Beütött a krakk! Valamit keresni kellett a fagyasztóládában, s hol legyen az a szerencsétlen elbújva? - hát a legalján. Na akkor kezdődjön a kipakolás, mert nekem akkor is az kell, amit keresek. Ezeddig semmi gond nem lett volna, de úgy fél kifele pakolásnál valami fura dolog történt. Fejem a fagyasztóban, lábam azon kívűl, s sehova egy moccanás se. Már csak azon imádkoztam, hogy valaki vegye már észre, hogy nem vagyok sehol :) mert ha nem, akkor én leszek egy eszkimó anyóka, aki hűti az agyát a fagyasztóba. Hála az égnek nem sokára jött a segítség, kiszedtek a fagyasztóból, s indulhatott lumbágó barátommal az ebédfőzés. Na persze hogy nem az lett, amit szerettem volna, de hát nem is én lennék, ha nem találnám ki, hogy fél óra alatt is el lehet készíteni egy napi kétfogásos menűt. Így került sor a vegyes gyümölcslevesre, és a dióstésztára. (Dióstésztát legalább 30 éve nem főztem) - még jó hogy majdnem lefagyasztottam magam, legalább valami értelmes, finom tésztát ettünk a gyümölcs leveshez.
Egy kedves ismerősömnek leírtam a történteket, mire ezt válaszolta :)
"(itt a két - marhára - röhögő szmájli) "Kábé így csináltam, ahogy elolvastam
a levelet!
Már elnézést, de mivel túlságosan is vizuális alkat lennék, magam elé
képzeltem, amint egy eszkimóka nagyi derékszögben hűti a fejét egy a fagyasztó
de szekrényben is."
Hát így mondjon el valamit az ember lánya őszintén egy igaz barátjának. Amikor megérkezett a levél én is úgy elkezdtem röhögni, hogy újabb tekeredés a derekam körül. Még ma is "élvezem" a fekvő helyzetet.
Na de azért ebédünk mégis csak lett :)
|
2 dl vízet gyorsan feltettem forrni, amibe pár szelet citromot, szegfűszeget, őrölt fahéjat tettem. Amíg az almát megtisztítottam, addig a lefedett lábasban a fűszerekből egy nagyon finom alaplé főtt.
2 db almából
fél marék meggyből
fél marék vegyes eredei gyümölcsből készült a leves.
Amikor az alaplé már felforrt, a megtisztított, apró kockára vágott almákat beletettem, hozzáadtam a meggyet és az eredei vegyes gyümölcsöket, öntöttem hozzá még vizet, fedőt raktam a lábasra.
Hogy még gyorsabb és egyszerűbb legyen, 1 evőkanál étkezési keményítőt elkevertem 3 dl tejszínnel, s ezzel habartam be a levest.
Közben egy másik lábasban is vizet tettem fel forrni. A vízbe sót és kevés olajat tettem. Amíg a víz felforrt, addig a kész tésztát összetördeltem, és a lobogó sós, olajos vízben roppanósra főztem.
A kifőtt tésztát leszűrtem, a dió, cukor keverékével megszórtam. Jócskán összekevertem és fogyasztottuk.
S valóban fél óra alatt elkészült a kétfogásos ebédünk :)
Még szerencse, hogy rád találtak és kihúztak a ládából!:-)
VálaszTörlésHirtelen Jamie Oliver ugrott be a 30 perces kajáival, nagyon ügyes vagy!
Gyógyulást Neked!
HajniZoli ! Ó igen, tényleg jó, hogy megtaláltak :) képzeljétek, ha még most is ott fagyoskodnék.
TörlésKöszönöm, már lábadozom :)
Ami azt illeti én sem sírtam mikor elolvastalak, már elnézést! Elképzeltelek fejjel lefelé a hűtőbe. Még valóban az a jó hogy nem estél bele. Az ebédetek nagyon finom volt. Egészségetekre! Az jutott eszembe ahogy olvastalak hogy a diótól nem ég a gyomrod csak a prézlitől? Akkor szórjál a nudlira vagy derelyére is diót! Került most a mélyhűtőt kellemes pihenést! Puszillak!
VálaszTörlésÉvikém ! engem még most is elkap a röhögőgörcs ha visszagondolok. Na Ehhez tudni kell ám, hogy nem a lakáson belül van a fagyasztó láda :)
TörlésLátod, milyen okos vagy ! hogy nekem ez nem jutott eddig eszembe. Na legközelebb diós nudli meg gombóc lesz az ebéd. Köszönöm, hogy helyettes is tudsz gondolkodni :)
Én meg ugye ebben az egészben ártatlan vagyok, mint a ma született farkas kölyök!
VálaszTörlésNaaaa IIIgen !!!! a kis ártatlan bárány !
TörlésCsavi! ha ma is rágondolok: háááát. Nem biztos, hogy jó lett volna, ha egymás közelében vagyunk, mert tuti halálra röhögtük volna magunkat :)