Elmaradásaim és JÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁTÉÉÉK !!!!!!!!!

J Á Á Á Á Á Á Á T É É É É É É K !!!!!!!!!!!!!

Vannak iszonyatos lemaradásaim, tartozásaim, amiket nem szeretnék most ecsetelni, hogy miért is történt mindez, hogy így elmaradtam dolgokkal. Egyet említenék meg csak, hogy a tavalyi évben több mint két hónapot ki kellett hagynom,  a blogot nélkülözni kellett egy "baleset" miatt.

Ezen időszak alatt töltötte be éppen a BLOG az Első Éves születésnapját. Hát erre abszolut nem tudtam felkészülni, sem "ünneplést" rendezni, mert volt, ami volt, de erről már nem beszélünk, mert csak a szépre és a jóra emlékezünk.

Azóta már nagyjából helyreállt a rend a kezeim körül, bár még jócskán melléütök a billentyüknek, na de a blogra ételek, italok és finomságok kellenek, azt meg senki sem látja, hogy hogyan pötyögöm be :))

Amikor már kezdtem visszatérni a blogoláshoz, mindíg megígértem magamnak és mindíg kötöttem valamilyen eseményhez, hogy megünnepeljük közösen VELETEK a Blog Első éves születésnapját.

Mindíg közbejött valami.

Aztán úgy döntöttem, hogy Új év, Új élet, és akkor belevágok a lemaradások törlesztésébe, aztán ez is csúszott. Jött egy újabb ötlet: ha elérem a 100. rendszeres olvasót, akkor a kettőt összehozva............ Ez pedig olyan szerencsétlenül sikerült, hogy éppen akkor kavarodott meg a rendszer és nem lehetett normálisan megállapítani valójában, hogy ki is az a rendes rendszeres olvasóm, aki éppen századiknak nyomta meg a KÖVET-LEK gombot.

Most már letisztult minden végképp eldöntöttem, hogy elkezdek törleszteni. Viszont, hogy ne legyen olyan egyszerü az ünneplés

J Á T É K - ra hívlak Benneteket !!

Ez a játék arról szól, hogy itt már nem blogszületésnapot, nem a századik rendszeres olvasót fogom előnyben részesíteni, hanem úgy érzem, hogy vegyen részt mindenki a játékban és döntsön a sors, hogy a játék főnyereménye - sorsolás útján - kit fog megilletni :)

Mert lesz ám ajándék is.

Egyetlen olyan szörnyü dolog van az egészben, ha esetleg úgy járunk, mint a 100. rendszeres olvasómnál, hogy nem Magyarországon él, ezért a neki szánt csomagocska itthon maradt, mert a magyar királyi posta, az iszonyatosan magas postai díjszabása mellett még azt sem vállalta, hogy a cimzetthez biztosan odakerül a csomag. Akkor ezt mi megbeszéltük én pedig nagyon-nagyon sajnáltam, hogy ilyen szerencsétlenül alakult.

S itt egy kicsit a fentiek miatt kicsit kegyetlennek kell lenni, mert ha esetleg olyan valaki kerülne kisorsolásra -mint nyertes- aki nem Magyarországon él, akkor sajnos az ajándékot tovább kell sorsoljuk.

Azért ne szegje kevét egyetlen határon túli kedves résztvevőnek sem a játékra nevezés :) - majd valamit kitalálunk :)

S akkor térjünk rá a játékra:  Tudvalévő, hogy a mult héten pár napon keresztül nem voltam itthon. Azt el kell mondanom, hogy a határokat nem léptem át.

Elhoztam Nektek egy fotót, -saját magam fotóztam- s azt kérem, hogy próbáljátok megfejteni, hogy mi lehet ez?  mi látható a fotón? -  és  hol található ?

Egyelőre csak ennyit fogok elárulni róla. Ha már nagyon nem megy, akkor van még egy fotó, ami sokkal közelebb hoz a megoldáshoz, de most csak ennyi. Aki esetleg tudja, ismeri, sejti, annak nem lesz nehéz.

Egyetlen dolgot kell tennetek, hogy ennél  a posztnál  egy kommentet  hagytok, s jelzitek, hogy résztvesztek a JÁTÉK-on !

A résztvevőnek illik, hogy a Rendszeres olvasóm legyen. Úgy érzem, hogy ez mikndekivel szemben igy  lesz igazságos :)

A játékot azért most összefüztem a saját születésnapommal, ami március 15-én lesz. Éppen ezért a játék lezárási határideje is  MÁRCIUS 15-e éjfél.

Ha van kedvetek vigyétek a hírt, hogy minél  többen részt vehessenek a JÁTÉK -ban :) Posztolhattokis vele.

Ha igényetek van arra, hogy a nyereményt is mutassam meg, semmi akadálya nem lesz, azonnal felteszem.

Annyit segíthetek, hogy  a nyeremény: konyhában használatos tárgy !

Többet most nem árulok el, mert akkor már talán nem lesz izgalmas.

Várlak Benneteket, játszunk és izguljunk együtt.

Jó játékot mindenkinek.

Egy torta, mert eljött hozzám az ALDI - :)

A mi kis városunkban már majdnem minden multi megtalálható, de pár évvel ezelőtt  az ALDI csak a  felmérés szintjéig jutott el, s úgy döntött, hogy nem teszi le gyökereit  nálunk, viszont néha olyan dolgokat lehet kapni ebben az áruházban, amihez csak azok jutnak hozzá, akik a környéken laknak, vagy esetleg VAN EGY JÓ BARÁTJUK, JÓ ISMERŐSÜK - és elmegy, megveszi elpostázza, én meg élvezem a helyzetet, mert úgy érzem, hogy Yldyco személyében eljött hozzám az Aldi :)

Yldyco ! Köszönöm.

Olyan szerencsében volt részem, hogy nemcsak a sütőkereteket, de még a bonbon-formázókat is sikerült megvásárolnia, most már csak venni kellene egy jó nagy levegőt, egy adag bátorságot, meg egy kis hozzávalót, és kipróbálni a bonbon formázókat (is)

Nem volt egy könnyü napom, a tegnapi, de nem bírtam ki, hogy ne próbáljam ki a keretet. Úgy döntöttem, hogy a kerekkel kezdem.

Ez az egyszerű torta lett a végeredmény, ami nem más, mint egy citromos -egy kicsit saját variációban, ami a tölteléket illeti- :)

8 tojásból sütöttem egy piskótát.

A robotgép edényébe tettem a 8 tojás fehérjét, egy csipet sót és elkezdtem a habverést, fokozatosan adtam hozzá a 8 kanálnak megfelelő édesítőszert, majd a tojások sárgáját egyenként. 6 kanál lisztbe belekevertem egy fél csomag sütőport. A robotgép miután kemény habbá verte a fehérjét, kicseréltem a keverőlapátot. Lassú fokozat mellett  hozzáadagoltam a lisztet, majd a kerek sütőformába csurgattam. Hideg sütőben kezdtem a sütést. 160 fokon 18 perc alatt sült meg.

A töltelékhez, 0,5 liter tejből főztem egy kemény tejbegrizt. Amikor megfőtt hozzáadtam 25 dkg margarint, s szintén édesítőszert adtam hozzá. 1 óriási citrom héját belereszeltem és 2 citrom levét beleszürtem.

A kerek piskótalapot félbevágtam, megtöltöttem, majd a tetejére: fél dl tejszínbe  felolvasztott csokoládéval vontam be. A torta oldalát szeletelt mandulával, míg a tetjét habzsákba töltött krémmel diszítettem.

Látogasd meg ELŐZŐ POSZTOM, s a legalsó sorban leírtakkal hamarosan jövök !!!!!

Kenyér és egy kérdés

Egy jó ideje már annyira rászoktunk a bagett a zsemle, a nagyobb méretü kiflik fogyasztására, hogy kenyeret már csak hétvégén sütök, amikor mindnyájan együtt vagyunk. Gyerekeink ugyanis nagyon kenyeresek. Mi pedig hétköznap csakis a reggelihez és a vacsorához fogyasztunk péksüteményt. Általában az ebédhez semmi kenyérféle nem fogy. 

A hétvégéket  együtt töltjük ki-ki  munkával, ki egy kis pihenéssel, az "apróbbak"  pedig játékkal, vagy besegítenek anyukájuknak a nagytakarításba. Én meg megfőzöm a fincsi ebédet, és természetesen hozzá megsütöm  a finom kenyeret. Tegnap sem történt ez másképp, de azért mégsem olyan volt, mint az eddigiek. Olyan ebéd volt, amihez tudtam, hogy kicsivel több kenyér kell, mint általában. Ezért megemeltem a hozzávalókat az átlagkenyérhez képest, de akkor meg kiderült, hogy ez még a legnagyobb jénaiban sem fog elférni. Elővettem a három szilikon formámat, s azokban sültek meg a kenyerek. Na de ne szaladjunk ennyire előre, mert a kérdést a legvégén fogom feltenni.  S nagyon szeretném, ha válaszolnátok rá.

A három kenyér hozzávalói és elkészítése:

60 dkg BL 80-as kenyérliszt,

10 dkg graham liszt,

30 dkg grahamlisztből készül kovász,

3 dl langyos víz,

0,5 dl olaj,

2 dl kaukázusi kefir,

1 mokkáskanál cukor,

2 teáskanál só, jó bőven mérve,

2,5 dkg friss élesztő

Az egész hozzávalókat (vizeseket alulra, s a tetejére pedig a szárazanyagokat) a dagasztógépbe tettem, s a gép először lassu fordulaton (1 perc) összekeverte, majd egyes fokozaton megdagasztotta.

Ez mindösszesen 10 percet vett igénybe. Akkor jó a tészta, amikor már teljesen egynemű gombóc lesz és elválik az edény falától. 

20 percre lekapcsoltam a gépet, addig a tészta pihent és ujra egy 5 perces dagasztást kapott.  Lisztes felületre borítottam de csak annyi időre, amig a kezeim között egy  gombóccá formálódott (ez egy-két mozdulat) és lisztezett kelesztőtálba téve, 40 percig jó duplájára kelt.

Mivel ez egy eléggé lágy tészta szintén lisztezett felületen 3 felé elvágtam, megformáztam úgy, mint egy zsömlét, majd egy kicsit ellapogattam, s az előkészített 3 db szilikon formába tettem.  (nem kell megijedni, ha ragad a kezünkhöz, csupán egy picit lisztben meg kell forgatni, ezeket az öklömnyi gombócokat, mert csak ilyen picik voltak !!!!)

Egymásmellé rakva a formákat - amolyan száját összehúzható szemeteszsáknak vásárolt  óriási  nejlon zacsiba raktam őket. A száját összehúztam és a formák alá tettem. Ezzel azt is elértem, hogy a zacskóba levegő került, s mint egy kis kemence úgy nézett ki. Valóságos kis szauna volt a kenyértésztáknak, amitől izzadtak egy kicsit, de ez nagyon jót tett nekik.  Igy kelt még további 40 percig. Időközben a sütőt előmelegítettem, a tészta tetejét egy zsilettel bevagdostam, s 170 fokon 30 perc alatt kisültek. (FIGYELEM!!! Az én sütőm sokkal alacsonyabb fokon és rövidebb idő alatt süt, mint egyéb más sütők, vagy az előző sajátom. Ezért mindenki a tapasztalata szerint melegítse elő a sütőt és olyan fokon és annyi ideig süsse, amilyet a tészta igényel)

Pillanatok alatt elkezdtek a parányi gombócok emelkedni, s egy jó 10 perc elteltével már ekkora nagyra nőttek. Kicsit elszúrtam, hogy mindhárom formát egymás mellé tettem, mert úgy kellett volna, hogy kettőt hosszában, egyet pedig keresztbe a sütőbe rakni, ugyanis nem fértek el és a végén "össze is gyógyultak sülés közben" :))

Amikor kisültek, rácsra borírottam ki őket és hagytam, hogy itt hüljenek ki, de nem mindegyiknek sikerült teljes mértékben kihülni, ugyanis nem bírtuk ki, hogy ne ebből vacsorázzunk. Az illat elcsábított bennünket.

Ez egy elég rossz minőségű fotó, mert nem kapcsoltam be a vakut, viszont ezen látszik legjobban a bélzete.

Ezután a vacsra után jött a vezeklés, mert egy kenyérnek a felét megettük :) :)

S akkor most jön a kérdés, ami már egy jó ideje foglalkoztat. Nagyon szeretek a szilikon formákban sütni, legyen az kenyér, vagy sütemény, vagy bármi, amit ebben a formában meg lehet sütni.  Nagyon biztonságos benne a sütés, nem ég meg a tészta, az alja is ugyanolyan szép, mint a teteje, nem kell a formát semmivel sem kikenni, stb, stb, s még sorolhatnám a jó tulajdonságait.  Ezek a formák már legalább két évesek. Minden sütés után mosogatógépben szoktam elmosni. Egy ideje észrevettem, hogy foltosodik a szilikon, s most már olyan szinten foltos, hogy azt hinné az, aki látja, hogy az életben még elmosva nem volt. Próbálkoztam már (mosogatás után) egyéb más surolószerekkel is, de semmi eredmény,  a foltok megmaradtak, sőt most már minden sütés után egyre több jelentkezik rajta. Lassan gusztustalanná válik, de én tudom, hogy tiszta, mert  mosogatógépben történő mosás a legbiztosabb.

Kérdésem: Te mivel tisztítod a szilikon sütőformáidat ???????  Hálás lennék, ha megosztanád tapasztalataid. Köszönöm.

- o - o - o - o - o - o -

Hamarosan JÁTÉK -ra hívlak Benneteket, Kéretik figyelni a posztjaim :) :)

Kijevi jércemell vegyes körettel

Ebben a nagyon-nagyon zord időben is be kellett bújnom a fagyasztó szekrénybe, mert valahol a kis jegyzeteimben, mintha megbújni látszott volna még egy zacsiban,  egy jó nagy csirkemell. Az hogy jérce, vagy kakas, ki tudja már, mert ebben a csomagban csak a cicije volt, arról meg nem lehetett megállapítani, hogy most ez megboldogúlt ifjú korában melyik nemhez tartozott ?! :))

Na mindegy, az én receptem a kjevi jércemellről szól.

Hozzávalók és elkészítés :

Végy két nagy jércemellett, (nekem egy is elég volt, mert több mint egy kiló volt az egy darab)

10 dkg trappista sajtot,

5 dkg vajat,

2 teáskanál apróra vágott petrezselyemzöldet, (nekem ez most kimaradt)

fél kávéskanál őrölt szerecsendiót,

sót,

A bundázáshoz

lisztet,

tojást,

zsemlemorzsát

Elkészítése:

A csirkemellet egy éles késsel vizszintesen félbevágom, de olyan finoman, hogy ne essen szét. Csak úgy, mintha egyz zsömlét vágnék be egy szendvicshez. A hus mindkét oldalát kivülről kicsit bedörzsölöm sóval.

A vajat összegyúrtam a reszeltsajttal, megsóztam és az őrölt szerecsendiót is hozzákevertem.

A  kikevert masszát megfeleztem és a két fél csirkemellbe beletöltöttem. A biztonság kedvéért hústüvel összefogtam.

Amikor betöltöttem a husokba a tölteléket, utána lisztbe, tojásba, zsemlemorzsába forgattam, majd ujra a panirban (liszt, tojás, zsemlemorzsa), tehát dupla borítást kaptak a hússzeletek.

A dupla panírozás után jól lespricceltem minden bepanirozott husit olajjal, s  legalább 20 percre fagyasztóba tettem.  A panírok a fagyasztóban jól összeállnak és a dupla panír miatt a sajtkrém sem fog kifolyni a húsból sütéskor.

Kinek milyen ízlése van, úgy süti ki. Lehet sütni:  sütőben (tepsire rakva, olajjal lespriccelve) vagy serpenyőben  forró olajban. Én a megszokott kis kütyümben sütöttem olaj nélkül)

Köretnek egy igazán vegyeset kapott. Egy kis mexikói zöldségkeverék és még hozzá egy kevéske hasábburgonya.

Francia hagymaleves sajtospiritossal

Nagyon szeretjük a krémleveseket, de most ezt nem nevezném krémnek, inkább csak egy egyszerű, de annál finomabb levesnek.  Egy olyan levest hozok, amit még soha életemben nem készítettem el, mert mindíg félek a hagymától. Minden félelmem elmult, mert valami fantasztikus ízvilágot ismerhettem meg a francia hagymaleves elfogyasztása után.

Hozzávalók 4 személyre:

60 dkg fehérhegyma (eredeti recept vöröshagymát ír, de én attól még félek)

1liter húsleves lé (fagyasztóból vettem elő, egy korábbi leves főzése után maradt)

50 g vaj

20 dkg reszelt sajt

2 evőkanál liszt

2 tojás

Elkészítés:

Megolvasztottam a vajat majd beletettem a vékonyra szeletelt fehérhagymát és fél órán keresztül lassú tűzön dinszteltem. Időnként megkavartam, nehogy leégjen.

Rászórtam  a lisztet, egy kicsit megpirítottam, majd hozzá öntöttem az alap húslevest.

Felforraltam  és további 20 percig lassú tűzön főztem.

A hagyma felét kiszedtem és összekevertem a 2 tojás sárgájával, majd lassú tűzön, fokozatosan hozzáadva belekevertem a levesbe.

Sütőbe való kis tálkákba kiszedtem, fokhagymás pirított kenyeret helyeztem a tálak tetejére, majd megszórtam reszelt sajttal. 200 fokon addig sütöttem, amíg a reszelt sajt meg nem pirult a tetején.

 

Dühöngő III. - minden jó, ha jó a vége

Dühöngő sorozatom még nem ért véget, de nem szeretném, ha  a boldogsághormonok hiányától küszködő  hétnek, illetve annak a napnak a minden percét megismerjétek, mert ez már tényleg abszurd volt még akkor is, ha én  csak nevettem mindenen. Ezt másképp még megemészteni sem lehetett volna. Gondoltam, ha semmi sem jön össze, maximum a szomszéd kutyája jól jár :))))

A Dühöngő I-ben leíartam a hentestokány történetét, majd folytattam a Dühöngő II-ben a panírozott halrudacskákkal, de azt még nem mondtam el, hogy ugyanezen a napon még bagetteket is sütöttem. 

Hát nem sok ez egy napra ????  - kérdeztem így utólag magamtól. Bár már arra is fényderült azóta, hogy telihold is, naprobbanás is volt ezen a napon,  na de ennyire ??? --- hááááát lehet !

Grahamlisztes bagetteket készültem sütni és pakoltam a cuccot a dagasztógép edényébe.

A hozzávalókat nem írom le, ITT olvasható,   csak egy csöppnyi változástatást csináltam, hogy most a kovász is grahamlisztes volt.

Mindent beleraktam a dagasztó gép edényébe. Már az első keverésen-dagasztáson is majdnem túl voltam, amikor észrevettem, hogy az ÉLESZTŐ KIMARADT belőle. Na gyorsan leállítottam a gépet, belemorzsoltam az élesztőt és még adtam neki 5 perc dagasztást.

20 percre leállítottam a dagasztót, hogy pihenjen a tészta. Az idő letelt, rákapcsoltam egy 10 perces  dagasztásra, s kb 8 perc eltelte után  egy őrült pillantás a konyhapultra, és láttam: mit keres ott a kovászos dobozom ? ....... na mit ?????

Hááááát kimaradt a kovász is a hozzávalókból.

Nincs mit tenni, mert a kovászt már nem rakhattam vissza a hütőbe, ugyanis előtte legalább 6 óra hosszáig már arra várt, hogy végre történjen vele valami.  - nem történt - , de amikor észrevettem, gép ujra leállitva, kovász hozzáadagolva, s újabb dagasztás mindaddig, amíg a tészta a kovászt fel nem vette, na de ehhez még kellett adni ám rendesen egy kis pótlisztet. Akkor meg az jutott eszembe, hogy na ez olyan sótlan lesz, hogy ihaj. Újabb döntés: 10 dkg lisztbe belekevertem gyorsan egy kevéske sót, és így adagoltam hozzá a lisztet.

Végülis túljutottunk mi ketten (a gép és én) a dagasztáson, végre már talán minden benne volt a tésztában. S mint ahogy látjátok, de én sem hittem a szemeimnek, mert a legalább 4-5-szöri dagasztással, pótlólagosan hozzáadott hiányzó és kimaradó - de a végére minden belekerülő-  hozzávalókból, ilyen  kis mini bagettek sültek.

S lám, lám, itt a végeredmény, de olyan sok, hogy szépen bezacsiztam nagy részét és indultak a fagyasztóba, mert ezt két nap alatt még elfogyasztani sem lehetett.  S az összes  megállapításom az egészből annyi volt, hogy IGY KELL ELSZÚRNI valamit :)))))))

Ma még ezekből a bagettekből vettem ki kettőt a fagyasztóból, mikróba kicsit átmelegítettem, s mintha akkor vettem volna ki a sütőből olyan fincsik voltak. Hála az égnek elfogyott ez a töménytelen mennyiségü bagett, ami ugye a sok-sok pótlólagosan hozzáadott nyersanyag miatt, majdnem dupla mennyiségü lett, mint úgy általában.

Minden jó, ha jó a vége !!!!! - de azért még jött valami.....

Arról már be sem számolok, hogy ezen a napon még volt egy bevásárlásunk, s amikor hazajöttünk, kipakoltunk, s megláttam, hogy a kerek dobozos (itt most márka és név nélküli) háromszögletü sajtok - áremelkedésük ellenére - úgy összementek, mint a samu nadrágja. Komolyan mondom, hogy vettem a fáradtságot és a centimétert ! --- hát 1 cm alatt volt/- van a magasságuk !!! Hol vannak már azok a jó kis vastag medvesajtik, amelyikből csak 6 db volt egy dobozban, de azzal aztán jól lehetett lakni. Ezt meg a három emeletével akár két bagettre rákenhettem volna. No mindegy, ez már így van, és sajna  lesz.

Na ezen húztam föl magam, nem az egész napi bakijaimon. :)

Ez már csak olyan volt, mint "hab a tortán" - csak éppen visszafelé.................

Már nem dühöngök :))))))))  --- néha kellenek az ilyen napok is, amikor a negativ sikersorozatok kerülnek előtérbe, s ha jól belegondolok - így kerek a világ !!

Szezámmagos kiflik

Holnap és holnap után azaz február 22-23-án (kedden és szerdán) kicsit távol leszek otthonomtól, s szerintem még olyan lehetőségem (lehetőségünk) sem lesz, hogy valami harapnivalóhoz hozzájussunk.

Valamit ki kellett találni, ami könnyü, finom, jó kis harapnivaló. Komoly gondot okozott, hogy kitaláljam mi legyen.  Arra is gondolnom kellett, hogy ma sem sok időm van arra, hogy elkészítsem, tehát valami nagyon gyors, könnyen elkészíthető, süthető valami legyen.

Lett !!!

Másfél adag sonkás, szalonnás, sajtos csigákat sütöttem. Ezek eszméletlen hamar elkészültek, de menet közben még kitaláltam ezeket a formás kis kifliket, ami ugyan sokkal nagyobb, szélesebb, mint egy normál kifli, tehát ha akarjuk, akkor félbe vágva jócskán meg lehet tölteni bármivel.

Tésztája olyan egyszerű, hogy szinte szégyen feltenni, mert ezt még egy ovodás gyerek is el tudja készíteni.

Azért leírom :))) ha másért nem, hogy el ne felejtsem legközelebb a receptet.

 A tésztához:

30 dkg BL 80-as kenyér liszt,

10 dkg rétesliszt,

2 dkg élesztő,

2,5 dl langyos víz

1 teáskanál cukor,

1 evőkanál olaj,

2 evőkanál kacsazsír,

1 teáskanál só

Tetejére kevés tej, amivel megkenem, majd szezámmag és kevés nagyszemü himalája só.

Elkészítése:

Az öszes hozzávalókat robotgép dagasztotta meg, kb 10 perc alatt. Kelesztőtálban kelt egy óra hosszáig. Lisztes deszkára borítottam a tésztát, majd 9 darabra szétvágtam. Először ugy gömbölyítettem mint egy zsömlét, majd nyújtófával hosszúkásra kinyújtottam. Utána a kinyújtott tészta egyik felét ráhajtottam a másikra, s a magam felőli részénél elkezdtem fektekerni úgy, hogy a jobb kezemmel a hozzám távolabb eső végét húztam, (nyújtottam).

Sütőlappal bélelt tepsire raktam, tetejét tejjel megkentem és szezámmagot, valamint nagyszemű himalája sót szórtam rá. Igy kelt még a tepsin kb fél órát.

Előmelegített sütőben légkeverésen 160 fokon 18 perc alatt megsültek.

Amilyen egyzerű, olyan nagyon finom. Gyorsan kettőt, még azon melegében be is vacsiztunk egy gyümölcstea kíséretében.

Olyan ropogós a héja és olyan laza a bélzete, hogy szinte hihetetlen. Azt hiszem ezt még sokszor fogom sütni.

Töltöttpaprika

Vasárnapi ebédünknek is valami nagyon könnyűt, finomat képzeltem el, de nem nagyon jutott eszembe, hogy mi legyen. Még mindíg a fagyasztót ürítem, s így esett a választás a töltöttpaprikára.

Csak a papírdobozos (fél literes) paradicsompürét kellett hozzá adni, de abból is volt itthon.

Még ősszel raktam el a paprikákat -kicsumázva- töltésre készen, bár ezekből szoktam egész télen használni, levesbe, pörköltbe, vagy esetleg egy jó kis komoly tojásrántottás -mindenes- reggelibe.

A töltöttpaprika hozzávalói és elkészítése:

12 db zöldpaprika (fagyasztóból)

50 dkg darált sertéshús (de lehet bármilyen, akár baromfi darált is)

1 teáskanál só,

1 mokáskanál fehér bors,

1 teáskanál köménymag,

1 evőkanál házi piros fűszerpaprika,

2 kisebb evőkanál zabpehely. (rizs helyett)

1 tojás

a paradicsomszószhoz: 2 db fél literes -papirdobozos- paradicsompüré

Édesítő tabletta vagy folyadék, ízlés szerint.

1 szál zellerlevél.

Az egészet a robotgépbe tettem, s pillanatok alatt összekeverte.  Egy lábasba kevés vizet feltettem melegedni. Közben előkészítettem a paprikákat (12 db-ot) s betöltöttem a befűszerezett hússal. Még annyi hús maradt ki, hogy 6 db gombóc is lett belőle.

A paprikákat és a gombócokat szépen sorba leraktam a lábasban lévő már langyos vízbe, hozzátettem a zellerlevelet is. A víz éppen csak hogy annyi legyen benne, hogy félig se érje el a paprikákat. (kb fél liter). Üvegfedő alatt gyönyörűem megpuhulnak, megfőnek.

Félig kész állapotában a 2 doboz paradicsompürét belenyomtam, megfelelő mennyiségű édesítő tablettával (folyadékkal) édesítettem.

Kb még 20-25 percig főztem, ezzalatt az idő alatt  be is sűrűsödött.

Levesünk is egy igazán könnyű zöldséges grízgaluska leves volt. Erről sajnos nem hoztam fotót, mert az üres tálat mindhiába fotóztam volna le. (-elfogyott-)

Jókai bableves

......hogy egy kis jó is következzen :)))

Jókai bableves hozzávalói és elkészítése:

30 dkg füstölt sertéscsülök  (kicsontozott, felkockázott) 

10 dkg debreceni kolbász

10 dkg száraz tarkabab (friss bab esetén 30 dkg)

10 dkg sárgarépa

5 dkg petrezselyemgyökér

negyed  zellergumó

1 kisebb  fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1 db paprika

1  db kisebb paradicsom

4 dkg zsír vagy olaj

1 evőkanál liszt

1 kispohár tejföl

1 babérlevél

1 púpozott mokkáskanál pirospaprika

só

csipetke  (ebbe most nem került csipetke)

Elkészítés

A babot előző nap beáztattam éjszakára - friss bab esetén erre nincs szükség - illetve a csülköt másfél liter vízben puhára főztem, majd a főzővízzel együtt hűtőbe tettem. Amikor kihült, kicsontoztam, felkockáztam.

Másnap a csülök tetején képződött zsírt lekanalaztam, és egy fazékba tettem. A zsíron gyengén megpirítottam a kockára vágott zöldségeket (sárgarépát, zellert, petrezselyemgyökeret), majd hozzáöntöttem az  áztatólevével együtt a babot és a csülök főzőlevét. Fűszereztem fokhagymával, babérlevéllel és sóztam.  (óvatosan, mert a csülök is sós lehet, még akkor is, ha kiáztatjuk) Ezután hozzáadtam a kockára vágott paradicsomot, zöldpaprikát is és lassú tűzön főztem.

A  kolbászt felkarikáztam és egy serpenyőben kisütöttem, majd kivettem és lecsepegtettem. A sütésből visszamaradt zsírba tettem az apró kockára vágott hagymát és  megpirítottam, majd megszórtam liszttel.  Félrahuzva a fazekat, meghintettem piros fűszerpaprikával.
Amikor a bab megfőtt, hozzáadtam a leveshez a kolbászt, és a tejföl felével behabartam.

A csipetkét a főzés vége előtt 5-6 perccel kell beletenni a levesbe.

Végül a leveshez kevertem a maradék tejfölt, és ízlés szerint ecettel ízesítettem.

Káposztás kapucnyikát ettünk utána :))

Dühöngő II. - panírozott halrudacskák - folyt.köv........

A Dühüngő I-ben már beszámoltam a "jól sikerűlt" ebédünkről. Na de ha egyszer egy folyamat elindul............

Oldalborda imádja (de hogy miért, azt csak ő tudja) a panírozott halrudacskákat. Na de attól mentsen meg az isten engem, hogy amikor megkívánja, együtt menjünk vásárolni. Annak tuti, hogy kissé éles, esetleg tökéletesen szótlan - szemekből olvasó - végeredménye lesz. Általában azért már az utóbbi időben, ezek csendes szemkontaktusok, de azért az a nyamvadt halrudacska mégiscsak a kosárba kerül. ÓÓÓÓ pedig, hogy én azt hogy ú.........-lom. Egyenesen ki lehetne zavarni vele a világból.

Ominózus eset a hentestokánnyal  - estefele azért már korgott a gyomrom és gondolkodóba estem, mit is kellene összedobni, hogy egyszerű, finom, és gyorsan elkészüljön.

Nahát..... eszembe jutottak a halrudacskák, amelyek már egy ideje a fagyasztóban dideregtek. Nem volt nagy kedvem hozzá, de gondoltam, nem fogok belehalni ha egyszer eszek belőle, s így oldalbordának is kedvezek egy kicsit.

Irány a fagyasztó, halrudacskák (egy jó nagy hosszú dobozzal) kivéve, elektromos kütyümbe betéve, és 4 perc alatt elkészültek. Még egy pár csík hasábburgonyát is kisütöttem, ennek is csak 10 perc kellett. S a majonézt is odakészítettem.

Halrudacskák elkészültek. Dörzsöltem a tenyerem és becammogtam oldalbordához az irodájába, hogy jöhet vacsizni. Kérdezte, mit készítettem: - mondtam vigyorogva, hogy a kedvencedet, de gyere, majd meglátod.

Terítettem, szépen feltálaltam, leültünk. Minden odakészítve, én felkészítve. Gyomrilag elkészülve............

Oldalborda bejő az ebédlőbe és meglátja,  s  kijelenti: köszöni, aranyos vagyok, de ő most a megszokott gyümölcsjoghurtját müzlivel kéri.

Elkészítettem - hát tehettem mást? -

Ránéztem a rakomány halrudacskákra  és csak sajnálni tudtam magam: most ezt nekem mind meg kell enni ?? - mert ezt még a kutyámnak sem adnám oda.

Na mindegy, beleadtam minden apait, anyait az evésbe. Kés, villa, olló (vagyis olló nem, mert az nem gyerek kezébe való, s egyébként is talán vacsorázni kellene, nem uj ruhát varni)

Idétlen szokásomhoz híven a halrudakat hosszában ketté vágtam, s elkezdtem fehéredni, vörösödni. Még jó hogy nem egy cápaharcsa, vgy egy   lazac lett belőlem, de azonnal.

Nem kellett nagy tudomány hozzá, amikor kettévágtam és megláttam a közepét, hogy ez akkor látott halat, amikor én a hátam közepét.

Oldalborda már javában és jóétvággyal fogyasztotta a gyümölcsjoghurtos müzlijét, én meg hosszan merengtem, hogy most melyik ablakot célozzam meg a halrudacskákkal, hogy elérjenek a kukáig.

Egyiket sem, mert azt is nekem kell megpucolni.  Összekaptam magam, és a finom ropogósra sült hasábburgányákat megmártogattam a majonézba és egy forró tea kíséretében elfogyasztottam.

Panírozott halrudacskák úgy ahogy voltak, landoltak a kukába! - hogy miért is ??? ---- hát csak éppen azért, mert ezek nem halból készültek, hanem SZÓJÁ-ból !!!!!!!!!

Elballagtam újra a fagyasztóig, kivettem a másik doboz halrudacskákat, és hogy ne féljen az egyik csomag a kukába, mellé tettem a másikat.

Naaaa ezen azért már mérgelődtem egy kicsit,  nem azért, mert én nem szeretem a halrudacskákat, és oldalborda sem kérte, hanem legalább írták volna rá a dobozára, hogy ez kérem szépen egy kímélő halfajta, amely soha életében vizet nem látott, pusztán a földön termett szójából készült.

Csak nézzétek meg nyugodtan, hát hol van ebben az a szépséges hófehér halszelet ? - hát sehol..... tiszta szója az egész. Na és az ííííííze --- háááát azt nem írom le.......

Ez még nem volt elég.... ujra kimentem a kukához, kivettem a dobozt és elolvastam mi van ráírva, hát nem az volt rajta, hogy szója...... Egyet sajnáltam, hogy a blokkja már nem volt meg, mert indultam volna vele vissza a bevásárlóközpontba............

Jaj de nagy szerencséjük volt, hogy nem találkoztak velem :) :)

Minden jó, ha jó a vége, oldalborda is belátta, hogy ezután burkolt szójadarabok, halrudacska képében  nem jönnek a házba, mert ezzel még a kutyám gyomrát sem terheltem volna meg .

Egy tanulságot levontam azért belőle. Ha ne adj isten oldalborda mégegyszer megkivánná, ott az üzletben fogom kibontani a dobozát és széttörni egy darabot, s megvizsgálni, hogy a belseje hófehér, vagy éppen sérga :)))))) - de tuti, erre nem kerül sor ha rajtam múlik :))

folyt köv..... mert van méééééég, van mááááááááásik ........ de az már egy kicsit vidámabb lesz :)

Dühöngő I: hentestokány ---- a dühöngő folytatódik :)

Egy nap, amelyik nem úgy sikerül, mint ahogy azt eltervezted.  Itt van pl ez a fotó, ami nem kis kivánni valót hagy maga után, de, de, de....................... most mondjam, vagy ne ? - mondom : Először is amikor ezt az adagot tányérra raktam, még a fotóapparátom nem volt kéznél, s ekkor még a nap is hét ágra  sütött, tehát volt - lett volna igazi valódi fény, na de amikorra az elemeket kicseréltem a gépben, amelyeket a töltőből vettem ki (állítólag feltöltődtek - tévedtem), no mindegy, vissza a már alíg müködő akkumulátorokhoz és azokat raktam  vissza.   Amíg ezt a folyamatot véghezvittem  a napocska elbújt, besötétedett és elkezdett szakadni az eső és tök sötétség borult nemcssak az ablakra, hanem már lassan az agyamra is.

Na mindegy, valamit kell tenni, le kellene fotózni ezt a finomságot, Háááááát így sikerült. Aztán tettem egy laza fordulatot, s úgy döntöttem -bár nem akartam- hogy az asztalterítőt is "viszem" magammal, ami aztán úgy sikerült, hogy ez a hentestokány tányérostúl úgy megmozdult, és elindult, mint egy repülő csészealj, minek következtében rizs az étkezőben szétterülve, tányér eltörve, húsokra rálépve, angol hidegvérrel folytattam volna tovább a felkészülést a korgó gyomrok kielégítésére. Egy másik tányért előszedve osztoztunk (volna) a maradékon - talán ketten, vagy hárman? - rá kellett jönnöm, hogy egyedül a kiskutyám járt jól, mert a rizsből semmi sem maradt, azt a kis húst meg minek osztogassuk mi ketten "öregek" lakjon jól a kutyi. Mi pedig elkönyveltük, hogy ez a nap a fogyókúrába beilleszthető - inkább mást eszünk - elv alapján hozzáfogtunk elfogyasztani a hütőszekrényben még meglévő előző esti másik maradékot :))))))

No de azért csak leírom a receptet, hogy legközelebb tudjam, mi került a kutyi gyomrába :)))

A hentestokány hozzávalói és elkészitése (Vigyázat !!!!!! legalább dupla annyi adagot kell készíteni, hogy jól is lakjunk egy ilyen eset után) :))))))

30 dkg lapocka

6 dkg császárszalonna

kevés olaj
1 fej fehér hagyma
1 db paradicsom (fagyasztóból, még tavalyi)
2 gerezd tisztított fokhagyma,
só

1 db finom savanyú uborka
1 csipet bors

1 dl fehérbor

A húst és a császárszalonnát csíkokra, vágtam.  A császárszalonnát kevés olajon kis ideig piritottam, hozzáadtam a finomra vágott fehér hagymát és fokhagymát, beletettem a paradicsomot, és összekevertem. Felöntöttem  a borral, 1-2 perc alatt összefőztem, majd beletettem  a húst. Sóztam, borsoztam, lefedve pároltam. Amikor megpuhult, hozzáadtam  a vékonyabb csíkokra  vágott, kinyomkodott uborkát, még 4-5 percig pároltam addig,  hogy  sűrű leve (inkább egy kis szaftja) legyen.

Köretnek párolt rizst adtam.

Biztos nagyon finom volt, mert a kiskutyám: Robika igencsak nyaldosta csöpp kis száját.

Majd legközelebb én is beszámolok róla milyen is volt :)))) tuti finom, mert én nagyon-nagyon szeretem.

Házi krémsajt (mascarpone) és a belőle készült vacsora

Kis időre félretettük a húsos vacsorákat, már kívántunk valami kiönnyüt, valami finomságosat. Múlt héten készítettem egy fajta süteményt, amihez mascarpone kellett. Éppen akkor nem volt itthon lecsúrgatott krémsajtom, ezért most kivételesen vettem egy doboz mascarponét. Meg is bántam azóta már ezerszer. Ritkán fogy ki a hütőszekrényből a saját készítésüm, de most így történt.

Viszont volt 2 nagy doboz tejföl és  2 joghurt (450 gr-os), gyorsan belezuttyantottam a csúrgató zacskómba, edényt alá és hagytam csurogni. egy nap alatt lecsurgott és ilyen csodálatos állagú natúr krémsajtom, (házi mascarponém) született. Most nem mértem le, de óriási mennyiség lett belőle. A kicsúrgott savóból pedig holnap fogok valami kenyérfélét, vagy péksüteményt sütni.

 

A házi krémsajtot továbbfejlesztettem, s ez lett a ma esti vacsoránk, meg a holnapi reggelink, meg még ki tudja meddig lesz elég :)  Kifejezettem gondoltam az epebántalmakkal küszködőkre, s ez itt íme egy diétás körözött.

A sajtom felét egy tálba tettem, volt még 2 kanál tejfölöm azt is beletettem, egy teáskanál házi piros fűszerpaprika, és egy mokkáskanál köménymag kerűlt még bele. Jól elkevertem és máris lehetett a bagettszeletekre kenni.

Ezekre a szeletekre éppen a mára elkészült napraforgó csírát tettem, míg egy másik adagra, napraforgó és lucerna csíra is került.

Egy igazán jó és finom gyümölcsteával, nagyon jól bevacsoráztunk.  Nem ám kinevetni a coca-colás poharamat !!!!!! én csak ebből tudok teát inni :)))))))))

Sajtos sonkás csigák vacsorára-reggelire

Késő délután (5 óra körül) döbbentem rá, hogy sehol semmi kenyérféleség, se zsömle, se bagett, s akkor most mi is lesz a vacsora ? Kicsit meglepődtem, pedig nem is vagyunk igazán nagy kenyér evők. Sőt!!!!

oldalborda vacsorája általában kenyér nélküli. Nem kellett volna pánikba esni, de arra is gondoltam, most hozzáfogni bármilyen kenyérféleséghez, abból sem vacsora, sem esti pihenés nem lesz.

Egyik nap kedves FÓRUMTÁRSAM - ANCSI !!! sajtos-sonkás-tejfölös csiguciját láttam meg és elemeztük ki. 

Na de !!! volt ám még más problémám is. Én az élesztőt is fagyasztóbam tartom, s mindig sütés előtti este veszem ki. Na erre sem volt semmi megoldás, ami eszembe juthatott volna, bár olyat már csináltam, hogy a fagyasztott élesztőt egy zacsiba jól betekertem és meleg vízben pillanatok alatt feloldódott, merthogy az élesztőt SOHA sem kell felfuttatni - mondta ezt egyszer egy másik FÓRUM-TÁRSAM - IZABELLA - mert a futtatás csak arra való, hogy megnézzük, éle-e még az élesztőnk :) Egyszer már kipróbáltam és tényleg működött a fagyasztott élesztő zacsiban és melegvízben felolvasztása és tökéles kenyér sült vele. 

Most viszont még ez sem jutott eszembe, de az igen, hogy ott pihen egy kiskosárban pár csomag porélesztő, amit én nem szoktam használni, nem is nagyon merek vele sütni, de most elő kellett venni a tasakos porélesztőt és a bátorságot is. 

S micsoda meglepetés ért !!!!!! - Elolvastam a tasak hátlapján a tájékoztatót, s azt írta, hogy nem kell vele hosszú ideig keleszteni a tésztát, csak rövid ideig pihentetni. (bár ez kicsit elgondolkodtatott)

És, és, és....    bejött !!!!!! ----- ilyen jólsikrűlt tésztát rég csináltam. 

S akkor most ennyi dumcsi után jöjjön a recept, mert ez megér egy misét/- mesét. Iszonyatosan finom, és nagyon hamar elkészül. 

Azt hiszem, hogy kb fél 7-kor már vacsoráztunk, de a csigák hamrabb kisültek. 

  

Hozzávalók és elkészítés !

 a tésztához:

0,5 kg liszt,

1 dl tejföl,

1 tojás,

só,

1,5 tasak porélesztő, 

1 dl tej,

kevés cukor

7,5 dkg margarin.

kb 10 dkg házi húsos szalonnát halvány vékony csíkokra vágtam és elősütöttem

s miután a tészta készítés közben láttam, hogy ez nem éppen a megfelelő állagú, mindjárt az elején 2  teáskanál kacsazsírt belenyomtam :))) húúúúú de jóóóól tettem !!!!

A töltelékhez:

15-20 dkg tejföl (esetleg egy 175 gr-os kispohár) 

ízlés szerint zúzott fokhagyma,  4 kisebb gerezdet tettem bele, s ezt mindjárt a tejfölbe nyomtam és elkevertem. (legközelebb kihagyom) - bár így is nagyon finom. A tésztában nagyon fincsi, de sülés közben nagyon intenzív az illata. Epések nyitott ablak mellett süssék :) :)

20 dkg selyemsonka hosszú csíkokra vágva (most nekem csak ez a sonka volt itthon, de fincsi lett)

15 dkg, enyhén füstölt sajt (nekem most enyhén füstölt pizza sajtom volt)

A lisztben jól elkevertem a porélesztőt és hozzáadtam a többi anyagot.  A robotgép 10 perc alatt elkészítette. Kivettem a tésztát, meggömbölygettem, majd 20 percig pihentettem, s mint a fenti képen látható egy gyönyörű sima anyag született. (A fenti fotó még kelés előtti) Amíg a tészta pihent, addig elkészítettem a tölteléknek valókat.

A tésztát kettévágtam, egyenkén kinyújtottam. A fokhagymás tejföllel megkentem, tetejére szórtam a laskára vágott sonkát, s még TITOKBAN kb 10 dkg házi húsos szalonnát elősütöttem, és azzal is megtunkoltam.

Az egész tetejére rászórtam a sajtot, majd feltekertem, mint egy bejglit és kb 2 cm vastagság-ra felszeleteltem. Sütőlappal bélelt tepsire raktam. Mindegyik tetejére még tettem reszelt sajtot.

Előmelegített sütőben légkevréssel, 155 fokon 10-12 perc alatt megsült. Vigyázat !!!! ---- mert őrülten finom. és ebből a mennyiségből nekem 26 db csigám sült. Nekem kettő vacsorára egy jó finom forró teával tökéletesen elég volt. Ma reggel is azt reggeliztünk, s ami maradt, elmentek a fagyasztóba. Pár nap kihagyás és ujra elővesszük :)))))

Háááááát, ilyenek lettek, isteniek, finomak, kívánatosak és fogyaszhatók /na és fagyaszthatók/ :))))))

S most akkor erről az élesztőről. Nem illik, nem is szoktam márkákat reklámozni, de ezt most kell, még akkor is, ha én nem használok porélesztőt, mert azért  tegnap este ez mentette meg a vacsoránkat, meg bennünket az éhenhalástól :)))))

Hihetetlen, hogy milyen gyönyörű lett a tészta tőle. Egy ilyen csomag élesztő, azt hiszem 375 gr liszthez elegendő, ez rá is van írva a hátuljára. Csak már megnézni nem tudom, mert hideg van ahhoz, hogy kimenjek kukázni :)))

Legközelebb ha kenyeret, vagy sima péksüteményt fogok készíteni ujra kipróbálom, mert nagyon lerövidíti a kelesztési időt, Sőőőt azt írja, hogy nem is kell keleszteni, hát erre kiváncsi leszek :) !!