Pudingos kelt kiflik

                             

 

 

Lekváros bukta sütésére hangolódtunk, de eltelt pár nap, amikoris rászántam magam, hogy megsüssem. Vannak az embernek szerencsétlen napjai, amikor még a lakásból sem szívesen teszi ki a lábát. Hát ez volt az én napom. Nem a kamráig, hanem a garázsig kellett volna kimenni, ott vannak elraktározva a különböző -télire  eltett- finomságok, többek között a lekvárok is. Még a hátam is borsódzott, hogy kimenjek, mikor eszembe jutott, hogy este pudingos kívánságműsor volt, és maradt egy jó nagy adag. Azt is tudni kell, hogy én pudingot vagy nem tudok, vagy nem szeretek csinálni. Nekem soha sem olyan jó kemény, mint amilyennek lenni kell. Ezért aztán nélkülözöm az elkészítését ott ahol csak lehet. Na de most, olyan jó keményre sikerült és olyan sokat csináltam, hogy maradt belőle. Én nem eszem meg  szerencsétlent. Jött az ötlet, s azt hiszem, hogy valahol blogokon is láttam már, hogy pudinggal töltik meg a kifliket. Öröm és felsóhajtás, nem kell kimenni lekvárért !!!

A tésztához van nekem egy nagyon jó kis kelt kalács receptem, amiből mindíg kifolyik a kakaós töltelék sülés közben, (ha jól emlékszem ostoros kalácsnak nevezik?) na én ezt a tészta receptet használom minden féle kelt tésztához kalácshoz, s most is ezt vettem elő.

 

Hozzávaló a tésztához:

 

60 dkg finomliszt

1 tk. só

3 ek. cukor (a tésztájába cukor helyett én édesítőszert használtam) 

1 tojás

2 tojás sárgája

3 dl langyos tej

6 dkg vaj

3 dkg  élesztő

Az élesztőt langyos tejben felfuttattam, a többi hozzávalót a dagasztógép edényébe tettem, majd hozzáadtam a felfuttatott élesztőt.

Pár perc alatt elkészült a tészta, amit először a dagasztó gép táljában letakarva hagytam kb 30 percig. Az idő leteltével kiborítottam a nyujtó deszkára. Megpróbáltam 12 egyforma adagokra vágni őket.

A kis gombócokat téglalap alakúra kinyújtottam. Egyik végére egy jó nagy evőkanál vanília pudingot tettem. A tészta két oldalát behajtottam, majd feltekertem. Az elkészült (óriás) kifliket sütőpapírral bélelt tepsire raktam és gyengéden egy zsiletpengével bevágtam és hagytam jó duplájára megkelni.

 

 

 

A kiflik tetejét tojásfehérjével lekentem, s a 180 fokra előmelegített sütőben kb 15 perc alatt készre sütöttem. Érdemes figyelni sülés közben, mert ha már ilyen szép piros, akkor ki lehet venni. Ilyenkor szoktam elmondani, hogy mindenki a saját sütőjét ismeri. Az enyém nagyon hamar, és nagyon alacsony fokon süt.

 Ez a cukrozatlan tetejű az én adagom, de a többiekét, akiknek nincs ilyen "édes" gondjuk, olvasztott vajjal megkentem és durvára darált cukorral meghintettem.

 

Így utólag már azt is tudom, ha legközelebb csinálnám, akkor kisebbekre vágnám a gombócokat és biztos, hogy két tepsire raknám, ugyanis majdnem nem fértek be a tepsiben, és még sülés közben is nőttek.