2012. május 15., kedd

Lapocka kicsit másképp

  
A közel 2 kg-os bőrös lapockából levágott 3 szeletet tegnap készítettem el. Ez volt az utolsó fogás abból a darabból, amiből a pörkölt , majd a legszebb részéből a préselt sonka készült. Nagyon szeretjük a jó kis finom szaftos husikat. A lapocka nem kimondottan szelethúsnak való, mert eléggé szálkás, de ha mégis így sikerül, hogy van belőle három szelet, akkor úgy kell elkészíteni, fűszerezni, hogy finom puha legyen és hamar elkészüljön.

A 3 szelet húst sertés fűszersóval bedörzsöltem, ráöntöttem egy-egy kanál  mogyoró és szezámolajat, megforgattam benne a husokat, lezártam szorosan az edény tetejét és 3 napon kersztül pácolódott a hűstőszekrényben.
Egy kisebb -magas falú- teflon lábasba olajat öntöttem (csak annyit, hogy a húsokat éppenhogy csak elérje), amikor felforrósodott, a három hússzelet mindkét oldalát hirtelen megsütöttem. Ezt gyorsan kell csinálni, hogy a belseje nehogy átsüljön. Amikor mindhárom szelet külső része megpörkölődött, aláöntöttem 1 dl fehér bort. A szelet húsokra egyenként egy teáskanál mézet, 1 teáskanál mustárt csurgattam. Fedőt raktam a lábasra, s kb 10 percig ezen az oldalukon párolódtak a borban. Ezután megfordítottam őket, s addig sütöttem fedő alatt, amíg a bor elpárolgott a húsok alól. Ez is kb 8-10 perc. (mindkét sütési idő alatt a legkisebb fokozaton párolódott)
Amikor a bor, a méz, a mustár keverékéből képződött szaft már eltünt a lábasból, s a húsok ilyen szép pirosak lesznek el is készült a szelet.

Köretnek 1 tasak előzőfött barna rizst főztem meg, de nem tasakban.

Egy kisebb lábasba öntöttem kb fél  liter vizet, picit megsóztam, csurgattam bele egy kis olajat.
1 evőkanál (púpozott) zöldborsót, 1 evőkanál (púpozott) kukoricát, 1 evőkanál aprórta vágott sárgarépát, és egy tasak (12,5 dkg) barna rizst beletettem a forró sós, olajos vízbe. Levettem a hőfokot a legkisebbre, fedőt rátettem a lábas tetejére. Időkapcsolót 20 percre beállítottam, s amikor csipogott a tűzhely órája, elzártam és lefedve hagytam addig, amíg beszívta a maradék folyladékot. (Ha esetleg más rizzsel készül és nem elég a fél liter víz, akkor időközben rá kell nézni, hogy a rizs megpuhul-e ennyi vízben, ha nem, akkor még adjunk hozzá kb 1 dl vizet.)


Én nagyon hosszú ideig nem szívesen főztem rizst, mert sohasem sikerült olyan "pergősre" elkészíteni, amilyet szerettem volna. Ezt az egyszerű főzési technikát saját gyerekemtől lestem el. Azóta csak így egyszerűen forró vízben, sóval olajjal 20 percig főzöm a rizst és soha sem ragad össze.

6 megjegyzés:

  1. Guszta! Nagyon finomat főztél! Nagyon szeretem a rizst, igaz kukoricát nem teszek bele mivel férjuram nem nagyon szereti, de borsót szoktam én is. A husid nagyon jól néz ki szívesen falatoznék belőle egy kicsikét!

    VálaszTörlés
  2. Vikikém ez a hús mennyei finom lehetett. Bor-méz-mustár, remek együtt. A recept olvasása közben jó nagyokat nyelek, és korog a gyomrom, legszívesebben lekapnám a tányérról. A préselt sonkád is gyönyörűséges lett, nagyon ügyes vagy!!!

    VálaszTörlés
  3. A rizzsel én is szoktam megjárni, hogy nem lesz pergős. A lányom csak pergősen hajlandó megenni:) erre tényleg a zacsisok a legjobbak.
    Nagyon guszta ez a husi a körettel együtt!

    VálaszTörlés
  4. Évikém, én már nem kérdezem meg, hogy ki mit szeret, mert akkor néha lehetne egy nap több fajtát is főzni. Igaz, hogy az én férjem nem egy válogatós, hála az égnek. A husinak ezt a változatát pedig nagyon szeretjük.

    VálaszTörlés
  5. Gizuskám! Ha már nem iszunk, legalább így fogyasszunk egy kis alkoholt :))))))) de tényleg nagyon finom ízt ad a husinak, főleg mézzel és mustárral.

    VálaszTörlés
  6. HajniZoli! Én évekig nem voltam hajlandó csakis tasakos rizst főzni, de az utóbbi időben már abban is csalódtam. Most kivettem a tasakból és pusztán sós, kissé olajos vízben 20 perc alatt lett ilyen szép pergős. Ezt most már tapasztalatnak is mondhatom, mert már nem először készítem így.

    VálaszTörlés