MÉH = Minden Élelmiszert Hasznositok
Ezt a nevet a férjem adta, mert már Ő is beleunt a "mindent hasznosítok soktojásos" akciómba.
Nem is szégyenlem bemutatni ezeket a termékeket, amelyek saját kis "mühelyemben" konyhámban készültek. Na de mielőtt saját magam is elhinném, hogy ennyire szörnyü ez a látvány, tudatnom kell mindenkivel egy-két dolgot.
Soha életemben nem szerettem a mézes-tésztát. Gyerekkoromban, amikor csak sóvárogtam (sóvárogtunk mi apróságok) a mézespuszedli után, mert akkor még szerettem volna, de sajnos nem biztos, hogy lett volna nagyszüleimnek miből megvennie.
Ez az időszak még a múlt században történt :-)
Igy aztán el is döntöttem, hogy soha nem is fogom szeretni a puszedlit :-)
Be kell valljam, hogy eltelt pár évtized a mai napig (merthogy nagyon-nagyon szorosan közeledik a 60. születésnapom) s életemben nem jutott volna eszembe a mézes semmilyen formában, pedig a MÉZ nálunk kifogyhatatlan kincs.
Teát méz nélkül el sem tudjuk képzelni. Vagy csak úgy belekanalazni a mézes üvegbe.
Na de ezekután (s ez még nem a tegnapi, hanem már a mai megállapitásunk), a mézestészta rendszeres fogyasztói leszünk.
Nem is húzom-halasztom tovább itt az időt és nem bővítem a sorokat, jöjjenek az alkotások.
Van egy kicsi házikóóóóó ------ fehér fala ragyogóóóóóó --------
na de ne a dalról szóljon a dolog, hanem arról, hogy -mint igértem- leirom mekkora hófúvás volt felénk, amikor is építkezésbe fogtam. :-)
Elkészültek az alapok. Először a talapzat, az oldalak, a tető.
Majd kipihentem az ácsmesterség fáradalmait és egyik napon ihletet kaptam: meg kellene próbálkozni ezzel az irókázással :-) (tojásom volt hozzá bőséggel)
Mint látjátok én nagyon igyekeztem, de hát tehetek én arról, hogy tényleg óriási hófúvás volt nálunk és hogy olyan hirtelen jött?
Be is jelentettem a biztositónak a káromat.
Merthogy a kerités elemeimet a "vihar" teljesen megrongálta, a léceket letépte. A ház oldalán a hó úgy "lecsúrgott" hogy legalább tizszer dőlt össze a házam, mire is gondoltam egyet, kiszúrok vele (merthogy főleg a tető nem akart megállni a helyén). Gyorsan elő a szerszámokat: "szekercét, fürészt, szegeket, ragasztót" és septibe "ácsoltam 3 -azaz három- tartógerendát, amit szépen a tető alá tettem (volna) ha egy nem esik be a házikóba. (benn is maradt) Na mindegy, gondoltam. Itt már kettőnek is meg kell tartania.
Megtartotta. A házikóm, akármilyen romos is, de áll, s főleg a tudat, hogy az ENYÉM :-)
Na ekkor megfogadtam, hogy ez volt életemben az első mézeskalács sütögetés próbálkozása, de hogy az utolsó is az már egyszer biztos.
Persze ez mind addig tartott, ameddig kimondtam, mert eljött a következő nap és én már azon vettem észre magam, hogy gyúrom az újabb mézestésztát. Miután elég sokat olvasgattam az alapanyagról, tudtam: ha egyszer begyúrok egy kiló lisztből alapanyagot, akkor legalább egy hétig sütögethetek. Háááááááát kéremszépen ez így is van.
Tegnap és ma teljes erőbedobással fogtam hozzá a folytatáshoz, és én nem tudom nekem milyen hütőszekrényem van, de abba a megmaradt mézestészta alap csak szaporodik, pedig ma is sok-sok finomság került be a sütőbe belőle.
No de ennyit a a MÉH-telepről. Egy következő postban jönnek sorba, de ott már tömegével a folytatásban szereplő elkészített termékeim.
Nem ütik meg az osztályozás szintjét, de erre is azt mondom, nem szép, de nagyon jó, s főleg, hogy az Enyém :-)
Mindenkinek engedélyezem, ahogyan csak tudja kiengedheti a hangját, akár sikitással, akár nevetéssel, mert ez itt kérem a Pocsék Áruk Fóruma - ahol nem lehet mást, mit tenni, mint röhögni egy jó nagyot.
Nekem tetszik a házikó, én fele ilyen szépet sem tudtam volna csinálni. Apró megjegyzés: a „Pocsék Áruk Fóruma” Déri János agyszüleménye volt!
VálaszTörlésIkkyu-san - ebben igazad van, de ez az én konyhám :-) mindjárt megyek és rendezem a soraimat :-)
VálaszTörlésGyönyörű lett a házikód! Egyáltalán nem látszik rajta, hogy fújt a szél.. Nagyon szép lett! :))
VálaszTörlésSzerintem is csinos házikó. Én sok mézes tésztát sütök, de egy ilyen összerakásának hozzá sem kezdenék :)
VálaszTörlésViki, hogy mondod a mézes tésztát én neki se fogok. Elég lesz a megszokott sütéseim!
VálaszTörlésAmúgy meg szép kis házad van!
Mary! köszi, meg is kinlódtam ezzel a kis kunyhóval :-)
VálaszTörlésYasmine! - pedig fújt :-) nagyon bénáztam vele, főleg a tetejével.
VálaszTörlésJucy ! én is meggondolom mégegyszer, bár már ezt megigértem magamnak,aztán lehet, hogy egy kisebbel újra kipróbálom. Most már legalább rájöttem a technikájára :)
Aha, itt a házikó! Viki arra vigyázz,hogy az összeragasztáshoz használt íróka elég sűrű legyen, mert akkor hamar köt a "vakolat", és nem hullik szét a ház. Ha állnak a falak,akkor legalább 1 órát hagyd száradni, utána jöjjön csak a tető,az is száradjon fél órát és csak utána havazd be,akkor elbírja már a súlyát.
VálaszTörlésEgyébként ahogy most kinézek,legalább 20 cm hó esett nálunk,szóval nálad is Holle anyó szorgos szolgálója járt:))
MOHA:-) Nagyon szépen köszönöm. Ugy látszik akkor mégsem olvastam eleget. Hát itt van a kutya elásva.
VálaszTörlésAzon is gondolkodtam, mert a "ragasztóm" az szerintem szuper erősségü volt, de viszont a száradási időt nem vártam ki.
Ez mégegy löket arra, hogy egyszer ugyis kipróbálom még :-) Mohácskám köszönöm szépen a kedvességed.
A másik pedig a TÁLKÁK-!! sajnos nekem csak nagyon kicsi kiszuróim vannak és ezért nem lettek magasak, de nekem igy is tetszenek :-)
Na meg a TITOKTARTÁS !! hát mindig megtudakolom mikor nem kivánkoznak átjönni a gyerkőzeim, főleg az unokák, s akkor alkothatok. Na ez eddig még egyszer sem jött össze. Volt, hogy futottam a házikó darabjaival a speizbe, addig a lányokat nem engedtem be :-)
Mindentől függetlenül én nagyon jól szórakoztam és nem vette el a kedvem :)