Sajtos roló rúdja - házilag :-)

Hát itt a megoldás kérem szépen, s nem kell mindjárt az üzletekbe rohangálni :-) Miután én még soha életemben sajtos rolónak való rolót soha sem sütöttem, ezért aztán az sem érdekelt nagyon, hogy lehet hozzá kapni valamilyen formát. Egyik nap úgy nézett rám a fagyasztó szekrényből a leveles tészta, s majdnem azt mondta: vegyél már ki és csinálj már valamit belőlem. Azonnal beugrott a sajtos roló. Annak rendje módja szerint elkészítettem a sajt tölteléket, és félre tettem, hagytam kihülni.

A tésztát is gyönyörüségesen elnyújtottam, szép hosszu csíkokra föl is vágtam, de ekkor jött a bibi: mire fogom feltekerni, hiszen valahol ennek a rolónak belül üresnek kell lennie, mert akkor hogy lesz ebből sajttal töltött roló, na és még számtalan gondolat ahhoz: hogyan is fogom megcsinálni.

Ilyen gyorsan még soha sem jutott eszembe semmi. Arra emlékeztem, hogy egyik évben kellettek nekünk ilyen kis rudacskák - egyéb más célra - s azt is tudtam, hogy a garázsban - egy arra kijelölt helyen - találom meg. Rohanás a garázsba és megtaláltam a rudacskákat, de mindezek kevésnek bizonyúltak. Akkor jött a másik ötlet, hogy a kamrámban van egy eléggé vékony sodrófácska, na de ezt nem akartam elvágni, mert a gyerekek imádnak vele nyújtogatni.

Kipróbáltam a hosszabbik rudamat, hogy keresztbe befér-e a sütőbe? - befért! Jött az alufólia: Mindegyik kis rudacskát és a hosszu sodrófát is betekertem alufóliával és a csíkokra vágott tésztát rátekertem.

A hosszú sodrófára úgy tekertem rá a tésztát, hogy a csíkok egymást követték szorosan, de a két tekercset elválasztandó, egy pár milliméternyi helyet hagytam közöttük.

Az alufóliát előtte bezsíroztam, igy amikor megsült könnyen le lehetett húzni a rudakról. Eddig a sajt is kihült, s máris lehetett tölteni.