2010. május 29., szombat

Rozsdás tarja

Nincs ebben semmi különös. Ez a világ legegyszerübben elkészített tarjaszelete. Az íze, zamata adja inkább a különségességét. A lényeg, hogy ne legyen vékony, s olyan igazi nagy férfi tenyeret betakaró tarjaszelet legyen :-)
Hozzávalók 2 db jó nagy szelet tarja, legalább 2 - 2,5 cm vastag legyen.
A tarja szeleteket csak az egyik oldalukon bekentem jó vastagon (bő 1 evőkanál) mustárral, majd egy jó nagy evőkanál mézet is ráecseteltem a mustáros húsra. Egy fedeles tálba rakva, minimum 3 óra hosszára a hütőszekrénybe tettem. (Ha előző este készítjük el, úgy is jó)
A jénai edénybe (de lehet akármilyen más sütő edény is) leraktam egymás mellé a két szelet -mustárban és mézben "áztatott"" husit. Megsóztam, s a következő száraz füszerekből fél mokkáskanálnyit szórtam a tetejére:
Bazsalikom, Majoránna, Rozmaring. Amikor a füszereket rászórtam, az "áztató edényben" keletkezett mustáros-mézes lével beborítottam a hússzeleteket. A jénai tetejét rátettem. Maximumra állítottam a sütőt (nálam 240 fok) és beraktam sülni. Amikor a sütő elérte a hőfokot, akkor visszavettem 200 fokra, s egy óra alatt csodálatosan elpárologtatta a levét, s az a picike zsíradék maradt csak alatta, ami a tarjából kisült.
Amíg a hús sült, addig elkészítettem a köretet, ami nem volt más, mint egy fokhagymás petrezselymes újkrumpli.
A krumplikat megtisztitottam, negyedeltem. Enyhén sós vízben megfőztem, majd leszürtem. Egy serpenyőben egy gondolatnyi olajat öntöttem, a krumplikat beleforgattam, s 3 gerezd fokhagymát és egy csokor petrezselyemzöldet nagyon apróra vágva, ráraktam a krumplira. Még egyet-kettőt forgattam rajta, amíg a petrezselyemmel és a fokhagyma ízével kicsit átitatódott a krumpli.


S ezek után már csak a tálalás, és a fogyasztás következett. Rozsdás nevét attól kapta, hogy nem sajnálom a mézet hozzáadni a húshoz, s amig sül, addig a méztől lesz ilyen gyönyörü szép vöröses barna, rozsdás színe. Ellentétesen hangzik, de a kicsit édeskés hús és a fokhagymás, petrezselymes krumpli nagyon jól kiegészítik egymást.
A siker szinte biztos volt, mert ebéd alatt egy szót sem szóltunk :-) :-) csak "dünnyögve" csemegéztünk :-) :-)

11 megjegyzés:

  1. Már ránézésre is csábító. Biztos nagyon finom lehetett. A méz-mustár párosítás nálam is nagyon bejön. :)

    VálaszTörlés
  2. Hú.....Isteni lehetett! Imádom az ilyen husikat!

    VálaszTörlés
  3. Jajj neee! Most muszáj lesz ennem...

    VálaszTörlés
  4. Juci! Köszönöm, tényleg az volt :))

    Nea! Csábít is mindíg a mézes bödön felé :)) mi is imádjuk ezeket az ízeket :))

    Andi! Sajnos elfogyott :))

    Dia! Ne tartsd vissza magad, amit itt megeszel, attól biztos nem hízol :) :) --- júj de ronda vagyok, ugyi ?? :):)

    VálaszTörlés
  5. HŰŰŰ ez valami mennyei lehet

    VálaszTörlés
  6. Most vettem észre, hogy írtál a "kinyomós kekszem"-hez. Azt, hogy ne tegyek a tészta alá sütőpapírt. Kérdésem lenne, ugyanis, ha a tepsibe nyomom, nem jön fel a kész, ha meg megkenem vajjal a tepsit, nem akar odaragadni. Te hogy' csinálod? Köszi!

    VálaszTörlés
  7. Hmmmmmmm, erre én is rájárnék. Nagyon harmonikus ízkompozíció!!!

    VálaszTörlés
  8. Viki.
    Tudod te hogy mi kell nekem!Elő van jegyezve.Ilyen falatok után, mondhatnak nekem akármit,(és hátha elmúlik a lumbágom)

    VálaszTörlés
  9. Bianka! az is volt, volt volt........... de a rendelést már leadta a csaádom :)))

    Kati! Egészségedre :))

    Kinyomós kekszedhez. Eleve a tésztának már annyi zsirtartalma van, hogy nem szabad, hogy ragadjon. Én még a tepsit sem szoktam kikenni. De igérem, hogy hamarosan megcsinálom és fázisfotókkal felteszem.

    Ginkó! Neked is egészségedre :))

    Iván! Ez a rozsdás garancia a lumbágód eltünésére :) :)

    VálaszTörlés