2011. február 18., péntek

Dühöngő I: hentestokány ---- a dühöngő folytatódik :)

Egy nap, amelyik nem úgy sikerül, mint ahogy azt eltervezted.  Itt van pl ez a fotó, ami nem kis kivánni valót hagy maga után, de, de, de....................... most mondjam, vagy ne ? - mondom : Először is amikor ezt az adagot tányérra raktam, még a fotóapparátom nem volt kéznél, s ekkor még a nap is hét ágra  sütött, tehát volt - lett volna igazi valódi fény, na de amikorra az elemeket kicseréltem a gépben, amelyeket a töltőből vettem ki (állítólag feltöltődtek - tévedtem), no mindegy, vissza a már alíg müködő akkumulátorokhoz és azokat raktam  vissza.   Amíg ezt a folyamatot véghezvittem  a napocska elbújt, besötétedett és elkezdett szakadni az eső és tök sötétség borult nemcssak az ablakra, hanem már lassan az agyamra is.
Na mindegy, valamit kell tenni, le kellene fotózni ezt a finomságot, Háááááát így sikerült. Aztán tettem egy laza fordulatot, s úgy döntöttem -bár nem akartam- hogy az asztalterítőt is "viszem" magammal, ami aztán úgy sikerült, hogy ez a hentestokány tányérostúl úgy megmozdult, és elindult, mint egy repülő csészealj, minek következtében rizs az étkezőben szétterülve, tányér eltörve, húsokra rálépve, angol hidegvérrel folytattam volna tovább a felkészülést a korgó gyomrok kielégítésére. Egy másik tányért előszedve osztoztunk (volna) a maradékon - talán ketten, vagy hárman? - rá kellett jönnöm, hogy egyedül a kiskutyám járt jól, mert a rizsből semmi sem maradt, azt a kis húst meg minek osztogassuk mi ketten "öregek" lakjon jól a kutyi. Mi pedig elkönyveltük, hogy ez a nap a fogyókúrába beilleszthető - inkább mást eszünk - elv alapján hozzáfogtunk elfogyasztani a hütőszekrényben még meglévő előző esti másik maradékot :))))))

No de azért csak leírom a receptet, hogy legközelebb tudjam, mi került a kutyi gyomrába :)))



A hentestokány hozzávalói és elkészitése (Vigyázat !!!!!! legalább dupla annyi adagot kell készíteni, hogy jól is lakjunk egy ilyen eset után) :))))))

30 dkg lapocka
6 dkg császárszalonna
kevés olaj
1 fej fehér hagyma
1 db paradicsom (fagyasztóból, még tavalyi)
2 gerezd tisztított fokhagyma,
1 db finom savanyú uborka
1 csipet bors
1 dl fehérbor



A húst és a császárszalonnát csíkokra, vágtam.  A császárszalonnát kevés olajon kis ideig piritottam, hozzáadtam a finomra vágott fehér hagymát és fokhagymát, beletettem a paradicsomot, és összekevertem. Felöntöttem  a borral, 1-2 perc alatt összefőztem, majd beletettem  a húst. Sóztam, borsoztam, lefedve pároltam. Amikor megpuhult, hozzáadtam  a vékonyabb csíkokra  vágott, kinyomkodott uborkát, még 4-5 percig pároltam addig,  hogy  sűrű leve (inkább egy kis szaftja) legyen.

Köretnek párolt rizst adtam.

Biztos nagyon finom volt, mert a kiskutyám: Robika igencsak nyaldosta csöpp kis száját.

Majd legközelebb én is beszámolok róla milyen is volt :)))) tuti finom, mert én nagyon-nagyon szeretem.





22 megjegyzés:

  1. Hú, nem túlzottan bíztató a cím. Mert látom számozni kezdted.
    Vajon mi jön még?

    S ugye ezt azért (is) írtad, hogy olvasóid kissé megnevettesd? Tudom Te inkább sírtál volna abban a pillanatban.
    Amúgy én is a tegnap mikor 20 hónaposom símán a kezével kitépte a konnektort a falból. Mi fog ezután következni?

    Amúgy nyugtasson meg az, hogy állítólag naprobbanás volt (hírekben mondták), az nagyon balul tud hatni az emberre. ezt is a nagyokosok szájából hangzott el. tehát fogd a napra. hogy jön ő ahhoz, hogy robbantgasson?

    VálaszTörlés
  2. 4Gyerek ! Hát ez az :))))) Robban az én tányérom a nap helyett is. Szilánk és rizs borította étkezőt úgy is ritkán lehet látni.

    Abszolut nem voltam ideges, csak egy kicsit mérges, hogy kezdhettem előlről a takaritást :)) meg kitalálni, hogy most ki is fog jóllakni a maradékkal ? - jól járt a kuty-muty :))

    ÓÓóó de jön még a többi dühöngő is :)))) mert ezt meg egy jól megkivánt vacsora követte :))))

    Tényleg titeket akartalak megnevettetni, de közben én is jól kiröhögtem magam, mert még mindig magam előtt látom a romhalmazt :)))) Azé mán ki takaritottam ám :)))))

    VálaszTörlés
  3. Vikikém! Tényleg humorral a legjobb elűzni a mérgedet. Mással is fordult elő már ilyen, bár tudom téged ez csöppet sem vigasztal. Végül is kárba nem veszett,mert Robika így finom vacsorára tett szert.

    VálaszTörlés
  4. Viki!
    Húú, de finomat főztél a kutyusnak:-))
    Én nemrég egy egész jénai tálat dobtam le a kőre,mikor kivettem a sütőből, aznap mi is hideget ettünk:-))

    VálaszTörlés
  5. Tudod mi jutott erről eszembe Viki?
    A tojások ami a fagyasztó tetején voltak! Emlékszel?
    Nálunk a tányérok, poharak mosogatáskor törnek nincs egy komplett étkészletem! Egyszer csak veszünk egyet!:D
    Amúgy látom Robikát amint a kis drága csóválja a farkát vacsora után!:D

    Örülj ha napfényes konyhának, mert az enyém nem az persze nem irigykedek, mert lámpafénynél is szép fotókat tudok készíteni!
    Csak jó lenne nem villanyfénynél főzni.:)
    Remélem azért fincsit ebédeltetek!:)

    VálaszTörlés
  6. :)))))
    Nekem vicces olvasni, neked nem annyira átélni. A kaja viszont isteni, bárhogy is került a fényképezőgép elé :)

    VálaszTörlés
  7. Nea! Ezt másképp nem is lehet. Még most is röhögök rajta. Csak azt sajnálom, hogy ugy ámblokk az egészet nem fotóztam le. Naaaa azt lett volna ám a látvány :))

    VálaszTörlés
  8. Gesztenye ! Ügyes trükk, Te is jól csináltad :))
    Nem mertem feltenni a fotót, ahogy a kutyimat az asztalhoz ültettem és kinyalta a tányérját. Apa meg nézi a másik székről, hogy most ki is fog jóllakni ?

    Ez a kuty megérdemli ám a finomságot, mert Ő egy különc. Még az is megválogatja, hogy milyen tányérból eszik. Igy aztán az étkészletek -sohasem használt aprótányérjait- kinevezem mindig kutyitányérnak :))

    VálaszTörlés
  9. Mary ! Csinálom én elég sűrűn a fesztivált. Hát hogy a csudába ne emlékeznék a tojásaimra. Abba kéne már hagynom ezeket a szédült fordulatokat, mert kicsit drága ebédeket főzök, így két személyre :)

    Na de ne búsúlj, van még folytatás.
    Vaan méééééééég :))

    VálaszTörlés
  10. Bianka ! Köszi, de nem fogod elhinni, hogy végigröhögtem az egészet. Igaz, azt mondják, hogy a nem odaillő röhögés is egyfajta idegesség. Hát akkor én lehet, hogy nagyon az voltam, mert majd kipukkantam a nevetéstől. Utána meg a rendrakástól.

    VálaszTörlés
  11. Viki, lennék kutyus nálatok!:-))))
    Végülis mennyivel jobbat vacsizott tegnap!:-)
    Sajnálom, ami történt, de jó, hogy a receptet a képpel feltetted, mert mindentől függetlenül nekem gusztusosnak és finomnak tűnik!
    Vau vau:-))

    VálaszTörlés
  12. Vikike a hentestokány nagyon csalogató a képen, és a kutyusod sem ellenkezett hogy nem akarja megenni, így nem veszett kárba a főztöd. Tudom ez nem vigasz számodra, de vannak sajnos ilyen napok. Én úgy látom te azért nagyon türelmes emberke vagy, mert én ilyen esetbe.......hát inkább nem írok semmit.
    Szebb, és nyugisabb hétvégét kívánok neked!!!

    VálaszTörlés
  13. Szia Viki!

    Hát igen. Nem csak a napkitörések, de még telihold is jött. Mi is meg voltunk zanzulva, a 15 hónapos lányomról nem is szólva. Hát mondjuk inkább egy tányér kaja vesszen oda (vagyis a kutyunak), minthogy nagyobb baj történjen, nézzük pozitívan! :)
    Na, egy a lényeg: egyenlőre vége a teliholdnak, úgyhogy hajrá optimistán, feltöltődve (és ne úgy, mint az elemeid) tovább! :)

    Betty

    VálaszTörlés
  14. Viki, persze, inkább kapott volna a kutty egy kis kóstolót belőle, ha benneteket nézlek... Viszont nem féltelek ám benneteket, biztosan finomat ettetek így is:)

    VálaszTörlés
  15. Latsia :))) Tuti jó sorod lenne nálunk...... vau, vauuuu

    VálaszTörlés
  16. Marym ! még nincs vége ! - tudod, ha én egyszer belekezdek valamibe ?!!

    VálaszTörlés
  17. Gizus! De ari vagy- Én már egész jól elvagyok magammal, ha ilyenek történnek. Csak tudod a mi kis hófehérkénk még azt is megválogatja milyen tányérból eszik :)))

    VálaszTörlés
  18. Szia Betty ! Én már azt sem tudtam, hogy a hold az égen jár....... de szerencsére nem vagyok egy háborgós tipus, s állandóan mindennek csak a pozitiv oldalát nézem, így aztán mégcsak elkeseredve sem voltam :) Igy jártunk :)I

    VálaszTörlés
  19. Kata :)) ÓÓÓ nálunk a kutyi a főkóstoló. Ő családtagnak számít, igy aztán én szívesen lemondok a részemről, ha ő azt megkívánja.
    De hát jött aztán a vacsora, na még az volt egy tökéletlen dolog.........

    VálaszTörlés