítettem egy csomó karajszeletet, bepácoltam őket finomra, hogy ha egyszer kisüt a nap, elővesszük a grillsütőt és irány a nyár, irány az udvar :)

Álmodik a nyomor ! - vagy én ? - meg rajtam kivül sok mindenki más is, aki már a nagyon jó időt várja. A végtelenségig nem lehettek azért a pácban a húsok, ezért egy ötlettől kipattanva indúlt útjára ez a "termék" Csakis és kifejezetten hideg -reggelire-vacsorára- éteknek szántam.

Na de azért ez a hét nem éppen a szerencsés percek jegyében telik nálam. Gondoltam egyet, s vettem a sajtot, hogy még azzal a belsejét megtöltöm, mert a karaj nem éppen zsíros és puha. Naná, hogy nem azt a sajtot vettem elő, amit erre szántam. Ki is folyt a 80 %-a a húsból sül és közben. (de legalább lett egy jó sajtos szaft, hogy minden rosszban legyen valami jó is :) :-)

Legfontosabb szabály: A POZITV GONDOLKODÁS !!

(Először is a hús szeleteket jól kiklopfoltam, mindkét oldalát megsóztam, fehérborssal bekentem, s minden szeleten végighúztam egy kis adag pürésített fokhagymát, s egy parányi gyömbért is reszeltem rájuk) S ezután jött a többi hozzávaló.

Egy jó nagy fej lilahagymát vékony karikára vágtam, 1 nagyobb kaliforniai paprikát csíkokra. A húsokat egyenként beraktam egy tálba. Közzé raktam a paprikákat, a hagymakarikákat, s a következő olaj-egyveleggel locsoltam meg.

Soronként csöpögtettem a húsokra a következőket

- Citromolaj,

- Oregánóval ízesített olaj,

- Borókabogyó és babérlevéllel ízesített extra szüz oliva olaj,

3-4 evőkanál malátaecet

Ebben pácolódtak legalább 5 napot a hütőszekrényben.

Amikor a húsokat kiterítettem, belsejébe egy jó vastag sajtcsíkot raktam, és bacon szalonnába göngyöltem. 40 perc alatt szépen megsültek. Hagytam teljesen kihülni, s most (vékonyra szeletelve) isteni finomak a reggelihez, a vacsorához.

Hát így lehet kitolni egy esős vasárnappal :) :)

"Néger" muffinok meggyel :-) :-)

Azért az már nem lehet, hogy minden hétvége így kiszúrjon velem, no meg a családommal is. De nem is akarom a következő posztjaim megelőzni ezzel a "csúfsággal", csak annyira el voltam keseredve :-) hogy egyszerüen csakis valami édességhormon változtatott volna az elmúlt hétvégi események negatívumai után, rajtam és az időjárás okozta szörnyü helyzeten :-)

Átvészelve, átélve és túl élve a legnehezebbet, s már-már el is felejtve, a múlt hétvégére úgy terveztem, hogy összehozunk valami jó kis grillpartit. Ehhez ugyebár az ennivalókat, elő kell készíteni, bepácolni a húsokat. Ezzel meg is lettem volna, szépen várták a hétvégét és a jóidőt a hütőszekrényben. Hétvége eljött, a jó idő elmaradt. Igy teljesen át kellett alakítani az egész hétvégi, napi programokat. Na de az édesség utáni vágyam az azért nem múlt el.

Én nem vagyok egy nagy muffinevő, de mégcsak sütő sem. Mégis ez bizonyúlt a legalkalmasabbnak, hogy mielőbb kielégítsem szervezetem igényét, helyrebillentsem kissé megzilálódott lelkivilágom :) :-) Na persze, ha ez is úgy sikerült volna, ahogy tervezem.

Elővettem egy alap muffin receptet, gondoltam megspékelem egy kis csokoládéval és a közepébe még teszek egy kis gyümölcsöt. Eső szakadt, garázsba kimenni szétázás nélkül szinte lehetetlen, igy aztán a kamrában lévő meggybefőttből került a muffinok közepére egy-egy szem.

Csak ott volt az a zacskó csokoládé golyó is, ami belekerült, s hogy miért ennyi? hát mert csak kevéske maradt volna ha csak a recept szerintit teszem bele. Úgy gondoltam, ne maradjon: hozzáteszem az egészet. Na ezt nem kellett volna. Izre, fantasztikus lett, de a sok-sok csokigolyóktól kissé "megbarnultak".

Jaaaa! és nehogy már egy adagot keverjek be!!!! -- mindjárt duplát !! - persze semmi baj sincs MÁR vele, mert abból a 24 db-ból talán 4-5 db van! Azért mégsem lett ez olyan rossz :-)

24 db-hoz: (ahogy én elképzeltem és megcsináltam)

20 dkg liszt

1 kisebb csomag sütőpor

20 dkg cukor (ajánlatos szerintem porcukor)

20 dkg vaj (nekem most margarin volt)

4 db óriás tojás (ezt a szomszéd tyúkja tojta) :-)

A fenti hozzávalókat robotgéppel jócskák kikevertem (de a cukrot elfelejtettem megdarálni)

Ez olyan egyszerünek tünt, hogy elkezdtem tovább kutatni a kamrába, s rátaláltam két csomag tömör csokigolyókra. (lemértem és majdnem 30 dkg volt)

Ezt is hozzákevertem (de ezt már egy kanállal, nem szerettem volna, ha az egész összetörik a tésztában)

Elég sürünek tünt a tésztája, ezét mégtovább kutattam, jöttek a meggybefőttek, s még találtam egy flakkon kék áfonyaöntetet.

Az áfonyaöntetből 3 evőkanálnyit belekevertem. No igy már tetszett a tésztája.

Belekanalaztam a formákba a tésztát, tetejükre egy-egy szem magozott meggyet tettem. A sütőmet 160 fokra felmelegítettem (vigyázat!!!! az én sütőm mindig sokkal alacsonyabb fokozaton süt, ezért szerintem más sütőknél (ez tapasztalat) szerintem kell biztos a 180 fok, s 20 perc alatt elkészültek a NÉGYER-CSÓKRA hasonlító csokigolyós meggyes, áfonyaöntetes muffinjaim.

Be kell valljam, amilyen ronda, olyan isteni finom :-) ------- de azért legközelebb a cukrot is megdarálom, a vajat is langyosan fogom hozzáadni, és megpróbálom magam fékezéssel arra buzdítani, hogy érdemes kivárni azt a plusz negyed órát, hogy minden hozzávaló alkalmas legyen a muffin készítésre, mert azért ha mindezeket kivárom, szerintem sokkal szebbek lettek volna.

Sajtos roló rúdja - házilag :-)

Hát itt a megoldás kérem szépen, s nem kell mindjárt az üzletekbe rohangálni :-) Miután én még soha életemben sajtos rolónak való rolót soha sem sütöttem, ezért aztán az sem érdekelt nagyon, hogy lehet hozzá kapni valamilyen formát. Egyik nap úgy nézett rám a fagyasztó szekrényből a leveles tészta, s majdnem azt mondta: vegyél már ki és csinálj már valamit belőlem. Azonnal beugrott a sajtos roló. Annak rendje módja szerint elkészítettem a sajt tölteléket, és félre tettem, hagytam kihülni.

A tésztát is gyönyörüségesen elnyújtottam, szép hosszu csíkokra föl is vágtam, de ekkor jött a bibi: mire fogom feltekerni, hiszen valahol ennek a rolónak belül üresnek kell lennie, mert akkor hogy lesz ebből sajttal töltött roló, na és még számtalan gondolat ahhoz: hogyan is fogom megcsinálni.

Ilyen gyorsan még soha sem jutott eszembe semmi. Arra emlékeztem, hogy egyik évben kellettek nekünk ilyen kis rudacskák - egyéb más célra - s azt is tudtam, hogy a garázsban - egy arra kijelölt helyen - találom meg. Rohanás a garázsba és megtaláltam a rudacskákat, de mindezek kevésnek bizonyúltak. Akkor jött a másik ötlet, hogy a kamrámban van egy eléggé vékony sodrófácska, na de ezt nem akartam elvágni, mert a gyerekek imádnak vele nyújtogatni.

Kipróbáltam a hosszabbik rudamat, hogy keresztbe befér-e a sütőbe? - befért! Jött az alufólia: Mindegyik kis rudacskát és a hosszu sodrófát is betekertem alufóliával és a csíkokra vágott tésztát rátekertem.

A hosszú sodrófára úgy tekertem rá a tésztát, hogy a csíkok egymást követték szorosan, de a két tekercset elválasztandó, egy pár milliméternyi helyet hagytam közöttük.

Az alufóliát előtte bezsíroztam, igy amikor megsült könnyen le lehetett húzni a rudakról. Eddig a sajt is kihült, s máris lehetett tölteni.

Főtt Zsömlék, kiflik, maradék lisztek

Válogattam a kamra polcain a lisztes zacskók között. Mint ismeretes és már oly sokszor írtam, én a kenyér és péksüteményekhez Tótkomlósi BL 80-as kenyérlisztet használok, de egy jó ideje átálltunk a teljes kiörlésü tönköly búza alkalmazására is, persze adok hozzá tótkomlósi lisztet is. Én bevallom nem nagyon voltam híve a sötét barna színü kenyérféleségeknek, de már igyekszem megbarátkozni velük. Elképzelhető, hogy már elcsépelt dolog leírni és olvasni, hogy igen, igen, mert ez az egészséges. Nem lehet figyelmen kivül hagyni viszont, hogy ez tényleg be is bizonyosodott, s érezzük jó hatását szervezetünkön.

Most viszont terepszemlét tartottam és a még -zacskóban- meglévő különböző maradék lisztjeimet is igyekszem beleépíteni a péksüteményekbe, kenyerekbe.

Most Graham, Teljes kiörlésü Rozs, és BL 80-as kenyér lisztet alkalmaztam, s ráadásúl a zsemléket kifliket sütés és egy utolsó rövid kelesztés előtt szódabikarbónás mézes -forrásban lévő- vízben megfőztem. Nagyon jó hatással volt a tésztára. Héja hallhatóan ropogós, belseje foszlós, míg a szép piros-barnás színét a vízben feloldott 1 kanál méztől kapta.

Hozzávalók:

Kovászhoz:

20 dkg tönkölybúza nyanya, amit az előzőleg sütött kenyértésztából vágtam le az utolsó dagasztás után, s raktam egy zárható edénybe, s hütőben vár a következő sütésig.

20 dkg frissen őrölt tönköly búza liszt,

2 dl langyos viz,

1 tk barna cukor,

1,6 dkg friss élesztő

(Megjegyzés: 10 dkg hozzáadott nyanya 1 dkg élesztőnek felel meg, ezért adunk kevesebb friss élesztőt a tésztához.)

Fakanállal elkeverem, tetejét kissé megszórom liszttel, letakarom és 2-3 órára félre teszem, olyan jó kis habos legyen, akkor már eléggé feléledt a kovász.

Kenyértésztához:

Dagasztóedényben a következők szerint rakom az anyagokat.

3 dl langyos viz

2 evőkanál olaj

1 dkg élesztő,

az elkészült, felfutott kovász,

10 dkg graham liszt,

10 dkg teljes kiörlésü rozsliszt,

50 dkg BL 80-as kenyérliszt,

2 dkg só,

1 dkg barna cukor,

3 dkg búza sikér (ez a hozzáadott barna lisztek sikértartalmának növelése miatt)

3 dkg burgonya pehely (elhagyható)

1 fél mokkáskanálnyi aszkorbinsav (vagy 1 evőkanál 10 %-os ecet) --elhagyható-

Elkészítése a hagyományos módon akár kenyérsütőben, akár dagasztó gépben történik. 20 perc dagasztás, 10 perc pihentetés, majd ujból egy 8-10 perces dagasztás következik.

A második dagasztás után levágok a tésztából 20-30 dkg-ot és ezt teszem el a következő sütésig nyanyának.

Lisztezett kelesztőtálba rakom, jó duplájára hagyom kelni. (ebben a hüvösebb időben akár 2 órát is kelhet) Minél hosszabb ideig, és hüvösebb helyen kel, annál jobb lesz a tésztája. (Sőt úgy is el lehet készíteni, hogy a nyanyát, a kovászt este elkészíteni, hütőbe rakni és reggel folytatni a sütést)

A megmaradt tésztát egyforma darabokra ( kb 12 dkg-osak) vágtam, s egy részéből zsömléket, másik részéből kifliket formáztam, sütőpapiros tepsire raktam és letakartam, fél órás pihentetés következett.

Egy lábasban felforraltam kb 3 liter vizet, beletettem egy evőkanál mézet, és egy teáskanál szódabikarbónát. Amikor már majdnem forrponton volt a viz, akkor a zesemléket kettesével belehelyeztem a vizbe, mindkét oldalát kb 30 másodpercig tartottam a vizbe. (A kifliket egyesével főztem, mert kettő nem fért volna el) Szürőkanállal alányúltam és mindjárt a tepsire raktam ki a megformázott zsömléket és kifliket. 30 percig pihentek a tepsin.

Közben bekapcsoltam a sütőt, 200 fokra előmelegítettem, a zsömléket bevagdostam, szezám-maggal megszórtam

A zsömlék már itt sülnek a sütőben.

A kifliket nem vagdostam be, s tetejüket lenmaggal szórtam meg.

S ime: 25- perc után a kisült eredmény. Egy tökéletesen barna belsejü, külső héja a méztől isteni ropogós és szép piros

Amikor kisültek, rácsra raktam őket, és itt hagytam kihülni.

Kenyér, kifli (túróscsusza) - szóval ma már sütöttem, főztem :-)

Ma aztán behoztam az egy heti lemaradásom. Utoljára múlt hét pénteken sütöttem kenyeret, de a nagy zürzavarban nem sokat fogyasztottunk belőle, így aztán majdnem hogy egy hétig kitartott. Az volt a szerencse, hogy jó nagy kenyér volt, és még frissiben felszeleteltem, s egy jó részét fagyasztóba raktam. Ettől függetlenül majdnem elblicceltem a mai napom, s csak a sajtos roló és az ebédre elkészűlt túróscsusza mentette meg a kenyérhiányt, és az én "becsületem". No azért nem haltunk éhen, s már nem kell azon izgulnom, hogy holnap reggel mit fogunk reggelizni.

Mielőtt elindúltunk a mai egészségügyi körútra elkészítettem a kenyérhez való kovászt, a hütőből kivettem az előző kenyérből félre tett 30 dkg nyanyát, hogy mire hazaérünk hozzá tudjak fogni a kenyér elkészítéséhez.

Ez is egy teljes kiörlésü, frissen őrölt búzából készült kenyér, na és az elcsípett részéből még 4 db kiflit is sikerült megsütni. A kenyér belül lenmagos, teteje pedig szezám-magos, míg a kiflikben nincs mag, itt a tetejére került mind a len, mind a szezám-mag.

Kovász:

2 dl langyos viz,

1 mk barna cukor

1,6 dkg élesztő

20 dkg frissen őrölt tönkölybúza-liszt

Egy tálban összekevertem, tetejére kevés lisztet szórtam, majd lezártam a tál tetejét és jó 4 óra hosszáig pihent, s ezalatt az idő alatt jócskán meg is kovászolódott.

A dagasztógép üstjébe tettem az elkészített kovászt, a 30 dkg nyanyát, s a kenyérhez valókat.

3 dl viz,

2 evőkanál olaj,

30 dkg teljes kiörlésü tönköly liszt,

20 dkg BL 80-as kenyér liszt,

2 teáskanál só

csipet cukor

1 dkg élesztő

1 csipet aszkorbin sav,

2 evőkanál burgonyapehely,

2 tk só,

Ezeket jól összedolgoztattam (20 percig) a dagasztógéppel, majd 20 perc pihentetés következett, s ujra egy 8 perces dagasztás.

Amikor a gép végzett, a tésztát lisztezett nyújtófelületre borítottam, picit meggömbölygettem és kelesztőtálba tettem.

Másfél óra kelesztés kellett neki ebben a hüvös időben. (jó duplájára nőtt)

Ujra lisztezett felületre borítottam. Elcsíptem belőle 30 dkg-ot, ami a következő kenyerem nyanyája lesz, s betettem egy zárható dobozba, és a hütőszekrényben várja az újabb sütést.

Levágtam a tésztából még annyit, hogy négy kiflit is meg tudjak formázni belőle.

A maradék tésztát kinyújtottam, megszórtam lenmaggal, és a nyújtófával szépen beledögönyöztem a magokat, majd szépen megformáztam a kenyértésztát, s sütőpapirral bélelt sütőformába tettem, s 50 perc kelesztés után bevágtam, vizzel megspricceltem, tetejét szezám-maggal megszórtam.

Ezalatt a sütőt bekapcsoltam, 200 fokra állítottam és 10 perc melegedés után betettem a kenyeret. A sütő aljában egy kis edénybe vizet tettem, hogy gőz keletkezzen sütés közben.

Miután nem volt meleg a sütő amikor a kenyeret betettem, ezért a hőfokot végig 200 fokon hagytam, s 35-40 perc alatt készre sült.

Rácson hagytam kihülni.

A mai kenyér nélküli ebédünket ez az isteni finom túrós csusza mentette meg. Sós, (pici) olajos vízben kifőztem a tésztát, leszürtem. Húsos szalonnát apró kockákra vágtam, jénaiba téve a mikróban -szagmentesen- kisütöttem.

A tésztát összekevertem a túróval, rászórtam a sültszalonna kockákat és egy adag tejföllel tálaltam.

Sajtos roló

Már tegnap kezdtem vajúdni, mert majdnem egy utolsó szelet kenyér volt a fagyasztóból, ami megmentette azért a mai reggelit, de gondolni kellett az ebédre is. Na jó, az ebédet megoldottuk egy jó nagy tányér isteni finom túróscsuszával, de még mindig itt a vacsora idő és még mindig nem sütöm a kenyeret ?

S ha igy haladok -gondolkodtam magamban- akkor még holnapra sem fog elkészülni a vacsorához a kenyér. Ezért aztán gyors gondolkodás félretéve, süteményalap fagyasztóból kivéve, hozzávalók elkészítése. S voaláááááááá rövid idő alatt elkészült a finom forró tea mellé vacsorának a sajtos roló, amit még soha életemben nem sütöttem.

Ennek azért olyan előzményei is voltak, hogy fogalmam nem volt mire fogom feltekerni a félkész tésztámat. Egy friss gondolat, s tudtam, hogy a garázsban a "konyhai" eszközeim között vannak kis rudacskák. Osonás értük. Gyors átmosás, alufóliába tekerés, s miután a tésztám is kiolvadt, kinyújtottam, kb 3 cm széles csíkokra vágtam és elkezdtem úgy feltekerni a kis rudacskákra, hogy félig fedjék egymást. Na de mire rakjam? hát ezt is kitaláltam. Egyszerüen a sütőrácsra raktam szép sorban őket, s alá egy tepsit. Amig sült - s ez összesen 20 perc volt - addig elkészítettem a krémet.

Ami a következőkből tevődött össze:

20 dkg trappista sajtot lereszeltem, hozzátettem

2 dl tejet,

2 evőkanál lisztet,

4 tojás sárgáját

Egy kisebb lábasban sürüre főztem (kb 3-4 perc volt az egész)

Pillanatok alatt kihült, s ekkor 15 dkg vajat hozzákevertem, megsóztam és botmixerrel pépesítettem.

Még jó, hogy megkóstoltam, mert jócskán el is sóztam, na most mit csináljak? Hát gyorsan a hütőszekrény felé indúltam. Szerencsémre volt saját készítésü só nélküli krémsajt.

No ebből 3 jó nagy evőkanállal hozzákevertem és bevallom, jobb lett, mint az eredeti :-)

Legközelebb is tuti, hogy így fogom csinálni.

Nagyot dobott rajta a házi krémsajt.

Amikor a rolók kisültek, gyorsan lehúztam a rudacskákról. Egy zacsiba tömtem a tölteléket, a zacskó sarkát picit kivágtam és megtöltöttem a rolókat, majd mindkét végét reszelt sajtban mártottam meg.

Jó forró teával, istenien bevacsoráztunk.

Cápaharcsa, abszolúte natúre :-)

Lehetne ez játék is, de nem az. Nem ám! Mondhatnám, hogy keresd meg a tányéron a halat, de minek fárasszalak. Ott van az, ott bizony, ott a közepén az a jó nagy szelet hófehér pangasius, azaz az a bizonyos cápaharcsa. Hogy erre hogy nem lehet ráunni ? - nem is tudom! de én még nagyon birom, akár minden nap elfogyasztanék valamilyen formában belőle egy adagot. Most egy tényleg alíg fél óra alatt elkészült ebéd sikeredett belőle. A hozzávalókat is úgy válogattam össze, hogy minél ízletesebb, vegyesebb legyen, hogy ne a füszerek, hanem a hozzáadott gyümölcs- zöldség adja meg az ízét, illatát.

Pontos hozzávalókat azért nem írok, mert ki mennyi hússal és zöldség- gyümölccsel szeretné elkészíteni, ez mindenkinek kedve és ízlése válogatja.

Amit én adtam hozzá, és ahogyan elkészítettem (nagyon egyszerüen)

Először is a halat picit besóztam, fehérborssal bedörzsöltem, s félretettem addig, amíg a hozzávalókat megtisztítottam.

Hozzávalók:

Tisztitott, karikára vágott burgonya, póréhagyma, kaliforniai paprika, sárgarépa, alma, 2 karika friss ananász, ízesített olajok (legalább három fajtából, pár csepp)

A sütőedényem aljára a fele burgonya karikákat leraktam, és sorjában az összes zöldség, gyümölcs felét rátettem, majd betakartam a halszelettel.

Tetejére újra elkezdtem fordítva rárakni a zöldség és gyümölcs féléket, Legfölülre a burgonya karikák kerültek. Végül jól meglocsoltam balzsamecettel.

Előmelegített sütőben (fedett sütőedényben) 15-20 perc alatt készült el.

Jégsalátára tálaltam.