2011. február 27., vasárnap

Kenyér és egy kérdés

Egy jó ideje már annyira rászoktunk a bagett a zsemle, a nagyobb méretü kiflik fogyasztására, hogy kenyeret már csak hétvégén sütök, amikor mindnyájan együtt vagyunk. Gyerekeink ugyanis nagyon kenyeresek. Mi pedig hétköznap csakis a reggelihez és a vacsorához fogyasztunk péksüteményt. Általában az ebédhez semmi kenyérféle nem fogy. 

A hétvégéket  együtt töltjük ki-ki  munkával, ki egy kis pihenéssel, az "apróbbak"  pedig játékkal, vagy besegítenek anyukájuknak a nagytakarításba. Én meg megfőzöm a fincsi ebédet, és természetesen hozzá megsütöm  a finom kenyeret. Tegnap sem történt ez másképp, de azért mégsem olyan volt, mint az eddigiek. Olyan ebéd volt, amihez tudtam, hogy kicsivel több kenyér kell, mint általában. Ezért megemeltem a hozzávalókat az átlagkenyérhez képest, de akkor meg kiderült, hogy ez még a legnagyobb jénaiban sem fog elférni. Elővettem a három szilikon formámat, s azokban sültek meg a kenyerek. Na de ne szaladjunk ennyire előre, mert a kérdést a legvégén fogom feltenni.  S nagyon szeretném, ha válaszolnátok rá.


A három kenyér hozzávalói és elkészítése:

60 dkg BL 80-as kenyérliszt,
10 dkg graham liszt,
30 dkg grahamlisztből készül kovász,
3 dl langyos víz,
0,5 dl olaj,
2 dl kaukázusi kefir,
1 mokkáskanál cukor,
2 teáskanál só, jó bőven mérve,
2,5 dkg friss élesztő

Az egész hozzávalókat (vizeseket alulra, s a tetejére pedig a szárazanyagokat) a dagasztógépbe tettem, s a gép először lassu fordulaton (1 perc) összekeverte, majd egyes fokozaton megdagasztotta.
Ez mindösszesen 10 percet vett igénybe. Akkor jó a tészta, amikor már teljesen egynemű gombóc lesz és elválik az edény falától. 

20 percre lekapcsoltam a gépet, addig a tészta pihent és ujra egy 5 perces dagasztást kapott.  Lisztes felületre borítottam de csak annyi időre, amig a kezeim között egy  gombóccá formálódott (ez egy-két mozdulat) és lisztezett kelesztőtálba téve, 40 percig jó duplájára kelt.

Mivel ez egy eléggé lágy tészta szintén lisztezett felületen 3 felé elvágtam, megformáztam úgy, mint egy zsömlét, majd egy kicsit ellapogattam, s az előkészített 3 db szilikon formába tettem.  (nem kell megijedni, ha ragad a kezünkhöz, csupán egy picit lisztben meg kell forgatni, ezeket az öklömnyi gombócokat, mert csak ilyen picik voltak !!!!)
Egymásmellé rakva a formákat - amolyan száját összehúzható szemeteszsáknak vásárolt  óriási  nejlon zacsiba raktam őket. A száját összehúztam és a formák alá tettem. Ezzel azt is elértem, hogy a zacskóba levegő került, s mint egy kis kemence úgy nézett ki. Valóságos kis szauna volt a kenyértésztáknak, amitől izzadtak egy kicsit, de ez nagyon jót tett nekik.  Igy kelt még további 40 percig. Időközben a sütőt előmelegítettem, a tészta tetejét egy zsilettel bevagdostam, s 170 fokon 30 perc alatt kisültek. (FIGYELEM!!! Az én sütőm sokkal alacsonyabb fokon és rövidebb idő alatt süt, mint egyéb más sütők, vagy az előző sajátom. Ezért mindenki a tapasztalata szerint melegítse elő a sütőt és olyan fokon és annyi ideig süsse, amilyet a tészta igényel)



Pillanatok alatt elkezdtek a parányi gombócok emelkedni, s egy jó 10 perc elteltével már ekkora nagyra nőttek. Kicsit elszúrtam, hogy mindhárom formát egymás mellé tettem, mert úgy kellett volna, hogy kettőt hosszában, egyet pedig keresztbe a sütőbe rakni, ugyanis nem fértek el és a végén "össze is gyógyultak sülés közben" :))

Amikor kisültek, rácsra borírottam ki őket és hagytam, hogy itt hüljenek ki, de nem mindegyiknek sikerült teljes mértékben kihülni, ugyanis nem bírtuk ki, hogy ne ebből vacsorázzunk. Az illat elcsábított bennünket.


Ez egy elég rossz minőségű fotó, mert nem kapcsoltam be a vakut, viszont ezen látszik legjobban a bélzete.



Ezután a vacsra után jött a vezeklés, mert egy kenyérnek a felét megettük :) :)


S akkor most jön a kérdés, ami már egy jó ideje foglalkoztat. Nagyon szeretek a szilikon formákban sütni, legyen az kenyér, vagy sütemény, vagy bármi, amit ebben a formában meg lehet sütni.  Nagyon biztonságos benne a sütés, nem ég meg a tészta, az alja is ugyanolyan szép, mint a teteje, nem kell a formát semmivel sem kikenni, stb, stb, s még sorolhatnám a jó tulajdonságait.  Ezek a formák már legalább két évesek. Minden sütés után mosogatógépben szoktam elmosni. Egy ideje észrevettem, hogy foltosodik a szilikon, s most már olyan szinten foltos, hogy azt hinné az, aki látja, hogy az életben még elmosva nem volt. Próbálkoztam már (mosogatás után) egyéb más surolószerekkel is, de semmi eredmény,  a foltok megmaradtak, sőt most már minden sütés után egyre több jelentkezik rajta. Lassan gusztustalanná válik, de én tudom, hogy tiszta, mert  mosogatógépben történő mosás a legbiztosabb.

Kérdésem: Te mivel tisztítod a szilikon sütőformáidat ???????  Hálás lennék, ha megosztanád tapasztalataid. Köszönöm.


- o - o - o - o - o - o -

Hamarosan JÁTÉK -ra hívlak Benneteket, Kéretik figyelni a posztjaim :) :)

21 megjegyzés:

  1. Csodaszépek lettek! :))

    Én sima mosogatószerrel..

    VálaszTörlés
  2. hát nekem sajna eddig csak bonbon formáim vannak, s azok is bő 1 évesek (kivéve amit most nyertem, ugye). mosogatógépben mosom amúgy azokat én is.

    kenyérkéid csodaszépek, de tegyél fotót a formákról, hátha akkor a jó nép okosabb

    VálaszTörlés
  3. Viki szépek a kenyérkéid!
    Szilikonnal nem vagyok barátságban okot ne kérdezd.

    VálaszTörlés
  4. Én nem mosogató gépben mosom, mivel nincs:-)
    Nekem nem foltosodik.
    Csak simán melegvíz alatt kevés mosószerrel mosom a bonbonosokat és más szilikonos formákat is.
    A kenyereid csodaszépek:-)

    VálaszTörlés
  5. Egycsipet ! - köszömöm !

    Én már mindent megpróbáltam, de akkor is rondák :(

    VálaszTörlés
  6. 4Gyerek! Most már nekem is van bonbon formázóm is, de azt még nem használtam.
    A muffinformám is lassan olyan, mint a kenyérformák. Hááát el vagyok keseredve.

    Fotót feltenni róla ???? --- hááát elájulna mindenki. De én tényleg annyira szeretem, hogy kidobni szem akarom.

    Látod, hogy milyen szép kis kenyerek sülnek benne :) na de ha egyszer én úgy érzem, hogy koszos ???? -- pedig nem az. Na nem tudom...........

    VálaszTörlés
  7. Marym ! - köszönöm ! - nem kérdezem, majd elmondod, :) azért egy külöm beszélgetést megérdemelne. Majd találunk rá alkalmat.

    VálaszTörlés
  8. Gesztenye ! Köszönöm - ugy látszik ezek valami csudafigurák. Azt tudom, hogy tavaly a muffin formáimat én szúrtam el, mert abban fagyasztottam le, csak úg natúran a medvehagymákat. Kicsit bezöldültek, de azokat meg tudtam menteni. Ezekkel nem tudom mit fogok kezdeni.

    Kenyerek elismerését köszönöm !

    VálaszTörlés
  9. Szia Viki!
    Én úgy hallottam, hogy szódabikarbónával lehet elmosni.Megdörzsölni és picit állni hagyni.Utána elmosni.Nem tudom, még nem próbáltam, ritkán használom a szilikonokat.De szerintem kárt nem teszel benne semmiképpen ha megpróbálod.
    A kenyerek gyönyörűek lettek!:-)

    VálaszTörlés
  10. Sziasztok!
    Nekem kb fél évesek a formáim, annyira sokat nem használom őket, de sima langyos vízzel, kevés mosogatószerrel szoktam elmosni a szivacs nemdörzsis részével. Amúgy mielőtt használatba vettem őket, négy napig áztattam mosószeres vízben és utána egy-egy órát vízzel telve sütöttem őket... Sajnos akiktől kaptam, erős dohányosok és csak így ment ki a szag belőlük...

    VálaszTörlés
  11. Vikuci gyönyörűek lettek a kenyérkéid,mint 3 tojás:-),meg a szalonna a kobász jöhet minden:-),én is csak langyos víznél szoktam mosni,pici mosószerrel.habár én nem sokat használom,de ahogy mondod,hogy nagyon sokat használtad,szerintem kezdd elöregedni az anyaga,és azért lett olyan,szerintem lassan cserére érik,de ez csak az én véleményem:-)

    VálaszTörlés
  12. Nellikém ! Köszönöm, ez jó ötlet. Egy próbát megér és meg is fogom próbálni.

    VálaszTörlés
  13. Titi! Először is köszöntelek, mint első kommentelőt a blogomon.

    Az ötleteid is köszönöm. Az enyémek teljesen újak voltak, egy jó évig semmi baj sem volt velük. Igaz, hogy én rengeteget használtam.

    VálaszTörlés
  14. Dittusom ! Minden a Tiéd, vegyél, vigyél belőle. Megsúgom,hogy fincsi volt.

    Egyedül a formákat nem adom, mert azok nem szalonképesek.

    Viszont Neked nagyon is igazad lehet, ha jól belegondolok. Én több mint egy évig, majdnem napi szinten sütöttem benne. Rengeteget használtam, de azért teszek egy szódabikarbónás próbát Nelli ajánlásával. Hátha meg tudnám menteni őket.
    Puszi a felhomályosításért :)

    VálaszTörlés
  15. Viki: én nem ájulok el. Ezidáig egyszer sem sikerült.
    Szilikonokra ugye azt mondják, hogy plussz mittoménmennyi meg mínusz másamennyi fokon használhatók. Akkor meg nem hinném, hogy a fagyasztás ártott volna bármelyik formádnak is.

    Mondtam már, hogy csodásak a kenyereid? Enyémkenyér is épp 3 perce szállt ki a szaunából. Csak ugye nálam hálisten a kacsasütő jénaiból.

    VálaszTörlés
  16. Viki! A kenyereid és a péksüteményeid is csodásak.

    VálaszTörlés
  17. 4Gyerek ! Háááát tudod mit ? Én most előbb megpróbálkozom jól megsúrolni, majd aztán felteszem. Komolyan mondom, én szégyelltem tegnap is, amikor kivettem a sütőből. Pedig még mielőtt beleteszem a tésztát, akkor is elöblítem, pedig zárt szekrényben vannak.
    Ennek a dögnek mán mindent megadok, oszt még igy is koszolódik ? :)))) azannnyááááááát !!!!

    Nem tudom, biztos mondtad már, de nagyon-nagyon imádok kenyeret sütni, s szerintem ezt a tészta is megérzi :) :)

    Szoktam beszélgetni vele, mint az orchideámmal :) :) Na azé ezt nem kürtöld ki a világba :)))

    VálaszTörlés
  18. Mari ! Nagyon köszönöm, igazán hízelgő, de tényleg imádok kenyeret sütni :)))))

    Képzelj el engem ezelőtt 51 évvel, amikor először álltam kisszékre, hogy a nagymamám nagy fateknőjét elérjem és én dagasztottam a kenyeret. Nagyobb volt a teknő, meg az összes tészta mint én :))))) de már akkor is ilyen kis akaratos voltam :))) -- nem bántam meg !

    VálaszTörlés
  19. Farci ! Egészségedre :))))) - gyere máskor is vacsira :)

    VálaszTörlés
  20. Csodálatosak a kenyereid, mint mindig!!!

    Én mosogatószerrel, és kézzel mosogatom el a formákat.:)

    VálaszTörlés