Két évesek lettünk

 730 nappal ezelőtt, amikor gondoltam egyet és az összeszedett kis receptjeimből elindítottam a blogomat, álmodni sem mertem, hogy ennyi idő alatt ilyen eredményt fog elérni. Nem szeretnék a rideg számokkal senkit untatni, de az biztos, hogy én sem számítottam ilyen fogadtatásra. Gondoltam, hogy az utókor, a gyerekek, unokák számára jobb lesz, ha egy összegyűjtött helyen találjuk meg a kedvenc receptjeinket, a próbálkozásokat, a gyűjtött tapasztalatokat. 

Természetesen ahhoz, hogy most két év után ennyi és ilyen jó érzéssel mindezt leírhatom kellettetek Ti is, mindaz a l82 rendszeres követő, kellettek, kellenek azok is, akik csak bekukkantanak, nem írnak, de valójában mégis jelen vannak. 

Hálásan köszönöm minden rendszeres olvasómnak, annak akik csak e-mail-ben fejezik ki észrevételüket, serkentve és ösztönözve ezzel arra is, hogy érdemes volt elindulni ezen az úton.

Nem készültem különösebb nagy dologgal, de azért egy fekete erdő tortát megpróbáltam összehozni, s ezzel ünnepelni.

Azért is büszke vagyok erre, mert én még soha sem sütöttem fekete erdő tortát, s nem akarok dicsekedni, nagyon finomra sikerült. (a küllemét meg tessék szíves figyelmen kívül hagyni, jó az úgy, ahogy van) :-) - majd legközelebb szebbre sikerül :)

Hoztam külön Nektek is egy szeletet, kóstoljátok, vigyétek, s ünnepeljetek velem.

Köszönöm Nektek, hogy a blog eddig eljutott, s élhetett, s remélem a továbbiakban is élni fog, bár biztos nem ekkora intenzitással, mert az elmúlt időszakban igencsak megváltoztak a "kötelező" főzési- étkezési szokások, azért remélem a helyzet javulni fog.