Kenyér és egy kérdés

Egy jó ideje már annyira rászoktunk a bagett a zsemle, a nagyobb méretü kiflik fogyasztására, hogy kenyeret már csak hétvégén sütök, amikor mindnyájan együtt vagyunk. Gyerekeink ugyanis nagyon kenyeresek. Mi pedig hétköznap csakis a reggelihez és a vacsorához fogyasztunk péksüteményt. Általában az ebédhez semmi kenyérféle nem fogy. 

A hétvégéket  együtt töltjük ki-ki  munkával, ki egy kis pihenéssel, az "apróbbak"  pedig játékkal, vagy besegítenek anyukájuknak a nagytakarításba. Én meg megfőzöm a fincsi ebédet, és természetesen hozzá megsütöm  a finom kenyeret. Tegnap sem történt ez másképp, de azért mégsem olyan volt, mint az eddigiek. Olyan ebéd volt, amihez tudtam, hogy kicsivel több kenyér kell, mint általában. Ezért megemeltem a hozzávalókat az átlagkenyérhez képest, de akkor meg kiderült, hogy ez még a legnagyobb jénaiban sem fog elférni. Elővettem a három szilikon formámat, s azokban sültek meg a kenyerek. Na de ne szaladjunk ennyire előre, mert a kérdést a legvégén fogom feltenni.  S nagyon szeretném, ha válaszolnátok rá.

A három kenyér hozzávalói és elkészítése:

60 dkg BL 80-as kenyérliszt,

10 dkg graham liszt,

30 dkg grahamlisztből készül kovász,

3 dl langyos víz,

0,5 dl olaj,

2 dl kaukázusi kefir,

1 mokkáskanál cukor,

2 teáskanál só, jó bőven mérve,

2,5 dkg friss élesztő

Az egész hozzávalókat (vizeseket alulra, s a tetejére pedig a szárazanyagokat) a dagasztógépbe tettem, s a gép először lassu fordulaton (1 perc) összekeverte, majd egyes fokozaton megdagasztotta.

Ez mindösszesen 10 percet vett igénybe. Akkor jó a tészta, amikor már teljesen egynemű gombóc lesz és elválik az edény falától. 

20 percre lekapcsoltam a gépet, addig a tészta pihent és ujra egy 5 perces dagasztást kapott.  Lisztes felületre borítottam de csak annyi időre, amig a kezeim között egy  gombóccá formálódott (ez egy-két mozdulat) és lisztezett kelesztőtálba téve, 40 percig jó duplájára kelt.

Mivel ez egy eléggé lágy tészta szintén lisztezett felületen 3 felé elvágtam, megformáztam úgy, mint egy zsömlét, majd egy kicsit ellapogattam, s az előkészített 3 db szilikon formába tettem.  (nem kell megijedni, ha ragad a kezünkhöz, csupán egy picit lisztben meg kell forgatni, ezeket az öklömnyi gombócokat, mert csak ilyen picik voltak !!!!)

Egymásmellé rakva a formákat - amolyan száját összehúzható szemeteszsáknak vásárolt  óriási  nejlon zacsiba raktam őket. A száját összehúztam és a formák alá tettem. Ezzel azt is elértem, hogy a zacskóba levegő került, s mint egy kis kemence úgy nézett ki. Valóságos kis szauna volt a kenyértésztáknak, amitől izzadtak egy kicsit, de ez nagyon jót tett nekik.  Igy kelt még további 40 percig. Időközben a sütőt előmelegítettem, a tészta tetejét egy zsilettel bevagdostam, s 170 fokon 30 perc alatt kisültek. (FIGYELEM!!! Az én sütőm sokkal alacsonyabb fokon és rövidebb idő alatt süt, mint egyéb más sütők, vagy az előző sajátom. Ezért mindenki a tapasztalata szerint melegítse elő a sütőt és olyan fokon és annyi ideig süsse, amilyet a tészta igényel)

Pillanatok alatt elkezdtek a parányi gombócok emelkedni, s egy jó 10 perc elteltével már ekkora nagyra nőttek. Kicsit elszúrtam, hogy mindhárom formát egymás mellé tettem, mert úgy kellett volna, hogy kettőt hosszában, egyet pedig keresztbe a sütőbe rakni, ugyanis nem fértek el és a végén "össze is gyógyultak sülés közben" :))

Amikor kisültek, rácsra borírottam ki őket és hagytam, hogy itt hüljenek ki, de nem mindegyiknek sikerült teljes mértékben kihülni, ugyanis nem bírtuk ki, hogy ne ebből vacsorázzunk. Az illat elcsábított bennünket.

Ez egy elég rossz minőségű fotó, mert nem kapcsoltam be a vakut, viszont ezen látszik legjobban a bélzete.

Ezután a vacsra után jött a vezeklés, mert egy kenyérnek a felét megettük :) :)

S akkor most jön a kérdés, ami már egy jó ideje foglalkoztat. Nagyon szeretek a szilikon formákban sütni, legyen az kenyér, vagy sütemény, vagy bármi, amit ebben a formában meg lehet sütni.  Nagyon biztonságos benne a sütés, nem ég meg a tészta, az alja is ugyanolyan szép, mint a teteje, nem kell a formát semmivel sem kikenni, stb, stb, s még sorolhatnám a jó tulajdonságait.  Ezek a formák már legalább két évesek. Minden sütés után mosogatógépben szoktam elmosni. Egy ideje észrevettem, hogy foltosodik a szilikon, s most már olyan szinten foltos, hogy azt hinné az, aki látja, hogy az életben még elmosva nem volt. Próbálkoztam már (mosogatás után) egyéb más surolószerekkel is, de semmi eredmény,  a foltok megmaradtak, sőt most már minden sütés után egyre több jelentkezik rajta. Lassan gusztustalanná válik, de én tudom, hogy tiszta, mert  mosogatógépben történő mosás a legbiztosabb.

Kérdésem: Te mivel tisztítod a szilikon sütőformáidat ???????  Hálás lennék, ha megosztanád tapasztalataid. Köszönöm.

- o - o - o - o - o - o -

Hamarosan JÁTÉK -ra hívlak Benneteket, Kéretik figyelni a posztjaim :) :)