Lett volna egy jó hétvégi ajánlatom.......helyette: Látvány okozta epegörcsök

Esküszöm, s most jobb kezem a bal oldalon szívem fölött:- igazat mondok :) tehát, esküszöm, hogy én csak elmentem, kiválasztottam, kifizettem, hazahoztuk, felvagdostam, fagyasztóba raktam

.......de sajnos enélkül nem tudom elképzelni azt, hogy én egy jóízű finomságot süssek,  főzzek. Ne higyje senki, hogy most aztán nekiestünk, felfaltuk és megártott :) :) ááááááááááááááááá nem, vagyis nem annyira.... csakhogy egy falat sem ment le a torkomon, merthogy nem is ez volt a cél.  Csupán annyi, hogy bevásároltunk, s szépen elvagdostam, légmentesen lezártam, csíkokban fagyasztóba raktam, hiszen ez a húsos-szalonna mennyiség biztosítja egész évben a magyaros  ételek ízvilágát konyhámban.

Ez pedig igazán csak egy kis kóstoló, mert ebből aztán sokkal több is elfogyna, de nem részemről. Én nem vagyok annyira kolbász/- szalámi barát, megvagyok nélkülük.

Ez itt pedig már az a mintapéldány, ami miatt mindezeket a finomságokat be kellett szerezni, haza kellett kozni, hiszen jön  a húsvét, mégiscsak fel kell készülni valahogy, nehogy egyetlen évben is kimaradjon a megszokott agyonzabálási procedúra. Mert szerintetek valaki észrevenné, ha esetleg nem tartanánk magunkat a hagyományos húsvéti szokásokhoz ? --- ááá senki ! akkor meg minek ez a sok felhajtás. (sok éves tapasztalat, hogy általában azért, hogy teleegyük magunkat, utána napokig kajára sem tudunk nézni, s jó nagy része esetleg a kukában végzi, bár nálam ez nem szokás, mert általában továbbhasznosítom a maradékokat.)

Na ez is csak eszmefuttatás, mert nálunk már évtizedek óta, "csak" megemlékezünk arról, hogy húsvéti ünnepek, jönnek, vannak. Tesszük a dolgunk, főzünk, finomakat, de könnyűt   -s hogy  a hagyományhoz is hűek legyünk, van némi sonka, tojás, kolbász, egyéb apróság, de a húsvéti ünnepek miatt nem rakjuk  rogyásig az asztalt különböző olyan ételekkel, amelyeket azért csinálunk, (na nem mi, hanem úgy általában a szokás hatalma alatt élő emberek), mert így kell, vagy mert nem akarunk lemaradni a szomszédok, az ismerősök, esetleg a barátok megrögzött   dolgaitól.

Erről mi már rég leszoktunk. Ennek ellenére, mindíg van sonka, van tojás, van kolbász, de csak éppen annyi, amennyit egy-két evéskor el is fogyasztunk. (a többi megmarad és majd máskor elfogy)  E tömény ételek helyett előnyben részesítjük -a ma már nem is olyan ritka- hidegtálakat, s inkább azokat diszítjük ezen finomságokkal)

Nem hízlalda ez kérem :)) :))

Ezt pedig csak úgy grátisz tették a csomagunkhoz, hogy "jó lesz majd egy bablevesbe".........(Igaz, azt tudni kell, hogy évek óta ettől a családtól vásárolunk, amióta mi nem vágunk télen disznót, ami alól kivétel volt a mult év, de hát azt sem mi vágtuk, hanem a gyerekeink, csak éppen nálunk volt földolgozva)   A bablevesbe való mellé még egy nagyobb zacskó kb fél kiló  friss tepertőt is kaptunk, jó húsosat.  Csak néztünk egymásra a férjemmel, hogy még ilyen is van ? Általában  ha vásárolni indulunk:  nem levesznek az árakból, hanem inkább megnyomják egy kicsit a mérleget :)

Szalonna szabdalás közben azért le kellett vágni egy ekkora szeletkét,  mellé kellett tenni a grátisz tepertőből, és a jó kis kolbászból, hogy mégis megnézzük mit is vásároltunk. Tökéletes!!!! -  állapítottam meg, de ekkor már erős sejtéseim voltak, hogy elég volt a látvány, s nem kell hozzá enni, sőt egy jó ideig rá sem tudok majd  nézni.

S hogy mi lett a vásárlás, csomagolás, hütőbe rakás eredménye ? Egy jó időre el vagyunk látva finomságokkal, de a többi ezután jött:  ----

íme itt alul látható. Nekem nem feltétlen kell enni, elég a látvány. A locsolóknak meg kiírom a kiskapura hogy itt a HELYI  HOSPITAL :)

Ez már nem az örömhír kategória, de most azt hiszem napokig, hetekig ez lesz a főétkezésem, s majd a szemem bekötöm, orromat bedugom, fülemet kinyítom, amikor a mindennapi ebédet elkészítem, mert azért a látvány csak engem kínozott meg, s azért egy egész család nem éhezhet. Húúúúúúúúú de ramaty hétvégém volt, de még most sem vagyok, s ahogy elnézem egy ideig nem leszek a toppon.

Ma jól jártak a gyógyszerészek, volt egy kis plusz bevételük :) :)

Ettől függetlenül nem vagyok szomorú, csak kutyául érzem magam :) :) s lényeg, a lényeg, van/- lesz mit enni majd egyszer.............

Csak egyet kérek: ne sajnáljatok, mert majd elmulik, s jön mááááááááááááááááásiiiiiiiiiik :) :) :) Gondoljatok inkább erre a sok-sok finomságra :) :) Fő a jó kedve, Két görcs között egy jó nagy röhögés, minden gyógyszernél többet ér :) :) csak ne fájna annyira :) röhögéstől a rekeszizmom, látványtól a nemlétező epém :) Fura egy figura vagyok ugyi ????