Magvas graham bucik

 Tegnap késő délután döbbentem rá, hogy ma reggelre semmi kenyér, semmi péksütemény. Miután mostanában még a kenyérsütés is kimaradt az életemből nem csoda, hogy még mindig elfelejtem  ellenőrizni, van-é a ház uránnak mit ennie., Ráadásul friss élesztőm sem volt itthon, csak szárított porélesztő. Na de akkor most legalább ezt is kipróbáltam. Mint látszik, a por élesztő sikerrel járt.

Hozzávalók: 

2,5 dl viz,

1 evőkanál olaj,

15 dkg graham liszt,

45 dkg finom liszt,

10 gr szárított (Tescos)  porélesztő

1 nagy mérőkanál (kenyérsütő kanala) só
Lenmag
Szezámmag 

A vizet, olajat beleöntöttem a dagasztógép edényébe. A  két fajta lisztet, az élesztőt és a sót összekevertem és hozzáöntöttem a vizes anyaghoz.

10 percig dagasztotta a gép.

Ezután kelesztőtálban majdnem  3 óra hosszáig kelt  !!!!!!!!! IGEN nem írtam el !!! már majdnem frászt kaptam, hogy  az életben nem fog megkelni, vagy ki kell dobnom az egészet. Aztán türelmesen kivártam az időt és gyönyörűségesen megkelt a legkisebb (tupper) gyors kelesztőbe. (hogy mitől gyors kelesztő azt nem tudom) Máskor is kelesztettem már ebben és nem volt vele probléma. Lehet, hogy hideg van? na de az kinn, a lakásban azért nem fagyunk meg. 

Amikor megkelt, 10 egyenlő nagyságú gombócokra vágtam, zsemle alakúra formáztam őket, és hagytam még 10 percet pihenni. Ezután egyenként kinyújtottam kör alakúra, majd ketté hajtottam, feltekertem. Ráraktam a sütőlemezre és egy óriási  nejlon zacsiba dugtam és még 40 percig kelt.

Ezalatt az idő alatt a sütőt előmelegítettem maximumon. A bucikat lespricceltem, megszórtam len és szezám maggal, majd betoltam a sütőbe. A hőfokot 200 fokra levettem és 15 perc alatt kisültek. 

Minden jó, ha jó a vége - így jártunk.

Itt a meteorológiai tavasz

Áprily Lajos: Március

A nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált.

Régi, kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke
szénfejű cinke
víg dithyrambusa: dactilusok.

Selymit a barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az áram
a déli sugárban
s hökken a hó a hideg havason.

Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet.
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng – ugye zeng, ugye zeng a szíved?

Brokkoli krémleves kenyérkockával

 

Talán már a diétámban a krémlevesek beleférnek. Kifejezetten kedvelem a brokkolit, ezért aztán egy héten egyszer-ktszer   tuti, hogy elkészítem.  Most a brokkoli volt a soros.

 

A leves hozzávalói:

 

2 dkg vaj

1 közepes fej fehér hagyma

50 dkg brokkoli

víz

3 dl  főzőtejszín

1 csipet só

1 késhegynyi őrölt fehérbors

őrölt szerecsendió

 

A brokkolit rózsáira szedem, megmosom.

A vajat felolvasztom, a kockára vágott vöröshagymát megfonnyasztom, utána hozzáadom a brokkoli rózsákat, egyet-kettőt kavarok rajta és felöntöm annyi vízzel, hogy éppen ellepje. Amikor már puhára főtt a brokkoli, hozzáadom a tejszínt és botmixerrel pürésítem. Hozzáadom a fűszereket, s ezzel el is készült a leves.

Száraz kenyérből kockákat vágok és előmelegített sütőben pár percig pirítom.

A levest tálalom és a tetejére adom a kenyérkockákat.

 

Töltött csirkecombok

Hétvégén mindíg a gyerekekkel ebédelünk, így aztán 6 főre kell készíteni ebédet. Ezért a hozzávalók is így kezdődnek:

6 db felső csírkecomb

A töltelékhez

kevés olaj,

1 közepes fej vöröshagyma,

só,

bors,

majoránna,

2 nagy szelet szárazkenyér tejben beáztatva és kinyomkodva.

2 doboz (kicsi) májkrém (csirkemájat szerettem volna, de rosszul emlékeztem a hütő tartalmára)

1 csokor petretzselyemzöld apróra vágva.

Körethez
rizs,

zöldborsó,

sárga répa apró kockára vágva.

A combokat megmossuk, megtisztítjuk, s a bőrét fellazítjuk.

Az apró kockára vágott hagymát olajon megfonnyasztom, hozzáadom a kinyomkodott kenyérszeleteket, kicsit összepirítom, majd tovább hozzáadom a májat (májkrémet), a borsot, a sót. Még egy kicsit összepirítom őket. Amikor kész, hozzákeverem az apróra vágott petrezselyemzöldet és a fellazított combok bőre alá betöltöm.

A sütő edény eljára (én kacsasütőben készítettem) egymás mellé lerakom a megtöltött combokat, kb másfél deci vizet öntök alá, s előmelegített sütőben szép pirosra sütöm.

A borsót és az apróra vágott sárga répát megpároltam.

A rizst ötszörös mennyiségű forrásban lévő sós, olajos vízben 15 perc alatt roppanósra (gurulósra) főztem.

Amikor elkészült, összekevertem a borsóval és a répa kockákkal, s a töltött combok mellé tálaltam.

Párizsi szelet zöldségkörettel

1-1 db  pulykamell szeletet nem kiklopfoltam, hanem keresztben és hosszában éles késsel kicsit bevagdostam, megsóztam, s félre tettem egy fél órára.

Hagyományos módon tojásból, lisztből, kevés tejből nagyon sűrű palacsinta tésztát kevertem ki. A húsokat ebbe a masszába forgattam meg és nagyon kevés - forró olajban gyorsan kisütöttem.

Köretnek zöld lapos zöldbabot, sárga és piros répát, valamint kukoricát pároltam meg sós vizgőz fölött.

Garantáltan hamar elkészül és nagyon finom, s ráadásul diétás is. S ebben a hosszú télben kell már egy kis színes étek a tányérra :)

Zöldborsó leves vajgaluskával, csirke aprólékkal

Már elég régen készültem, hogy a hétvégi ebédekből felteszem a legutóbbiakat, de valahogy a szerencse teljesen elpártolt mellőlem. Először a laptopom hagyott el, de már van máááááááásik :) - aztán meg egy óvatlan pillanatban a fényképezőgépről töröltem le mindent.  Így aztán ami fotók maradtak, azokat hozom, mert lassan "kihaló" félben lesz a blog, de ehhez az is hozzájárul, hogy még mindíg csak hétvégén főzök, mert akkor mindig hatan vagyunk. Én még mindig erős diétán vagyok. Ház urának pedig egy étteremből hozatjuk az ebédet hétfőtől péntekig.  S akkor jöjjön, aminek jönni kell.

Zöldborsó leves vajgaluskával volt a múlt hétvégi ebédünk egyik fogása.

Egy egyszerű zöldborsó leveshez készítettem össze az alapanyagokat, amelyek, zöldborsó - sárga- és fehér répa kockára vágva, 3 gerezd fokhagyma, egy karalábé, egy jó nagy szelet tiszttított zeller, csipet fehér bors, só, szerecsendió, pár csík csírkemell, és egy-két kapirgálós csirkeláb, nyaka, háta, és a belsőségek. (máj, zúza, szíve)

A húsokat és az aprólékokat megmostam. A sárga és fehér répát, a karalábét, 1 szelet zellert kockára vágtam, és kevés olajon először a sárgarépát megpároltam, majd folyamatosan hozzáadtam a többi zöldségeket és fűszereket, valamint a húsokat. Felengedtem vízzel és fedő alatt lassú tűzön addig főztem, amíg a húsok megpuhultak. Ekkorra a zöldségek is megfőttek.

Amíg a leves főtt, addig a vajgaluskát elkészítettem.

2 tojást felvertem, 8 dkg nagyon puha vajjal, pici sóval elkevertem, hozzáadtam annyi lisztet, hogy egy jól szaggatható alapanyagot kapjak. A galuska tésztájába apróra vágott zöldség zöldet tettem.

Amikor már kész volt a leves, nokedli szaggatóval beleszaggattam a galuskákat. Egyet forrt és máris elkészült a nagyon finom, könnyű leves. (Legalábbis a családom ezt állította, de a tény is bizonyította, mivel az fazék üres maradt. :)

Chili paprika, avagy lassan itt a vetés ideje........

Igaz, hogy naptár szerint  - január, február, itt a nyár - s lassan a tavasz felé kellene haladnunk, de a tél  úgy látszik most szeretne igazából beköszönteni. 

Mindezek ellenére már a tavaszra, a nyárra kell gondolni, s a palántának való magvakat lassacskán  palántázó edénybe (apró virágcserépbe) kell ültetnünk, hogy mire a tavasz eljő, és az idő is melegszik, a palántáink kikerülhessenek a földbe, vagy nagyobb virágcserépbe. 

Tavaly kaptam pár szem irgalmatlan erős paprika magot, amiből 1 üveg erőspistát készítettem. A megmaradt magokat szépen egyenlő arányban elosztottam és pár blogtársamnak, blogolvasómnak elpostáztam.  (Hála a postának, mindenki időben meg is kapta)

Időközben a neten barangolva rátaláltam az én paprikám eredeti nevére, és sok-sok fotót néztem meg. Gondoltam megosztom Veletek, mert valahogy senki sem tudta a paprika nevét, senki sem tudta miképpen kell bánni a kis palántákkal, majd a már virágzó, termést hozó paprikával. 

A tavaly elkészített erőspistám receptjétt ITT megtalálhatjátok 

Gondoltam, felteszek pár fotót erről a "titokzatos" - ám de annál erősebb paprikáról, és a paprikával kapcsolatos olvasmányokhoz is eljuthattok.

Ennek a paprikának a neve HABANERO. Olvasni róla rengeteget lehet az interneten, de ajánlani tudon, ITT EZT az oldalt.  

A Scoville-skála -n megtekinthetitek és összehasonlíthatjátok a legerősebb paprikákat. Szép kis statisztikai adatokat lehet találni.

Sok-sok képet lehet megnézni erről a tényleg nagyon, de nagyon csípős paprikáról ITT ezen az oldalon

Annyit még elárulhatok, hogy a paprika beérése után a szüretelést, feldolgozást, óriási keménységű kesztyüben és "gázállarcban" kell végezni, mert egyébként hetekig nem lehet lemosni a bőrünkről a paprika por által előidézett csípősséget. Nagyon óvatosan kell bánni vele, és gyermekeket a közelében sem szabad engedni.

Még egy érdekesség, hogy 1 kb HABANERO paprika örlemény -amit jelenleg lehet kapni - 15.000,- forint. Érdemes lenne termelni :-) na de ki az, aki ennyi paprikaörleményt elő tud állítani hónapokig tartó tüsszentések nélkül :)

És akkor jönnekek a fotók.

Tehát Chili paprika, ebből is a  HABANERO az ültetéstől az erőspistáig. A magvakat jó két-három  hét mulva el kell ültetni, mert elég hosszú az idő, amire kibújnak a földből. Én a konyha ablak párkányán nevelgettem őket tavaly, így mindíg szemelőtt voltak. Nem szabad túlságosan locsolni, de ne is száradjon ki a földje. (ez az én tapasztalatom)

Ha szabadföldbe ültetjük, akkor arra kell vigyázni, hogy ne a tűző napra kerüljenek, inkább árnyékosabb helyre, de azért az erős fény -amit nagyon szeretnek, azt kapják meg.

Nagyon sok színű létezik ebből a paprikából, a fehértől egészen a sötét bordóig. Érdemes már most olvasgatni, hogy fel tudjunk készülni a kis születendő paprikákra.

Én végig virágcserépben neveltem tavaly, onnan is szüreteltem le. Ha jól eltaláljuk a földjét, a kiültetett helyét, vagy a virágcserép helyét, ahova el tudjuk helyezni, akkor ezt nagyon meghálálja, és nagyon bő termést hoz. 

Sok sikert a magvakhoz és a termesztéshez.

Burgonyagombóc leves

Megjelent a Kifőztük januári száma. Ráérős időmben böngészgettem, lapozgattam, s megtaláltam benne a ház urának óriási kedvencét: a burgonyagombóc levest. Annó még amikor dolgozott - ifjú korában - s "menza"-menüt evett, Ő volt a konyhások kedvence, meg a krumpligombóc evő verseny győztese. Hát ennél nagyobb öröm nem is érhetett, hogy kedveskedjenek vele. Igaz, hogy ez egy -számomra- teljesen új recept, de mivel minden volt itthon hozzá, így elkészült, méghozzá vasárnapi ebédként, s nemcsak a férjem, de a gyerekek is óriási örömmel fogyasztották.

A recepten csak annyit változtattam, hogy hús helyett én sonkacsíkokat raktam a levesbe, de így is isteni finom volt. 

A tejföltől az a picit savanykás isteni finom íze??? -- hát még én is megkóstolgattam, de majdnem elszállt velem a ló, mert túlságosan ízlett. Jaj már alig várom, hogy végre ilyenekkel jól megpakolhassam a pocakom :)

Köszönöm a Kifőztük csapatának, azon belül is az  ÍZES KALANDOK blog írójának ezt a finom receptet.

A receptet ITT találjátok meg. Érdemes elkészíteni. Ebben az összeállításban én sem ismertem, de az már biztos, hogy ezek után csakis így készül nálunk a burgonyagombóc leves.

Egy páran jelezték, hogy nem nyílnak meg a linkek, főleg a burgonyagombóc levesé, amit Ízeskaland jelentetett meg blogján, s a 2012-es év januári kifőztük számában.  Elmentes Ízes kaland oldalára és elhoztam a receptet.

Ime:

Hozzávalók:

50 dkg sertéslapocka

1 közepes hagyma

2 szál sárgarépa

2 szál petrezselyemgyökér

1 kisebb zellergumó

3 gerezd fokhagyma

15 dkg friss vagy fagyasztott erdei gomba

2 dkg zsír

2 teáskanál őrölt pirospaprika

só

frissen őrölt bors

a habaráshoz:

1 evőkanál liszt

2-3 evőkanál tejföl

víz

a burgonyagombóchoz:

30 dkg burgonya

8-10 dkg liszt

1 kisebb tojás

1 teáskanál búzadara

1 kávéskanál só

kis csokor petrezselyemzöld

  

 (ez ÍzesKaland fotója)

A sertéslapockát kockákra vágjuk. A finomra vágott hagymát zsíron üvegesre pirítjuk. Megszórjuk őrölt pirospaprikával, hozzáadjuk a húst, a zúzott fokhagymát, sózzuk, borsozzuk és fedő alatt, közepes lángon 20 percig pörköljük. Közben kevés vizet adunk hozzá. A megtisztított sárgarépát, petrezselyemgyökeret és zellergumót felszeleteljük. Mikor a hús félig megfőtt, hozzáadjuk a zöldségeket és felöntjük vízzel, ha szükséges ízesítjük. Forrástól számított 15 perc után a leveshez adjuk a gombát.

Amíg a leves fő, elkészítjük a burgonyagombócot. A kockára vágott burgonyát sós vízben puhára főzzük, leszűrjük, langyosra hűtjük, majd villával megtörjük. Hozzáadjuk a sót, a tojást, a lisztet, a búzadarát, az aprított petrezselyemzöldet és tésztává gyúrjuk. Ezt követően kis gombócokat formázunk belőle. Miután a gombát a leveshez adtuk, 5-6 perccel később a gombócokat is beletesszük, és addig főzzük, amíg a hozzávalók meg nem puhulnak. A tejfölös habaráshoz a lisztet kevés vízzel csomómentesre keverjük, majd hozzáadjuk a tejfölt és annyi vizet, hogy híg habarást kapjunk, majd a leveshez öntjük. Lassú tűzön addig főzzük, amíg be nem sűrűsödik. Melegen, tejföllel kínáljuk.

Ízes Kaland krumpligombóc levesének linkje 

Ünnepekre készülve, így utólag

Ugye nem késő még  beszámolni arról, hogyan is készültünk a karácsonyi, Ó- és Új évi ünnepekre.

Az igaz, hogy teljes mértékben eltértünk a hagyományoktól, de ennek is megvolt minden oka. Sok mindent nem is én készítettem, de azért nem éhezett a család.

Átballagtunk a gyerekekhez és ott fogyasztottuk el a finomságokat.  (Három percre lakunk egymástól, így nem volt megterhelő a "ballagás", főleg nem hogy kocsival mentünk, mert nem tudtuk volna két kézben elvinni a dolgokat. Na és Robikát, kedvenc kiskutyánkat sem hagytuk itthon.)

A karácsonyi menü nálunk halászlé nélkül szinte elképzelhetetlen. Megoldottuk, mert a helyi Halászcsárdából hoztunk december 24-én 3 adagot, s ebből 6 ember tisztességesen jóllakott. Isteni finom volt, s még én is belekóstoltam egy picit.

Halászlé után rántott hal tartármártással (ezt itthon a férjem sütötte ki), majd Krisztikém készített két fajta rántott húst (párizsit és bécsit),  és szántódi ropogóst. Köretnek ki mit választott:  krumplipüré, tartármártás, és francia saláta. (A francia salátát én csináltam. Ezt még elbírta az epém) 

Sok fincsi sütemény is volt, természetesen a főszerep a bejglié (diós, mákos)  volt, de ezen kívül 6 lapos süti és sós ropogtatni való is akadt bőven.

Fotókat sajnos nem tudok hozni, mert vittem ugyan magammal a fényképező gépemet, de nem néztem meg itthon, s bizony kimerült akkumulátorok voltak benne. 

A család fiú tagjai kocsonya nélkül sem tudják elképzelni az ünnepi időket. Miután kocsonyát csak én főzök, ezért kegyetlenül izgultam az illatok miatt, de beraktam kuktába, s a legkisebb lángon főztem, így semmi illat sem jött ki a konyhából. Sikerült átvészelnem a kocsonyafőzést. 

Fiúk nagy örömére 12 literes kuktában főtt meg a kocsonya, benne a sok-sok finomsággal. Csülök, köröm, farkinca, bőrke, s természetesen a fűszerek: só, bors, zöldségek (sárga és fehér répa) 4 óriási fej fokhagyma, szerecsendió.

Amikor megfőtt, leszűrtem. A tiszta levet a hideg kamrában addig hűtöttem, hogy a tetejéről a zsírt majdnem teljes egészében le tudjam szedni. A húsokat kis tálkákba (meg óriási jénai tálakba) szedtem, a lezsírozott, langyosra hűtött levet rámeregettem. Tetejére picinyke piros fűszerpaprikát tettem, s indultak vissza a kamrába. Másnap reggel már ez volt a reggeli :)

Állítólag nagyon finomra sikerült. (mondták a fiúk)

Főztem, sütöttem még óvatosan egy, s mást, amibe a lányok (unokáink) is besegítettek. Majd hozom sorban ezeket is. Egyelőre örülök, hogy írni tudok róluk :)

Blog ajánló és Játék Makacskánál

Makacska, akit én nagyon-nagyon tisztelek, szeretem a blogját, érdekes receptgyűjteményem van már tőle, mert néha-néha csak olvasgatni járok el hozzá, mint most is.  Majd egyszer, ha már minden rendben lesz megvalósításra is kerülnek azok a jó kis székelyföldi   receptek.
Ma ahogy bekukkantottam MAKACSKA -hoz láttam és olvastam, hogy január 6-án ünnepelte Ő és a blog az első éves születésnapját.

Az induló első készítménye a fenti muffin-csoda, amelyet most a születésnapra is elkészített.
Ha játszani szeretnétek, látogassatok el Makacskához, mert nagyon érdekes játékot indított a blogszületésnap tiszteletére.