Stefánia reggelire, vacsorára hidegen

Kicsit megtévesztő a cím, de ennél a bejegyzésemnél amikor a rántotthús volt az ebédünk, már utaltam arra, hogy a szárnyasok mellét nálunk nem szívesen fogyasztja senki csak úgy, mint mell. Ezért aztán vagy rántott szelet, vagy egy egész rúd stefánia készül belőle, amit kifejezetten reggelire, és vacsorára szoktunk fogyasztani. Itt én voltam a renitenskedő és a rántottszelet mellett, illetve helyette én a stefániát választottam.

Nem csinálok mást, mint a meglévő mellszeleteket ledarálom, s ugyanúgy ízesítem mint bármilyen más fasírozottat.

1 kg darált húst ízlés szerint sózok (kb 1,5 - 2 dkg só) ez a só ízétől is függ, mert mostanában még a só sem só ízű),

3-4 gerezd zúzott fokhagyma,

2-3 nagyobb szelet kenyér (vagy 2-3 zsömle) tejben megáztatva, kicsavarva,

1 teáskanál köménymag,

1 mokkáskanál fehérbors,

1 mokkáskanál citrombors,

2 db nyers tojás,

1 teáskanál piros füszerpaprika (éppen elég ahhoz, hogy egy kis színe legyen),

Ezt az egész mennyiséget robotgépben szoktam összekeverni.

A hús közepére 6-7 főttojás (ez is függ a tojás nagyságától és attól is, hogy mekkora rudat szeretnénk sütni)

Tepsibe vagy formába alufóliát, vagy sütőpapírt teszek, s erre rárakom a bekevert húst, egyenletesen elosztom a főttojásokat, majd a maradék bekevert hússal befedem. Vizes kézzel párszor áthúzom az egész fasírozottat. Előmelegített sütőben alacsony hőfokon (ez nálam 150-160 fok) 40 perc alatt elkészül.

Lehet egy főzelék feltét, vagy éppen petrezselymes krumplival is fogyasztható, de mi inkább hidegen szeretjük.