Nos, akkor folytassuk ott, ahol abba hagytuk. Jöjjön a kacsa többi "alkatrész"-e, s hozzá: imádott nagymamán -nagyon kedvelt- piros törtkrumplis, hagymás, borsos körete. Még ma is a számban érzem az ízét ennek a krumplinak, amit a nagymamám készített. Azóta is csak hasonlót sikerül főzni. Persze ehhez hozzájárul az is, hogy annó 50-60 évvel ezelőtt még a krumpli is más volt. (na meg a föld is.)
A jól meghízott kacsát darabjaira bontva, külön-kölön más-más ételek készültek. Itt most azon részek láthatók, amelyek kifejezetten egy fém kacsasütőben pirosodtak meg ilyen szépre.
A titka, -én ma is állítom- hogy ehhez a són kivűl semmi fűszer nem adható, s így lesz belőle igazi kacsasült, na meg alatta a hájból kisült, finom kacsazsír.
A feldarabolt részeket a kacsasütőbe tesszük, de előtte mindkét oldalán kissé megsózzuk. A háj egy részét a hús mellé rakjuk. Aláöntünk kb 1 dl vizet, s a 250 fokra előmelegített sütőbe tolva készre sütjük. Kb 35-40 perc után megnézzük, s ha szükséges megfordítjuk a húsokat. Nekem nem kellett, így is finom ropogósra sült a bőr és a hús pedig puha maradt. 35 perc után levesszük a hőfokot 180-ra és még további 15 percig így sütjük.
A köret, és annak imádata még gyerekkoromból a nagymamámtól ered, s ezt általában csak kacsához (esetleg ritkán egy-egy fűszeres húshoz készítem el.)
A megfelelő mennyiségű krumplit (személyenként 1-2 db, ha jó nagyok) megtisztítjuk, apró kockára vágjuk, sós vízben roppanósra főzzük. (nagyon kevés idő kell neki.)
Amíg a krumpli fő, addig elkészítjük a hozzávalókat.
Kevés kacsazsírban megfonnyasztunk 1 fej apró kockára vágott vöröshagymát (a fehérhagyma sokkal finomabb, de most egyáltalán nem lehet nálunk kapni). Amikor megpuhult a hagyma, félrehuzzuk, adunk hozzá 1 teáskanál piros fűszerpaprikát, egy csipet fehér borsot. Összekeverjük, s a leszűrt, roppanósra főzött krumplit megforgatjuk ebben a "piros" zsírban. 1-2 percig még a tűzhelyen hagyjuk, hogy az ízeket jól átvegye a krumpli.
Kár, hogy az ízét nem lehet leírni. Nagyon imádom ezt a fajta köretet, aminek annak idején "Móring" volt a neve.
Ez az én adagom. Ugyanis én bármilyen kétlábú szárnyas jószág legyen csakis és kizárólag a csontos részét (fara, háta, szárnya) szeretem. A vastagabb részeket (mell, comb) meghagyom a fiúknak. Ők viszont valóban a húsos részt helyezik előtérbe.
Jaj de finom is, ezeket a jól átsült csontos darabokat lerágcsálni, na és a püspökfalatjáról le nem mondanék.
Atyavilág! Már megint milyen finomságok tömkelege!!! A nagyim körete pedig? Ismerem magam is. Amikor mamám ugyanezt kivette a kemencéből! Zseniális és nagyon finom kaja!
VálaszTörlésCsavi ! Mi talán valahogy majdnem egy korosztály vagyunk ? Na jó jó, tudom, hogy Te még gyerek vagy hozzám, de ha már Te is így etted ezt a móringot gyerekkorodban? -Hűűűűű ne is mondd a kemencés változatát. Meghalok, mert úgy összeszaladt a nyál a számban.
TörlésVikikém mi akkor össze vesznénk a csontos húson, mert én is szeretem!:)
VálaszTörlésFantasztikusan néz ki! Krumplit ha nem is rendszeresen be szoktak venni a bio piacon nagyon drága de megéri. Kevesebb kell belőle nincs benne annyi víz mint a simában sokkal finomabbra sül:)
Marym! majd gyűjtöm a nyögdíjamat, oszt veszünk két kacsát, jó kövéret, hogy azért a csontján is legyen valami :) Én még soha sem vettem bio krumplit. Nem is tudom hol lehetne beszerezni. Na persze ehhez azt is tudni kell, hogy az éves krumplifogyasztásunk nem igen haladja meg a 10 kilót :) :)
TörlésMondjuk én igen mai gyerek vagyok de ez a köret engem a krumplis tészta krumplijára emlékeztet! Lehet, hogy igazam van és tényleg hasonlít? :)
VálaszTörlésIgen Titanilla ! hasonlít, de azért egészen más ízvilágú. Tudod, amikor a jó kis kacsazsír átjárta ezt a krumplit ???!!! hmmmmmmm
Törlésnagyon finom megcsnáltam
VálaszTörlésPauk Istvánné ! Nagyon örülök, hogy elkészítetted és ízlett is. :)
Törléscsak libazsírom volt finom
VálaszTörlésEgészségedre :)
Törlés