Nagymamám emlékére

Mamának, anyák napjára Május van, a legszebb vasárnap, Arcomon a ráncok épp új sorokat kapálnak. Hogy kényelmesen elférjen minden ma született könnyem, S ne váljon az út tengerré, amin hozzád jöttem. Kezemben virág, szirmain számtalan gondolat, Mely hozzád száll, hisz egykor mind belőled fakadt. Szívedből, melyhez engem lágyan odahúztál, S hogy hogyan kell szeretni, te megtanítottál. Anyám voltál, Mama! A legszentebb számomra, S ha nem érezném így, lelkem rögtön elkárhozna, Hisz mindent, amit kaptam, a két szememben ragyog, Miközben rád hófehér ruhát adtak az angyalok. Hiányzol! Annyira szeretlek! Álmomban minden éjjel magamhoz ölellek. S csókolom a kezed, azt az Isten áldott kezet, Mely nélkül az enyém most olyannyira remeg. Eleredt az eső, ne sírj, szépen kérlek, Ma anyák napja van, s köszöntelek téged. Légy magasztos a mennyben is, amiért felneveltél engem, S mutattad az utat, hogy merre kell mennem. Úgy vigyáztál rám, mint fészkére a madár, Önzetlen volt minden, mit nekem adtál. Mosolyod ringatott, mikor két karod átölelt, Hangod mint egy pacsirta, csak nekem énekelt. Nézd, itt ez a virág, ezt most itt hagyom neked, Mert ha tovább maradok, félek az eső újra elered. S ráncaim gátját átszakítja minden ma született könnyem, Mégis tengerré válik az út, amin hozzád jöttem.

Hajdu Sára

Itt a meteorológiai tavasz

Áprily Lajos: Március

A nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált.

Régi, kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke
szénfejű cinke
víg dithyrambusa: dactilusok.

Selymit a barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az áram
a déli sugárban
s hökken a hó a hideg havason.

Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet.
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng – ugye zeng, ugye zeng a szíved?

Blog ajánló és Játék Makacskánál

Makacska, akit én nagyon-nagyon tisztelek, szeretem a blogját, érdekes receptgyűjteményem van már tőle, mert néha-néha csak olvasgatni járok el hozzá, mint most is.  Majd egyszer, ha már minden rendben lesz megvalósításra is kerülnek azok a jó kis székelyföldi   receptek.
Ma ahogy bekukkantottam MAKACSKA -hoz láttam és olvastam, hogy január 6-án ünnepelte Ő és a blog az első éves születésnapját.

Az induló első készítménye a fenti muffin-csoda, amelyet most a születésnapra is elkészített.
Ha játszani szeretnétek, látogassatok el Makacskához, mert nagyon érdekes játékot indított a blogszületésnap tiszteletére.

Zsuzsi és az ÖTEZREDIK képeslap

Újabb hír Zsuzsiról

Korábbi bejegyzések Zsuzsiról: ITT és ITT

Kedves Barátaim,

nézzék el nekem kérem a megszólítást, de én mindenkit barátomnak tekintek, aki része ennek a Zsuzsit megsegítő akciónak.
Ezt a levelet mindazok kapják, akik e-mailt küldtek valamikor a zsuzsipost@gmail.com címre, a jelenlegi levelemet viszont bárkinek tovább lehet küldeni.

Nagy nap volt a mai, ugyanis megérkezett Zsuzsihoz az 5000.ik képeslap!!! Ugye mennyire hihetetlen? Számunkra legalábbis az. Az elején szép álomnak tűnt az 1000-es határ, most már az 5000 is megvan...és még van kicsivel több, mint 3 hét a verseny végéig!
Az utolsó levelemben leírtam, melyek azok az európai országok, ahonnan még nem érkezett lap. Azóta jelentősen csökkent ezen országok száma, köszönet Önöknek ezért (is)! A jelenlegi állás szerint még nincs lapunk Albániából, Andorrából, Boszniából, Fehéroroszországból, Litvániából, Macedóniából és San Marinóból. Van ezek között olyan ország is, ahonnan kaptunk ígéretet, hogy fog jönni lap, de mindeddig még nem érkezett meg, ezért kerültek ezek az országok ismét a listára.


Múlt héten interjút adott Zsuzsi az Ottawai Magyar Rádiónak, az adásban én is szóhoz jutottam. Nagyon nagy öröm volt ez mindkettőnk számára, ugyanis első alkalom volt, hogy a verseny kapcsán interjút adhattunk, és az sem volt kis dolog, hogy kanadai rádiónak! Köszönet ismételten azoknak, akik lehetővé tették ezt nekünk, ezzel is növelve az esélyeinket.
Ezt az adást vissza lehet hallgatni a következő módon: Az oldal helye: http://www.hunmagyar.org/radio/ Ezen az oldalon van egy olyan, hogy: "E műsor mp3-as változata szintén letölthető innen:
2011, augusztus 14." Az "augusztus 14"-re kell jobb egérgombbal kattintatni, majd kiválasztani azt az opciót, hogy "Hivatkozás mentése más néven" Így le lehet tölteni az adást és ha jól emlékszem, a 26-ik percnél kezdődik az interjú. Internetről meghallgatva lehet hogy szakadozni fog, de meg lehet próbálni.

Még két dolgot szeretnék megosztani Önökkel. Elkezdtem feltölteni a képeslapokat az internetre. Eleinte szkennelni próbáltam, de nagyon hamar feladtam, ugyanis nagyon nagyon lassan ment volna az 5000 képeslap beszkennelése, így a lefényképezés mellett döntöttem. Az eddig lefényképezett képeslapokat megtalálják az alábbi oldalakon (csak a "képes" felét fényképeztem, nem szerettem volna, hogy esetleg olyan információkat is megosszak az interneten, amit a feladó nem szeretett volna közzétenni):

https://picasaweb.google.com/117613950981203140777/Kepeslapok1Resz
https://picasaweb.google.com/117613950981203140777/Kepeslapok2Resz
https://picasaweb.google.com/117613950981203140777/Kepeslapok3Resz
https://picasaweb.google.com/117613950981203140777/Kepeslapok4Resz
https://picasaweb.google.com/117613950981203140777/Kepeslapok5Resz
https://picasaweb.google.com/117613950981203140777/Kepeslapok6Resz

Egyelőre csak ennyit töltöttem fel, igyekszem a többit is feltenni hamarosan.

A másik dolog, amit megosztanék Önökkel egy levél. Zsuzsit kértem meg, hogy írjon magáról egy keveset, őszintén, ahogy az magától jön. Senki nem szólt bele, mit írjon, hogy írja.... Ami megszületett, elolvashatják a csatolmányban.

A levelem végére egy viccesebb részt hagytam. Mesélni szeretnék valamit Zsuzsi postásáról. E postás egy középkorú férfiember, aki már évek óta hordozza a számlákat és ritkábban a leveleket Zsuzsi tömbházába. Az elmúlt hónapokban azonban megváltozott az élete, híres kezdett lenni, ugyanis "ő az a postás, aki Zsuzsinak viszi a sok képeslapot". Ezzel ő mindenkinek dicsekszik, és nem hiába. A munkanapját mindig Zsuzsiéknál kezdi, hogy könnyebb legyen a táskája a hátralevő órákban. Zsuzsi édesanyja biztos akart lenni abban, hogy még véletlenül sem hullat el 1-2 képeslapot, ezért egyszer-kétszer megkínálta szilvapálinkával, amit a mi "hősünk" örömmel elfogadott. Egyre jobban beleélte magát a képeslap kihozásába, oly annyira, hogy már a szomszédok képeslapjait is Zsuzsinak viszi be. Minden szombaton pedig egy kis üveget is hoz a képeslapokkal, amibe "erőset" kap útravalóul, hogy vasárnapra is legyen :-) Én nagyon remélem, hogy tényleg híres lesz...mert az azt jelentené, hogy győztünk!

Isten áldjon mindenkit a segítségért!

Tisztelettel és barátsággal,
Körtesi Sándor
Marosvásárhely

Képeslap ZSUZSINAK !!!

Képeslapok Zsuzsinak

A román posta versenyről ITT OLVASHATTOK BŐVEBBEN.

Az alábbi levelet most kaptam, továbbítom:

Körtesi Sándor vagyok, Zsuzsi tanára, a képeslapküldő akcióból. Most mindazoknak írom e levelet, akiktől eddig a zsuzsipost@gmail.com címre e-mailt kaptam kérdéssel, kéréssel vagy csak egyszerű kedves hozzászólással.
Nagy örömömre szolgál bejelenteni, hogy a tegnap megérkezett a 2500.-ik képeslap! Hihetetlen! Őszintén, amikor nekikezdtünk az elején, még csak álmaimban sem mertem hinni, hogy elérjük az 1000-et. S íme, már több, mint duplája jött és még több, mint egy hónap van a verseny végéig (szeptember 9). Zsuzsi folyton azt mondja nekem, hogy ő sem hitte volna, hogy ilyen jó és szép lesz ez a nyara a képeslapoknak köszönhetően és azt mondja, ha itt és most véget érne a verseny, ő már így is nyertes lenne...Önöknek köszönhetően.
Sajnos fogalmunk sincs, hogy a versenyben hol állunk. Én még senki másról nem értesültem, aki még részt venne ebben a versenyben. Gondolom, ha még lenne magyar versenyző gyerek, előbb-utóbb csak eljutott volna hozzám a versenyzésének a híre... De semmi sehol. Aztán hogy román gyerek hány van a versenyben...hát azt csak a verseny lejárata után fogjuk megtudni. Ezért nem is állunk le, ezért fogjuk teljes gőzzel gyűjteni a lapokat szeptember 9-ig. Örömmel mondhatom, hogy megtört a jég, végre Afrikából is jött már lap (2 db - Dél Afrikai Köztársaság), Ázsiából is egy pár (Japán, Kína, Izrael, Korea...), Ausztrália és Óceánia, Észak Amerikáról nem is beszélve (Amerikai Egyesült Államok és Kanada), de érkezett már Mexikóból, Costa Ricából, Braziliából és Argentinából is.
Én most, kevéssel a verseny közepe után egy újabb merész célt tűztem ki magamnak. Szeretném elérni, hogy érkezzen legalább 1 lap MINDEN európai országból. Le is írom, melyek azok az országok, ahonnan még nem érkezett lap: Albánia, Andorra, Belorusszia, Bosznia, Ciprus, Észtország, Grúzia,Lettország, Litvánia, Macedónia, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Oroszország, San Marino és Vatikán
Ezért megkérek szépen mindenkit, hogy ha ismernek valakit ezekben az országokban, vagy van ötletük, hogyan lehetne ezekből az országokból lapot kapni, kérem, segítsen.

Csatolom az eredeti felhívás fordításait több nyelven, valamint egy kb egy évvel ezelőtt készült képet Zsuzsiról. Hamarosan lesznek újabb képek is, azokat is majd elküldöm.

Végül de nem utolsó sorban nagyon nagyon szépen köszönöm mindenkinek a segítséget! Hihetetlen érzés...kívánom, hogy mindenki megtapasztalja valamikor, milyen jó érzés, amikor ennyi ember önzetlen segítségét élvezheti az ember... Köszönöm!

Őszinte köszönettel és tisztelettel,
Körtesi Sándor
Marosvásárhely

 

 

Közlemény

július 14-én csütörtöktől USA HÉT lesz  a LIDL-ben

A fánksütő mellett több klassz háztartási dolog lesz kapható, de az ujság szerint ujra lesz MOGYORÓVAJ.

Internetes ujság elérhető ITT !!

Csütörtökre megrendeltem egy kellemesebb - kánikula mentes - napot, hogy kényelmesen tudjatok vásárolni.

Sok sikert.

Megmutatom 3

Ma ilyen mutogatós napom van. Ételfotókat már ugyis nagyon régen készíztettem. Ugyanis a blogspot csak néha kegyes hozzám. Még mindig csak időnként enged be. Más blogokra pedig be sem jutok. Remélem egyszer lesz már egy rendteremtés. Már a böngészőimet is többször lecseréltem, akkor sem müködött semmi, de azt tudom, hogy nem nálam van a hiba. No mindegy, amim van megmutatom amikor tudom :)

Garantálom nem fájdul meg a dereka senkinek a kapálástól,  ha igy ültet paradicsomot :) A telkünk ugy van kialakítva, hogy kifejezetten csakis pihenőnek van berendezve a kert, mert nem akkora, hogy egy egész veteményes  elférjen rajta. Még úgy március elején gondoltam arra, hogy veszek paradicsom magot és elültetem. Először ládába raktam a magokat, amikor már növekedtek, akkor áthelyeztem őket cserépbe. Van egy "használhatatlan" asztalunk, amire ráraktam a cserepeket -itt fenn látható- ami erre kifejezetten alkalmas :) Na ezért nem fájdul meg a derekam a kapálástól.

Elég szépen mutatkoznak a zöldparadicsomok a töveken. Na és természetesen -a kaccsolás eredményeképpen- lassan az egekig nőnek.  Ezek kerek - alma alakú - paradicsomok és ahogy néztem a zacsiját jó nagyokra kell nőniük. Nem biztos, hogy szerencsés választás volt a mag. Majd kiderül.

Ezek valami más fajta -már nem emlékszem a nevükre- de ezekhez lassan villanyoszlopot kell mellékelni, mert úgy nőnek az égig és hozzák még mindig a virágokat és a kis terméseket.

Remélem be is fognak érni és akkor majd örömmel fogjuk szüretelni a fincsi bio paradicsomunkat :)

Megmutatom 2

A tavalyi -2010-es- év nálunk a "betolakodók" éve volt. A már megmutatott eperfánk is véletlenül bújt ki, s íme ez a csöppnyi meggyfa, amely szintén egy elejtett vagy jól célzott meggymagból kelt ki éppen a kerítés tövében. Szegényke, bújhatott volna távolabb is a kerítéstől.

Tavasszal ilyen  gyönyörű hófehér ruhácskába öltözött, majd

a sok kis fehér virágból megszülettek a gyümölcsök. Nem maradt meg minden virág, de azért nem is vártuk el tőle, hogy alig egy évesen teremjen is.

Termett, megmutatta, hogy márpedig én vagyok a meggyfa, aki csak úgy kibújok egy magból és már hozom is a termésemet.

Mindössze azt a 30 dekát, ami a tányéron látható. :) Kissé savanykás volt, de az is lehet, hogy hamar leszedtem? - majd jövőre várok vele még egy kicsit. Mindenesetre olyan jó volt látni a két kis betolakodó fácskát, hogy egy évesen már hozták a termésüket és meg is kóstolhattuk.

Megmutatom 1

Valamit addig buheráltam, amig egyszercsak előjött a képfeltöltés, remélem ez a két kis fotócska is eljut a blogra.

Nagyon mérgelődöm, mert lassan egy hónapja, hogy sem kommentelni, sem a saját blogomon posztolni nem tudok.

Most belenyúltam a közepébe, s remélem nem csináltam nagy bakit, ha meg igen, akkor eddig tartott a blogolás.

Erről a fán termő eperről annyit kell tudni, hogy tavaly tavasszal  valami eperfalevél bujt ki a földből és én azonnal tudtam, hogy gyerekkoromat hozza vissza, amikoris jókora kacsazsíros kenyérrel együtt másztunk fel a házunk körüli -utcán lévő- eperfákra és falatoztuk be a finom epreket. Igaz, azok feketék voltak.

Nos ez a kis fácska, ami tavaly kibújt a földből, az idén termett is. Jó pár napon keresztül szedegettük róla, ráztuk le az epreket és olyan mézédesek voltak, csakúgy ragadt a szánk és a kezünk.

Azt hiszem Gizinél olvastam, hogy ez valójában nem is eper, hanem szeder, de nem mindegy? Isteni finom, édes és nagyon-nagyon kellemes.

Remélem a blogspot meg jó lesz hozzám és be is teszi a blogra ezt a posztomat.

Ezúton kérek mindenkitől elnézést, ahol már hetek óta nem jártam. Jártam én, de kommentelni nem tudtam.

Lesz még egy "megmutatom", ha a blogspot is úgy akarja, holnap azzal is jövök :)

Jártam Nálatok...................

Most már annyira feldühített a dolog, hogy úgy döntöttem: írok róla. Hetek óta valahogy el vagyok varázsolva és nem nagyon jutottam blog közelbe, de azért néha-néha egy-egy helyre bekukkantottam. Egyszer-egyszer nem sikerült bejegyzést hagynom, de akkor még nem is gondoltam arra, amivel most már szembesültem is.

A saját blogomra sem tudtam belépni, még most is gondjaim vannak vele. Tegnap este aztán megtáltosodott a rendszer és engedett jó pár posztot megírni.

No ezen felbuzdulva a mai napot arra szántam - gondoltam megjavult a helyzet - hogy végigjárom a kedvenc blogjaim, mert már mindenki azt hiszi, elvesztem.

Jöjjenek a képek és meséljenek helyettem is -

Ma egyetlen blogra  sikerült belépnem és megjegyzést hagynom. A fenti képeket már csak azért is fotóztam, mert egyszerüen nem akarom elhinni, hogy hetek óta ezt csinálja velem.  Szerintetek ? - mi lehet a probléma ? - Ti jártatok-e már így ????

A megjegyzés leírásáig enged, de aztán sehol semmi, s nem is továbbitja.

Itt kérek elnézést tőletek, de rajtam kivülálló okok miatt nem tudlak benneteket "csak" látogatni, de bejegyzést nem tudok hagyni.

Remélem, hogy ez a rendkivüli helyzet hamarosan helyreáll és akkor találkozunk a blogjaitokon.

Addig is megyek hozzátok, de a kézjegyem otthagyni nem tudom.

Anyák Napja

Petőfi szép verséhez a hófehér orgonát ma reggel kaptam e-mail-ben egy virtuálisan keresztfiammá fogadott nagyon kedves barátomtól:    Csavitól.

Köszönöm Csavi (azaz: viharbox)

Végre vége az áprilisnak...........

Végre vége a szeszélyes áprilisnak, remélem nem ismétlődik és nem folytatódik tovább, s a holnapi nappal elindul egy gyönyörű és legszebb hónap a május, a tavasz és  a nyárelő legszebb hónapja.

Azért egy húsvéti kis fotót betettem, nem kell ám kritizálni - persze nagyon is lehet - de legfőbb érdeme és erénye  az egésznek, hogy a férjem készítette, aki eddig életében csak tojásrántottát sütött és teát/- kávét főzött :)

Majd jövök és mesélek, s közben hozom azért azokat a fotókat is, amit néha-néha telefonos segítséggel készített el, amíg én "nyaraltam", s kényszerszabadságon voltam. Értesíteni senkit sem tudtam, mert a ninóóóó nem várt.................

Hamarosan jövök..........

Szóval, hamarosan jövök, legalábbis remélem..........

..............de addig is elhoztam Nektek saját kiskertünkben "vendégeskedő" és már itt maradó tavaszi virágcsokrot, amely már nem csak hogy idézi, hanem el is hozta  a tavaszt.

Itt kérek elnézést azoktól a nagyon kedves bloggertársaimtól, akik levélben érdeklődtek -hova is tüntem el- ígérem, hogy válaszolni fogok mindenkinek, de ez kis időbe beletelik.

Azért nem fogtok lemaradni, mert fotók és ételek (ha nem is minden nap)  készültek -még akkor is, ha nem nekem- de elhozom majd szép sorjában őket, hogy legalább ti is lássátok, hogy én miből is maradtam ki. Na de majd egyszer behozom a saját lemaradásom, és úúúúúgy, de úúúúúgy bekajálok....................

majd, majd, majd ebből a RÉMES-KRÉMES-ből is :) amit annak idején, amikor megsütöttem, -alig egy hónappal ezelőtt - olyan szerencsétlenül nézett ki, hogy nem mertem feltenni, de most már vállalom, hiszen életem első franciakrémesének nevezett akármi volt, de csak kinézetre, mert az íze?? -- hááát az isteni volt.  A többit meg -hogy krémesre hasonlítson úgy külalakra- még gyakorolni kell.

Értesítés !!!!



ha már "rám" klikkelsz, akkor is az új címemre kapom meg a levelem :)

Elnézést kérek mindenkitől, hogy bemásolom ide azt a körlevelet, amit ma szétküldtem azoknak, akiknek az e-mail címük le volt mentve a dokumentumomba. Viszont úgy érzem, hogy elég sokan kimaradtak, ezért érzem azt, hogy itt és most jelentkeznem kell a változással.

- o -  o - o - o -

Tárgy: ÉRTESÍTÉS mail cím változásról

Kedves levelező partnerem !


Szerepelsz a levelező listámban, ezért:


Értesítelek, hogy az összes létező levelező rendszerem összeomlott, s ezzel együtt a mail fiókok is meghiusultak.


Megszünt a citromail-es, a globonetes postafiókom.


Egyetlen mail címen vagyok elérhető jelen pillanatban, s ez a következő.

iraziviki@gmail.com

megsemmisült mail cimeim:


urbanviki@globonet.hu
vicco@citromail.hu


Ezt a fenti két címet töröld, s helyette az  Kérlek szépen, hogy javitsd át a cimlistádban, ha szeretnél továbbra is velem levelet váltani.

iraziviki@gmail.com  

címre várom leveled.


Ha esetleg kétszer, vagy esetleg többször kapod meg az értesítő levelem az csak azért van, mert a rendszer minden kezdőbetünél megjegyzi a nevedet,
Ha többször kaptad meg ne vedd zaklatásnak, elég belőlem egy is  :)


Köszönettel:
Urbánné Irázi Viktória
(Viki)

Miért is érdemes gasztroblogot írni ????

Egy kis előszó:

Nem szoktam dicsekedni sem azzal, hogy gasztroblogot írok, sem azzal, hogy az erre fordított időmet honnan csípem el. Lényeg, hogy ettől függetlenül sok-sok e-mailt szoktam kapni, amiben megkérdeznek, érdeklődnek az én egyszerű konyhámból kikerülő ételek elkészítése után. Nagyon-nagyon jól esik egy-egy ilyen megkeresés, s úgy érzem, hogy eddig minden kérésnek eleget tudtam tenni, s néha igencsak hosszú leveleket  tudunk oda-vissza küldeni. Nagyon jó érzéssel tölt el, s néha el is gondolkodom azon, hogy nálam aztán semmi cifraságokat nem lehet találni az ételek elkészítésében, a hozzávalók összetételében.

Talán a világon a legegyszerűbb konyha az enyém.

Tegnap is kaptam egy e-mailt, aminek a szövege  nemcsak hogy meglepett, de elolvasva a könnyek is kicsordultak a szememből, s ez mindazért történt így, mert olyan valakitől kaptam, aki egy nagyon régi kedves jó barátom, egy ideje rendszeres olvasóm is, de nem is az Ő mondandóját szerette volna továbbitani......

Na de ne szaladjunk ennyire előre, mert akkor lelövöm a poént. Megkérdeztem a levél íróját, hogy úgy, ahogyan nekem a levelet küldte - minden változtatás nélkül feltehetem-e a blogra - ma megérkezett a válasz, hogy "Igen, mehet a dolog".

S akkor nézzük mit is kaptam ?!  .---- mert azért az nem mindegy, hogy egy ilyen levelet- megjegyzést kitől is kap az ember -

"Szia Viki!

Hűűű..., megint jártam kicsit szétnézni nálad.

De most nem is az éhenkórász csavi a lényeg. Anyukám kínlódik, mert már lassan mindent elfelejt. hiába no megöregedett. És nála már a kavinton sem segít. Mit főzzek?-Mit főzzek? Ezt hallottam sokáig és egyszer csak beugrott! Hühűűű gyere csak velem megmutatom a menüt akár egy évre előre!

És ide ültettem a gép elé. Hozzá kell, hogy tegyem 40 évig volt az Aranykacsa étterem főszakácsa....

El volt ájulva az oldaltól na meg a receptektől. Lassan nem fogok a gép elé kerülni ha így halad, mert azért kíváncsi ám de nagyon.

Szó szerint idézem: "Ez a nő irtózatosan tudhat főzni!"

Na nekem meg mint a blognál lenne egy kérdésem: Ehetek együtt a Robival??????  (Már csak azért, mert láttam a húslevesnél is, hogy ott a Robi, na meg a kaja és gondoltam kap ő is belőle) Hozzáteszem jó házörző vagyok! Vizsgám is van rúúúla...

...csavi.. "

- o -

Csavi Köszönöm Neked és Édesanyádnak is add át üdvözletem, s neki is köszönöm ezt az elismerő szavakat, amelyek felérnek bármilyen díjjal, vagy kitüntetéssel.

Szolgálati közlemény - LIDL akcióóóóóóó JANUÁR 27-TŐL !!!!!!

Egy pár posztomban már említette, hogy én nagyon kevés olajat használok. Főleg a rántott husikhoz amikor sütőzacskóban sütöm a sütőben, vagy a palacsintát, amikor olajnélkül.

Nos 2010. január 27-én csütörtöktől különböző nagyon jó kis konyhai eszközök kerülnek a piacra a LIDL jóvoltából. Pl ez az olaj spriccelő, vagy ecetszóró már 1.000,- Ft-ért kapható. És ez még ráadásul átlátszó is.

Az enyém fémborítású, és sok-sok évvel ezelőtt vettm, de nem ám ezer forintért, sokkal többe került.

A konyhai eszközök akciós termékeinek linkje ITT található meg.

Hajrá az áruház, érvényesüljön a kevés olajfogyasztás :))))

Hány rendszeres olvasóm is van valójában ?

Mostanában, vagy mondhatnám úgy is, hogy az elmult fél évben nem sok időm, kedvem, hangulatom volt azzal foglalkozni amivel kellett volna. Már sokan tudják és nem is szeretném újra emlékeim közé visszahozni a mult félévet, de ezalatt az idő alatt történt egy, s más a blogom környékén, no meg szerény személyemmel is.

Pl: Blogom megérte az egy éves születésnapját,

Az utóbbi időben már figyeltem, hogy ki is lesz a századik olvasóm.

Egyik nap még csak 98 volt, mire észbe kaptam - s ez nem volt még két nap sem - már 106 lett a rendszeres olvasók száma.

No ehhez az is hozzátartozik, hogy még én saját magam is rendszeres olvasója lettem a saját blogomnak, s ez az amit nem is tudok már napok óta le sem törölni. Egyszerüen nem tudom kirugni magam.

Most este aztán eléggé a mélyére néztem a dolognak, komolyan mondom, manuálisan - kis ujjacskámat végig vezettem a fotókon-  megszámoltam az összes létező rendszeres olvasót. Többször is átszámoltam. Magamat félretettem (bár törölni nem sikerült), de igy is "csak" 100-ig tudtam elszámolni, aminek én természetesen nagyon örülök, de akkor hogyan is van ez?  Nem a hiányzó 6 vagy 5 emberkét keresem, hanem azt, hogy ki is lehet a századik? - s miért ír ki 106-ot, ha egyszer mégsem annyi ?

Na akkor most hogy is van ez ?

De most tényleg komolyan kérdezem, hogyan lehet az, hogy a számok 106-ot mutatnak, ebből magam leveszem -majdcsak eltünök egyszer- s még akkor is most értem el a 100-ik olvasót, ami a legklasszabb dolog, mert így -ha már a születésnapról lekéstem- rajtam kivülálló okok miatt - legalább ezt a nagy kerek számot, s a hozzá tartozó személyt szeretném egy picit köszönteni, megünnepelni.

S vajon ki is lehet a századik ?

Szívesen veszem, ha valakinek van valamilyen ötlete a kibogozásra !

Köszönöm.

---------------------------------

Ujra utána számoltam, s most már tényleg nem tudom hol áll a szegény fejem:

Tehát! e pillanatban: 2011.01.12-én 22:27 órakor összesen 98 rendszeres olvasóm van !!!!!  Ez így mégjobb, mert ettől kezdve legalább könnyebb lesz figyelni a következő kettőt, hogy meg tudjam ki is lesz a századik.
Ha csak !!!! addig nem felejtek el teljesen számolni :))))

Hol lehet /-lehetett a hiba ? !

Nagyon kell vigyáznom az egészségemre, (ebben az influenza gyanús időben) de gondolom ezzel nem csak én vagyok így, hanem mindenki, aki e Földön él. Tehát azt sem engedhetem meg magamnak, hogy -rosszabb, vagy jobb esetben- jól felhúzzam magam! Nem is teszem, nem is tettem meg !! - de valahogy nagyon vékony volt a cérna és csak szakadt, szakadt, :-) :-))))))))

Nem kell ám ezt olyan nagyon komolyan venni ! - mármint a dühkirohanásomat, mert most egy kicst /- vagy nagyot? lódítottam ám ! - a mérgelődést tekintve.

Csak azért mégis bosszantott és bosszant, hogy néha, amikor azt a kicsike kis szabadidőmet -ami minden év januárjától május végéig megengedtetik nekem - mégsem azzal töltsem, amivel igazán a boldog kikapcsolódást, pihenést érhetném el - AZAZ A BLOGOMMAL foglalkozzam, vagy a szeretett BLOGJAIMRA eljárjak. Ehelyett mardt a mérgelődés /- de mondom ám, hogy nem vagyok olyan mérgelődős, csak most mégis :-) :-)

S hogy a lényegre is rátérjek ennyi duma után, s elmondjam mi is történt, s történik néha.

De tényleg nem tudom mi lehet ez a jelenség. Pár hete már figyelgetek, s nyitott szemmel járok minden felé, még a konyhában is. Főzök, mosok, takarítok - na ebből a két utolsót sem én csinálom :))))) . s a sütés is csak a kenyérsütésre szorítkozik.

Ami az elmult időszak gondjai voltak. Egyszerüen amikor szerettem volna egy posztot írni, nem tudtam belépni. Amikor be tudtam lépni, akkor nem tudtam írni.

A többi sem piskóta, mert napok óta meg írni éppen tudtam volna, de fotókat feltenni abszolut nem.  Ez ma este is előfordult már, hogy legalább az ötödik nekirugaszkodásra sikerült a fotókat berakni.

Kiváncsi lennék, hogy Ti jártatok-e nár így, vagy esetleg csak nálam fordult ez elő? Ezért is írtam, azt hogy "A hiba nem az Ön készülékében van" ....................

Na de akkor hol is ???? --- merthogy ha dolgozni kell, akkor meg müködik a "kisangyal" :-)))))

Gondolom, hogy blogprobléma lehetett, és remélem, hogy a hiba az én készülékemben sem jelenik meg.

Háááááát ennyi - s már el is múlt a mérgem, ahogy e pár sort leírtam. Ha holnaptól müködik, akkor hatott a halvány imám :)))))

Visszatérés - remélem hamarosan

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelid nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg
Szeméből is látszuik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette azép ruháit,
Csendesen levetkezett:
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb keedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. -

Kedvesem, te ülj le mellém,
Ülj itt addig szótlanul,
Mig dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonul.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.

Petőfi Sándor: Erdőd, 1848. november 17-30

_________________________________

Azt hiszem ennél szebb, találóbb verset nem is találhattam volna a -remélem rövid időn belüli- visszatéréshez, hiszen elmult egy egész nyár azzal, hogy távol voltam, de nem lustaságból, csupán keserü kényszer hatására. Nem akarok és nem is szeretnék az elmult időkről sokat beszélni, inkább csak lassan-lassan elfeledni. Sok minden történ ezen a nyárom, amiről elmondhatom bátran, hogy NEM AZ ENYÉM VOLT !

Csak egy pár sor, hogy mégis képben legyünk. Ujjam még nem tudom használni, s nem is a közeljövőben megoldandó dolgok közé sorolható. Nagyon hiányzik.

A már korábban is rendetlenkededő számitógépem egyik napon teljesen elcsendesedett, s nem volt hajlandó velem tovább kommunikálni.

Bevallom nem is nagyon sürgettem a cserét, mert ugy sem tudtam -majdnem két hónapig- a kezem használni. Augusztus végén azért mégis belevágtunk egy cserébe, ami olyan rosszul sikerült -pedig nem gagyi helyen vásároltunk-, hogy még most sincs saját gépem. Kétszeri csere volt azóta, s ha minden igaz, -de ezt szinte már elhinni sem merem- akkor október második felére igértek egy vadonatuj gépet és nem javitgatásokat. De ugye ez egy hosszu procedura, s a márkaképviselet nem szivesen vette a reklamációt, de belátták, hogy gyári hibás a készülék és nem lehet javitani. ..........de a papirmunka, az kérem szépem papirmunka, s nem haladnak a dolgok olyan jól, hogy adj uram isten itt is a csere. Mindennek ki kell várni a határidejét. Hát nekem van időm, csak a türelmem fogy már néha. Na de ne legyünk kishitüek, meglesz az a masina egyszer, sa akkor lehet tanulni ujra, s előlről kezdeni mindent.

S volt, illetve még most is van egy harmadik dolog, ami bizony elég komoly volt az előző kettőhöz képest. Egy kegyetlen hangszálgyulladás, amitől még ma sincs hangom, de hiszen a beigért fél évből még három hónap hátra van. Türelmesen hallgatok, nem beszélek, nem kiabálok, nem veszekszem :-) :-) hogy micsoda béke van nálunk????????? ---- hááááááát bátran mondhatom magamról, hogy megveregetem a saját kis vállamat, hogy mindezt -remélem- ép ésszel ki lehet birni.

Köszönöm minden kedves érdeklődő barátomnak, akik e-mail-ben, telefonon megkerestek, s távollétemben a blogot látogatták, sőt az újabb rendszeres olvasóimat is nagy szeretettel köszöntöm.

Azért -ha fél kézzel is- de az elmult időszakban egyszer komolyan "kézbe vettem" a konyhát, s teljesitettem egy feladatot, amire hamarosan fény derül. Még fájós kézzel is nagy boldogság volt megoldani.

Ez a nyár nem az enyém volt, de azért nem csüggedünk, inkább igyekszünk visszatérni lassacskán a rendes kerékvágásba.

Ez is meglepetés még nekünk is

Úgy látszik tényleg közeleg a Karácsony, mert szinte minden nap hoz valami meglepetést.

Ezt a családi fotót (csak egy apró kis részlet)  csak azért tettem be, hogy a hanghoz tartozó "törékeny" kislányt: Kitty unokánkat bemutassam. (nos és  az akkor elkézitett marcipán torta se semmi ám :-)

A képen balról Kitty, aki most 17 éves, mellette férjem, aki a képen 60 (most 63), s mellette anyósom. Ő most 91 éves)

Második unokánk lepett meg ezzel a duettel :-) Még  a szülei sem tudtak erről, igy aztán tényleg meglepetés az egész családnak.  Ugy hallgassátok, hogy abszolut nem képzett hang. S ha már egyszer megpróbálta, én pedig vissza neki meglepetésként készitettem egy kis Karácsonyi videót hozzá.
Itt láthatjátok a videót és hallhatjátok a nekünk is meglepetésként szánt hangot.
Én pedig azzal leptem meg őket, hogy a duetthez készitettem egy kis karácsonyi vidót.