Tönkölybúzás kenyérkém még mindig tupperben (és a jövőben is)

Azt hiszem végre sikerül közelítenem a tiszta tönkölybúzás kenyér elkészítésére. (azért egyszer úgyis kipróbálom) Bár ez még nem az, de már-már nagyon hasonlít hozzá. Valahogy még mindíg nem merem elkészíteni az egészet tönkölybúza-lisztből, de nem tudom, hogy miért. Illetve talán azért, mert meg kell alkudnom azzal a helyzettel, hogy kettőnk közül csak én ragaszkodnék ehhez, míg a férjemnek tökéletesen megfelel ebben az arányban. Most is szeretném hangsúlyozni, hogy kenyérsütő-formát váltottam, s nincs az a kincs, amiért visszatérnék akár a jénais, akár a formakenyérhez. Ez nekünk tökéletesen megfelel. Nagyon megbízható. Nem kell állandóan figyelgetni. Amikor megkel, beteszem a nagyon rövid időre előmelegített sütőbe, 180 fokon hagyom és 40 percig nyugodtan csinálhatok akármit is, a kenyerem gyönyörü és mindíg tökéletes, amióta a tupperben sül. Nincs semmi faxni, nem kell spriccelni sem sütés előtt, sem sütés után. Nem kell használnom semmiféle sütőfóliát és még az edényt sem kell kikenegetnem.

Hozzávaló és elkészítése:

20 dkg teljeskiörlésü tönkölybúza liszt,

2,5 dl langyos viz,

2,5 dkg frissz élesztő

2 kk barna nádcukor

ezeket mind összekevertem, s hozzáadtam

20 dkg teljeskiörlésü tönkölybúza-lisztből készített nyanyát.

A tetejére vékonyan lisztet szórtam. Az edénykémet letakartam és a mikróba tettem, s kb fél óra alatt gyönyörüen jócskán duplájára emelkedett, szépen megrepedezett a tetején lévő liszt.

A kenyérsütő üstjébe sorba igy helyeztem a további hozzávalókat:

2 dl viz

2 evőkanál olaj

Az elkészült nyanyás kovászom,

50 dkg BL 80-as kenyérliszt

2 kk só

2 evőkanál burgonyapehely

1 fél evőkanál sikér

Elindítottam a kenyérsütőt, s 20 perc dagasztás, 20 perc pihentetés, ujra 20 perc dagasztás után kivettem az üstből. Gyurólapon picit átmozgattam, Tupper kelesztőtálban 40 percig kelesztettem. Amikor jócskán duplájára kelt, levágtam belőle 20 dkg-ot (ezt eltettem egy jól zárható dobozba a hütőbe - ez lesz a következő nyanyám)

A visszamaradt tésztát enyhén átforgattam, s egy parányit a tupper sütőedényemet beliszteztem (szerintem elhagyható), tetejét rátettem és újabb 40 percig kelesztettem. Közben a sütőt 180 fokra előmelegítettem, majd három helyen a tésztát bevágtam. 10 perc sütőmelegités után betettem a kenyeret és 40 percig 180 fokon készre sütöttem. Addig rá sem néztem.
Ami a furcsa nekem, hogy amióta tupperben sütöm a kenyereimet, már a sülés alatt kezd kicserepesedni. Alíg vártuk, hogy eljöjjön a vacsora ideje. Nagyon finomra sikerült. S a most eltett 20 dkg nyanyának készülő tésztamennyiségem már sokkal sötétebb, mint az előző volt, ezért aztán ugy gondolom, hogy egyszercsak utolérem magam és elkészülhet a tönkölybúzából frissen őrölt lisztből készülő kenyerem. Nagyon várom már. Bérszerkezete nagyon könnyü, laza és valami fantasztikus ize van.

Brokkoli krémleves

Már korábban elhatároztam, hogy kedvenc gasztrobloggereim felkeresem és a nekem tetsző -általuk elkészített ételeket- én is kipróbálom. Vali konyhájában már nagy sikerrel jártam, amikor a sült túrótortáját elkészítettem nagy örömünkre. Most Mónikára esett a választásom. Márcsak azért is, mert a mai napunk nagyon is zsúfolt volt és egy nagyon hamar elkészíthető ebédre volt szükségem. Második fogásunk adott volt, így csak a levest kellett ki/- illetve megtalálnom. Mónika brokkoli krémlevesét készítettem el, minden változtatás nélkül és én mondom, hogy nagyon finomra sikeredett, igaz, hogy pici változtatást eszközöltem, mert húslevesem nem volt a közelben, igy húsleveskockával helyettesítettem. (nem szeretjük ugyan az előregyártott leveskockákat, de néha a szükség törvényt bont) Igy is nagyon finom lett.

Hozzávalók:

1 fej brokkoli (nem mértem, de kb fél kg-os lehetett)

2 húsleveskocka

pici fehér bors

2 dl főzőtejszín

1 evőkanál étkezési keményítő

frissen pirított kenyérkockákkal tálaltam. (Vigyázva a diétámra, én nem kértem a kenyérkockákat, báááár nagyon guszták voltak)

Elkészítése:

1 liter vizbe beletettem a két husleveskockát, majd felforraltam, s utána puhára főztem benne a brokkolit. Botmixerrel pürésítettem. Az 1 evőkanál étkezési keményítőt habverővel elkevertem a tejszínben és állandó kevergetés mellett belecsúrgattam a pépesített brokkoliba.

Tálaláskor a pirított kenyérkockák különös illatot (férjemnek finom ízeket) adtak. Én megelégedtem a krémlevessel, hiszen laktató is volt, na és a tejszín egy kicsit megdobta a kalóriát, de ma ennyit megengedhettem magamnak.

Reggelim: 5 dkg (2 nagyon vékony szelet) pulykasonka, 1 paradicsom, 1 evőkanál házi natúr krémsajt és 4 dkg kenyér.

Tízóraim ma elmaradt, mert nem voltunk itthon.

Uzsonnám egy pohár frissen facsart gyümölcslé, mig a

Vacsorám: 3 dkg tönkölybúzás kenyér vékonyan megkenve krémsajttal, s 1 pohár édesítőszerrel készített zöldtea

Diétám folytatódik - ma a zöldbab volt a soros

Ma igazán ünnepi ebédet kellett volna az asztalra teríteni, de szerintem ahogyan ezt a receptet átvariáltam, nagyon is ünnepivé vált. Természetesen nem akarok ünneprontó lenni, ezért az eredeti recept hozzávalóit fogom leírni, s egy másik alkalommal azt úgy el is fogom készíteni, mert nagyon-nagyon finom volt a bab - itt mint köret - de főételként a recept szerint is megállja a helyét.

Miután még mindíg tart a töltöttpulykamellszeletek rengetege (mert igencsak halvány vékony csíkra szabom az adagjaim) ma eköré kellett alakítanom az ünnepi ebédet is.

Először lássuk az eredeti receptet, amely nem más, mint ZÖLDBAB TOJÁSSAL (ZSIRSZEGÉNYEN)

Nyersanyagszükségleg 1 főre:

200 gr tisztított zöldbab (én 150 gr-ot használtam fel)

20 gr apróra vágott vöröshagyma

1 db tojás (én ezt most elhagytam)

piros füszerpaprika (én nem tettem bele)

6 gr napraforgóolaj (én oliva olajat használtam)

törött bors és só (én ezek helyett 1 ek szójaszószt, és egy kevéske reszelt gyömbért tettem)

vágott petrezselyemlevél

Elkészítése:

A tisztitott, felvágott zöldbabot és hagymakockákat egy serpenyőbe - hideg olajra - tettem, s fedővel letakartam. kb 20 ml melegvizet tettem alá, nehogy leégjen. A fedő alatt jó puhára pároltam.

Amikor ezzel kész voltam ekkor kellett volna sózni, borsozni és az 1 db felvert tojást ráönteni, amit én most kihagytam. E helyett a megpuhult babra ráspricceltem a szójaszószt és a kevéske gyömbért. Egy-kettőt kavartam rajta, majd tálaltam. A tetejére aprított friss zöldségzöldjét tettem. Salátalevéllel, fél paradicsommal tálaltam és mivel ünnepi ebéd volt és elhagytam a receptből a tojást, ezért három halvány vékony töltött pulykamell-szeletkét odabiggyesztettem. Hát azért ez mégis csak ünnep !!!!

Eredeti recept szerint készítve adható: cukorbetegeknek, májbetegeknek, gyomorbetegeknek, székrekedésben, magasvérnyomásban és fogyókúrában.

Energiaértéke: (az eredeti babrecept szerint - hus nélkül)

208 kcal, fehérje: 10,8 gr, zsir: 11,3 gr, szénhidrát: 15,5 gr

A frissen facsart gyümölcsleveket (a fotón látható gyümölcsökből) tízóraira, és uzsonnára fogyasztottam el, egy-egy pohárral.

Ez pedig a papa ebédje volt, Itt nincs mit hozzáfűzni, mert a töltöttpulykamell-szeletek ugyanaz, itt csak a köret változott.
2 evőkanál Basmati rizst és 1 jó nagy evőkanál zöldborsót, enyhén sós vízben puhára pároltam. Egy kisebb teásbögrét hidegvizzel kiöblítettem, s a rizsadagot azzal formáztam meg. Egy fél paradicsommal, és egy salátalevéllel gazdagítottam.

No persze, hogy megkóstolta az én zöldbabköretemet is és neki is az volt a megállapítása, hogy legközelebb Ő is ezt kéri. Nagyon-nagyon finom volt.

Nekem akkor is, most is ez volt a legszebb napom....

Igen! - igen! most mondhatná bárki, hogy ez nem éppen egy gasztroblogra tartozó téma, de én ma reggel, amikor felébredtem - elég korán volt - nagyon-nagyon meglepődtem. Igaz, hogy március 15-én a születésnapomon már (a családdal együtt) megünnepeltük a házassági évfordulónkat is, de valójában a mai nap volt az igazi. 1985. március 30-án déli 12 órakor Budapesten a X. kerületi Pataki téren amikor a nagyharang megkondult, a házasságkötő teremben felcsendült egy gyönyörü zene: a nászinduló. Ekkor tettük hivatalossá együttlétünket, s ettől a naptól fogva a mai napig, s remélem még egy kis ideig minden napunk, minden óránk, percünk úgy fog eltelni, ahogyan az eddigi is.

Különösebben nincs ehhez mit hozzáfüzni, nem is nagyon tudok, mert akárhogyan is gondolom, nem tudnék szebbet, jobbat felsorolni, elmondani, mint amit papírra vetett a Papa, s inkább beszéljenek helyettem köszönetképpen viszonzásúl az Ő sorai: akár tőlem: - Neki is.

Én is köszönöm ezt a -hivatalosan is- 25 évet ---- no meg az előtte lévőket is :-) Elképzelem és tudom, hogy lesz aki azt fogja mondani, ez nem ide való téma, de ha az igazmondást vesszük, hogyn a férfiakat a hasukon keresztül lehet megfoni ! ------ hát én megfogtam :-) :-) -szerencsére eddig meg is tartottam :):)

Cápaharcsa (Pangasius) zöldségekkel

Valamikor nagyon régen nagyon-nagyon imádtam a halat. Aztán volt egy kemény dolog, ami miatt legalább másfél éve nem tudtam mégcsak ránézni sem. Vasárnap viszont olyan gyönyörüséges Pangasius halfiléket kaptam, hogy azonnal vásárolnom kellett belőle. Óvatosan csak 3 nagy szeletet vettem, mert ha esetleg úgy jár, mint a legutóbbi, hogy a kukában végzi, akkor ne kelljen egy vagyonnal gazdagítani a szemetest. Hála az égnek nem így történt. No persze azért az elkészítése, a hozzávalói is besegítettek abba, hogy ez a halfajta újra visszakerüljön a tányéromra, a mindennapjaimba. Nem bántam meg. Eszméletlen finomra sikerült.

A hozzávalókat 2 személyre készítettem, hogy majd a férjem is kóstolja meg, de miután ma is itt voltak a gyerekek, s nekik sárgaborsópüré főzelék volt füstölt virslivel és diósbejgli, inkább ő is azt választotta. Igy a második adag megmaradt nekem vacsorára. (húúú de örülök neki)

25 dkg pangasius filé,

1 evőkanál olivaolaj,

kb 2 cm gyömbér,

kb 10 cm-es póréhagyma,

1 mk fokhagymakrém (saját készítésü)

1,5 evőkanál szójaszósz

Egy jénai serpenyőbe tettem az olivaolajat, hozzáadtam a felkarikázott póréhagymát, lereszeltem a gyömbért, s a fokhagymakrémet is hozzáadtam, s az egészt összekevertem. Pár percig igy párolódott, majd meglocsoltam a szójaszósszal és a kettévágott pangasius halszeleteket beletettem a jénaiba. A jénai tetejét rátettem és kb 10 perc alatt teljesen készre puhult és egy picit meg is purult.

Tálaláskor a tányérra igy raktam:

4 levél salátalevélre ráhalmoztam a következőket.

1 fél nyers paradicsomot karikára szelve,

kb 3 cm-nyi nyers sárgarépát megreszelve,

2 közepes -párolt- brokkoli rózsát, majd

a halszeleteket.

A tetejére a szaftból 1 kanállal rácsurgattam.

Pulykamell gombával töltve

Vasárnapi menüm egyik része, ez most pl az ebédem volt, de nemcsak az enyém, hanem a család többi tagjai is ezt fogyasztották. (természetesen rajtam kivül a többiek sültkrumpli és rizsköretet is kaptak) Először mindenki azt mondta, hogy mégcsak a hétköznapokat elképzeli diétával, de azért a vasárnap, az mégiscsak vasárnap, valami komolyabbat kellene a tányérra raknom. El is nevezték az én vasárnapjaimat már jó előre szomorúnak !! (??)

Szomorú vasárnap ? ! -- áááá --- ezt "csak" Seress Rezső és Jávor László írta még 1935-ben, majd 1941-ben Billie Holliday nyomán még világhirű is lett e dal, Gloomy Sunday cimmel. (csak halkan jegyzem meg, de ezt mindenki tudja is, hogy Amerikában és Magyarországon is betiltották ezt a dalt) Elénekelni nem szeretném, inkább beszámolnék arról, hogy azért mert az ember lánya eldönti, hogy egy kicsit megváltoztatja az ÉLETÉT - ÉTELÉT - attól még nem kell öngyilkossági hullámot keverni magunk körül, vagy netán depresszióba esni attól, hogy nem eszünk egy ideig zsírban tocsogó, csokimázban hempergetett kalóriabombákat, s ráadásul még egy kicsit egészségesebb életet is fogunk élni, attól még a mi, vagy legalábbis az én vasárnapom nem szomorú, sőt!! -- állíthatom, hogy egy ilyen vasárnapi menüt bármikor meg tudnék enni, de azért megpróbálom változatossá is tenni.

Na de én itt most nem fogok énekelni, és depresszióba sem szeretnék senkit kergetni, csupán egy kicsi betekintést nyújtani egy önkéntes elhatározásba, hogy így is lehet...........

S közben, hogy még a hangulatom is mégjobb legyen, néha kitekintek az ablakon, vagy ha már jócskán a nap is süt, mint a mai vasárnapon, s meglátom a tavasz első virágait, akkor máris boldog lesz ez a vasárnap, s már nem is akarok annyit enni :)

Ezért inkább nézzük a receptet. Előljáróban azért leírnám, hogy az sem mindegy, hogy az ételeinket hogyan és miben készítjük el. Én jelen esetben a Tupperware termékeit kértem segítségül, s bizton állíthatom, hogy tuti zsírmentes és mégis nagyon-nagyon finom.
Hozzávalók:
4 szelet pulykamell (kiklopfoltam, megsóztam és fehérborssal meghintettem, majd félretettem, amig a töltelék elkészült.
TÖLTELÉK-hez
2 nagyobb csiperke gomba fejet megtisztitottam, kockára vágtam,
1 nagyobb fej lilahagymát szintén kockára vágtam
1 evőkanál olivaolajon a hagymát megdinszteltem, hozzáadtam a gombát és tovább pároltam.
2 kisebb szelet tk-s rozskenyeret pici tejben beáztattam, kifacsartam és hozzáadtam a már párolódó hagymához és gombához.
Csak addig kevergettem a serpenyőben, amig összeállt a töltelék.
Utólag picit sóztam, apróra vágott nagycsokor petrezselyemzöldet és még parányi fehérborsot, szerecsendiót tettem bele.

A kiklopfolt pulykamell szeleteket kiterítettem, a tölteléket négyrészre osztottam, s egy-egy részt a pulykamell-szeletre raktam, majd feltekertem.
A tupperware kis sütőedényembe sorba egymás mellé raktam, tetejére só és tartósítószermentes baromfi füszerkeveréket szórtam, s a pulykamell szeletekről leesett 3 kis csikot még ráraktam.
Előmelegített sütőben 170 fokon 35 perc alatt készre sütöttem.
Nagyon szépen lehet 1 cm-es vastagságra szeletelni, igy nagyon kiadós is. Egy pulykamell tekercsből 12 szeletet tudtam vágni, amiből az én ebédem 3 szelet volt, s mellé saját részemre 1 db paradicsomot tálaltam.
Nagyon fontosnak tartom a napi sok-sok folyadékbevitelt. Én ezt úgy oldom meg, hogy már az étkezésn előtt is elfogyasztok 3 dl folyadékot. Ez lehet ásványviz, vagy édesitőszerrel készített üditő, vagy 2 dl frissen facsart vegyes gyümölcslé.
Hát így lett az én vasárnapom gyönyörü. A megmaradt pulykatekercseket hidegen szeletelve akár reggelire, akár vacsorára is ajánlom.

Reggelim:
5 dkg barna kenyér, 5 dkg házi készitésü krémsajt, 1 savanyú uborka és édesítőszerrel ízesített tea,

Vacsorám:
1 adag gyümölcsjoghurt.

Köztes étkezés (tizórai és ötórai) 1 pohár frissen facsart gyümölcslé

Gombapörkölt nyers-zöldségekkel és előtte a reggelim

Ez a nap is így kezdődött...... mindjárt reggelivel. Még mindig tart a diétám, s egyelőre nem is szándékozom abbahagyni. Nem kifejezetten fogyókúráról van szó, inkább arról, hogy szeretném lecserélni, vagy legalábbis kisebb-hosszabb időre (ki tudja még) megváltoztatni étkezési szokásaimat, étrendemet, s jobban odafigyelni, hogy mimennyi és mekkora tányérra kerül mindez:)

A Reggelim:

5 dkg kenyér, (teljeskiörlésü rozsoskenyér)

5 dkg sonka,

5 dkg házi (tejfölből, joghurtból) lecsurgatott krémsajt.

Tea bármennyi, de a lényeg az, hogy cukormentes. (Egyébként sem fogysztjuk cukorral a teát, inkább mézzel, de most attól is megváltam egy kis időre.)

A reggeli és ebéd közötti időben úgy kb 10 óra környékén

1 db savanyú uborkát fogyasztottam, s utána jöhetett a fincsi ebéd.

Gombapörkölt 3 személyre (aki nem diétázik, az akár az egészet is megeheti)

20 dkg csiperke gomba megtisztitva, kockára vágva

1 kisebb fej lilahagyma kockára vágva és megfonnyasztva

3 mokkáskanál olivaolajon.

1 zöldpaprika kockára vágva

1 paradicsom belekarikázva

csipet só

csipet szerecsendió,

1 gerezd fokhagyma.

Mindezeket addig pároltam, amig a leve elfogyott. S ezalatt az idő alatt a hozzávalókat elkészítettem.

Egy kisebb méretü tányért beterítettem jól megmosott salátalevelekkel, majd körberaktam szeletelt friss (Fél) paradicsommal. A közepére halmoztam a gombapörkölt egyharmadát és melléraktam még 2 rózsa párolt brokkolit.

Uzsonnára (kb 4 óra körül) 1 közepes nagyságú savanyú uborkát fogyasztottam.

Vacsorám:

1 nagypohár joghurt volt.

s mégcsak éhes sem maradtam :)

Zabkorpás bucik

Ma azon túl, hogy újra sikerült egy csodálatos teljeskiörlésü tönkölybúzás kenyeret sütnöm, valami még kellett, hogy holnap ha megérkezik a "csapat" nehogy éhezzenek. Mi is legyen az, ha még arra is gondolni kell, hogy egy jó kis vacsora is kellene. Kamraajtó kinyitva, szemek a polcokra szegezve, s ott állt a zabkorpa. Na így indúlt a zabkorpás buci útjára, összeállítástól, a kelesztésen át, az elkészülésig, majd hangos nyammogások közepette-a konyhából- hallom a férjem tényleg elismerő szavait. Húúúúúú de jól esett !!! - neki a buci, nekem meg a dícséret, merthogy én csak lestem, lesekedtem, na de a végén egy falatot be is kaptam :-)
Hozzávalók és elkészítés
A kovászhoz:
1 dl langyos tej
1 tk barnacukor
3 dkg élesztő
ezeket összekevertem, majd
2 evőkanál fehér rozslisztet hozzáadtam, egy kanállal jócskán összekutyultam, a tetejét megszórtam kicsi liszttel. Egy kistányérral letakartam és a mikroba tettem, ahol 10 perc alatt gyönyörüen felfutott.
Amikor elkészült, akkor a kenyérsütő (dagasztógép) edényébe tettem és hozzáadtam a következőket:
3,5 dl langyos tej
1 dl olaj,
65 dkg Bl 80-as kenyérliszt,
10 dkg Zabkorpa,
2 kávéskanál só,
1 csapott evőkanál sikér,
1 evőkanál juharszirup,
3 evőkanál burgonyapehely

A gép 20 percig dagasztott, s amikor ilyen gyönyörü tészta alakúlt ki, akkor kiolajozott kelesztőtálba tettem és kb 40 percig magára hagytam és szépen duplájára nőtt.
Enyhén lisztezett gyúrólapra tettem és négyfelé osztottam. Mindegyiket egy gombóccá formáltam.
Ujjnyi vastagságra kinyújtottam, s kb 10 dkg felolvasztott sütőmargarinnal mindegyiket jócskán megkentem, majd átlósan négyfelé vágtam őket. Igy lett összesen 16 db cikkem. A cikkek szélesebb részére egy dab sajtcsíkot tettem. A jobb és bal oldalát a tésztának ráhajtottam a sajtra, és a szélesebbik végével betakartam, majd feltekertem, mint ahogyan a kiflit szoktuk. Sütőfóliás tepsire tettem, majd 30 perc kelés után tojással megkentem őket. 180 fokra előmelegitett sütőben 20 perc alatt szép pirosra sütöttem.

Íme: ilyenek lettek az én zabkorpás bucijaim, amiből összesen kettő db-ot tudott bevacsorázni a férjem. Állítólag isteni finom és nagyon kellemes ízü bucik születtek.

Bevallon, hogy beleharaptam :-) de ez nem befolyásolta a diétámat, mert a napi szénhidrátomat, fehérjémet nem léptem túl :-)

jááááátéééék - kiborúlt a táskám :-)

Hogy ez a BIANKA milyen kiváncsi ????? Azt kérte, hogy borítsam már ki a táskámat, vajon mi lelhető fel benne. Óhhhh de szomorú egy dolog. Én már legalább 45 éve tudom, ha egy női táska kiborúl, annál már csak az a legszörnyübb, amikor színt kellene vallani egy-két apró kis féltve őrzött titkainkról, trükkjeinkről. Ami a legnevetségesebb volt az egészben (mondhatnám úgy is, hogy röhelyes:) az az volt, hogy tegnap egész nap távol voltunk a lakástól, na ilyenkor úgy megpakolom a táskám, mintha ki tudja merre indúlnék és nem jönnék haza legalább egy hétig. Még a fényképező gépet is -egy utolsó: az ajtóból visszalépő mozdulattal- becsempészem. Soha sem lehet tudni, hogy mit rejt egy-egy ilyen kiruccanás, és a fotóapparátnak mindíg kéznél kell lennie :-) Na amikor a felkérés megtörtént, kaptam a táskám, keresem a fényképezőgépem. Ez kb fél óra volt, mire eszembe jutott, hogy óóóóó istenem, de lökött vagyok, hát tegnap körúton voltunk, s azóta még nem pakoltam ki :-) Na de végre eszembe jutott, hogy kinyissam a táskám, s lőn világosság az agyakban, benne volt a fotóapparátom :-) Jöhet a tartalom, ami most még -ahogyan elnézem- aránylag elég normálisnak tünik, így első látásra. (De csak halkan súgom meg, hogy volt nálam egy másik is, de abban olyan dolgok voltak, ami nem mindennapi használatra kellenek. Pl: orvosi papirok, cukorszintmérő, ebugatta oltási könyvem, meg ki tudja még mi) :-))
Általában azért a tartalom mindíg ugyanaz, legalábbis amit itt mutat a kép. Tehát: mindig van nálam és talán ez a legfontosabb: egy kis flakkon kézfertőtlenítő, amelyet víz és papír nélkül is lehet alkalmazni. A pénztárca, a benne lévő iratokkal, bankkártya, névjegykártyák, s némi pénz is bennemarad néha :-) Mert egyébként nagyon nem szeretek készpénzzel fizetni, azért van a kártya, vagy nem? Elengedhetetlen tartalma még a táskámnak az összes személyemmel kapcsolatos paksaméták, lakcimkártya arra az esetre, ha netalán nem találnék haza:-). Jogosítvány mindenképp. Piperecikkek, rúzs: a jó öreg kis rúzstartóval, kistükörrel, szájfény, szempillafesték, szemhéjceruza, na és egy toll is, de jegyzetpapir soha :-) Mindig van nálam legalább egy - de néha két - telefon is.
S ami végképp elengedhetetlen: mindig benne rejtőzik egy reklámtasi, és az AutóKlub-tagsági igazolványom.
Bocsánat, de most látom a fotón, hogy egy kis nesszeszer, amiben a NEMESVAKOLATAIM tartom, éppen nem került lefotózásra, mert hogy ki kellett szedni a tartalmát, és valahogy Ő a kis drága lemaradt.
Hááát most ne kivánjátok, hogy a tegnapi másik táskám tartalmát is kiborítsam, mert attól meg már én borulnék ki igazán.
Jessszusom! most nézem milyen kicsike kis táskám van!!! - hogy fér el benne ennyi miminden :-)

De azért én sem hagyom magam, és kibújt belőlem a kiváncsiság és szeretném látni, kinek mi van a tasójába:

Mary, Ottis, Nea, Mariska

Diétám - a mai ebédem

Nem tudom kit invitáljak meg a mai ebédemre, de ha jól megnézem, akkor sem sokat látok a tányéron, így aztán úgy döntöttem, egyem meg, amit főztem :-)

Az adag 4 személyre szólt, de hát vannak nekem családtagjaim is, akik szolidaritásból velem tartanak, na meg nem merik bevallani, hogy mindjárt itt a strandszezon és azért abba a kis bikinibe, vagy fürdőgatyóba, ami tavaly még oly jól állt, elképzelhető, hogy mára már nem biztos, hogy olyan lazán beleférnek. Háááát hiába, mindenki a télre fogja a kilók szaporodását, én meg az evésre :-) Legkitartóbb hüséges társam a férjem, ugyanis Ő szerintem a világ leghiúbb dédpapája, aki még a diéta mellett képes naponta egy jó kis időt a konditeremben is eltölteni. Nekem is talán követnem kellene ? ...... majd rábeszélem magam, egyelőre barátkozunk a kistányérral, és az Őt beterítő nemsokat mondó reggeli-ebéd-vacsorával.

A mai menüt Pataki tálban készítettem el. Végtelen egyszerü volt és nagyon finom is. Miután 4 személyre szólt a recept és tényleg nem is tudtuk tegnap elfogyasztani az egészet, s ma még időm sem volt főzni, hát ettük a tegnapi maradékot :-) Nem volt ez olyan rossz ma sem.

Nem győzöm hangsúlyozni -email-ekben kapott levelekre válaszolva- hogy én most nem lefogyni szeretnék (ááááááá dehogynem !!!! azt is!!!) hanem egy bizonyos szintre lecsökkenteni a bevitt ételek mennyiségét, s mindemellett odafigyelve a koleszterin és a szénhidrát mennyiségre is. Tehát ez nem kifejezetten a fogyás jegyében zajlik, hanem a laborértékek "finomítására" :-) :-) De azért már ott lebeg előttem június eleje, mert akkor meg pakolunk és indulunk a Balatonra. Azért azt mégsem engedhetem meg magamnak, hogy én legyen az első ember ebben a szezonban, aki kinyomja a vizet a Tóból :-) még majd meg is bünttnének érte :))

No de akkor lássuk a hozzávalókat és az elkészítést.

40 dkg pulykamellet besóztam és fehérborssal ízesítettem, majd egy éjszakára a hütőben hagytam. Elkészítés előtt a pataki tál aljára szépen sorakoztattam a 4 szeletre vágott pulykamelleket. Rákarikáztam

2 nagy fej hagymát (sajnos nem volt itthon lila, igy maradtam a vörösnél) :-) valamikor én is az voltam :-)

1 óriási zöldpaprikát

1 óriási paradicsomot (mindkettőt felkarikázva raktam a húsokra)

rászórtam 10 dkg zöldborsót,

2 közepes almát karikára vágtam

3 dkg margaritnt és

5 dkg sajtot a tetejére kockáztam

A Pataki tálat fél órával a sütőbe helyezés előtt beáztattam, s amikor belepakoltam mindent, akkor hideg sütőbe téve közepes erősségü fokozaton (villanytüzhely 170 fok) 45 percig pároltam.

A recept még burgonyát, vagy rizs köretet ír mellé. Mi nem kértük a köretet, mert azt már túlzottnak találtam.

Diétám - ebédre egy csirkecomb :)

Ugye milyen csalóka ? Mekkora adag ebéd ! - egy egész tányér tele van vele. Na de itt a látszat kérem szépen nagyon-nagyot csal. Ez mindössze a kistányérok legkisebbikje. Így kell "becsapni" magukat. El is dugtam a nagyobbik tányérokat, s még a kistányérok közül is azokat, amelyiknek egy centivel is meghaladja az átmérőjét az itt látottaknál :) :)

Ez mindösszesen

1 kisebb evőkanálnyi Chutney-édes-savanyú szósz (ennyi megengedett)

5 dkg basmati rizs

1 evőkanál zöldborsó (mindkettőt egyszerre, enyhén sós vizben 10 perc alatt kifőztem)

1 db csirkecomb (levesben, jó sok zöldséggel megfőzve), majd a levesből kiemelve -mikróban egy percre grillezve.

Amikor minden kész, tányérra (mondom a legkisebb kistánnyérra) rakva, finoman, jóízüen: vagy éppen undorral kellene?) elfogyasztva. (kifejezetten jólesett, merthogy még egy apróságot elfelejtettem, hogy minden étkezésnél a tányérom mellé rakom a pozitív gondolkodásom) !!!

Esküszöm, hogy elég is volt.

A levesben megfőtt zöldségeket a vacsorához fogom tálalni 5 dkg házi csúrgatott krémsajthoz, majd egy utóvacsoraként 2 dl frissen facsart gyümölcslét fogok elfogyasztani :-)

Húúúúúúúúú !!!! elfelejtettem a mérlegre állni, na de még nem késő, holnap ezt is megteszem, csak bírja el a terhelést :) :)

Találtam egy jó könyvet............

Szóval, és tettel, a cím nem éppen a megfelelő, mert nem találtam egy, azaz kettő jó könyvet, hanem egyszerüen leemeltem a polcról mindkettőt.

Zajkás Gábor és Gaálné Póda Bernadette remekmüve mindkét könyv.

A piros kötésüt még 1981-ben adták ki, s az ára - és most tessék ide figyelni - mindösszesen: 77,- Ft volt. (Húúúú micsoda idők voltak azok) No de térjünk csak vissza az én keménykötésü piroskönyvecskémre! Sajnos közel 30 évvel ezelőtt került először a kezembe ez a könyv, mert igenis ez az a könyv, amelyben nem csak egy fajta problémával foglalkoznak az alkotók, hanem szépen sorba veszik az emberi szervezetet, annak megbetegedéseit és nagyon komolyan le is írják mindazt, amivel a gyógyulás útjára térhet a rászoruló, vagy éppen a diétázni vágyó.

A könyv, igazi kézikönyv, mivel a családban mindenkinek segítségére lehet. Az olvasó megtalálja benne a különféle betegségekben szenvedők részére ajánlott táplálkozási javaslatokat, a hozzá tartozó étrendeket, és az étrendben szereplő ételek elkészítéséhez szükséges recepteket is. A könyv annak is hasznos lehet, aki még nem tud főzni, mivel az ételkészítési technológia alaptudnivalóival is megismerteti az olvasót.

A fehér (kemény) kötésü könyv már az átdolgozott negyedik kiadás, és 1998-ban került a könyvesboltok polcaira. Ennek az ára akkor már 1.490,- Ft volt. Sziszegtem is, amikor megláttam, de egyáltalán nem sajnáltam újra megvásárolni, mert be kell vallanom, hogy majdnem 30 évvel ezelőtt engem már teljesen helyrebillentett, a belőle készült ételek pedig nem csak nekem szereztek örömet, hanem szép lassan a család -még a gyerekek is, pedig akkor még elég kicsik voltak- is átálltak a diétás étkezésre. Vannak benne olyan receptek, amelyek sokkal finomabbak voltak -mint pl: a turóspogácsa vagy a túrótorta, amiért a gyerekek is rajongtak- mint egy-egy hagyományos recept alapján elkészített sütemény.

Azt is be kell vallanom, hogy annó csak saját részemre külön főztem ebből a könyvből magamnak, de később már olyan gusztusosan tudtam tálalni a "nagy semmit", hogy a gyerekek kifejezetten irigykedve nézték az én tányérom. Amikor viszont már ők is megkóstolták -természetesen olyan receptekből készült ételeket adtam a tányérukra, amelyben biztos voltam, hogy nem csalódnak - nagyon sokszor egykoszton volt az egész család.

Nekem óriási szerencsém volt (a sok szerencsétlenség mellett, amelyet egy iszonyatosan utálatos autóimmun betegség okozott), hogy nagyon jól tudtam kezelni a dolgokat. Nem vagyok finnyás, nem vagyok válogatós, hamar meg tudok barátkozni a tényekkel és el is tudom fogadni őket, így a gyógyulás is nagyon hamar bekövetkezett. Oly annyira, hogy saját magam orvosa lettem, s már a fehér keménykötésü könyvem sem volt a kezemben, legalább tiz éve.

Hát most épp itt volt (van) az ideje, hogy le kellett venni a polcról??? --- na erre azért nem számítottam, de mint írtam: semmi elkeseredés, akkor is életben maradtam, most is arra fogok törekedni, hogy a legfinomabbakat hozzam ki, mind a könyvből, mindpedig a saját tapasztalataimból.

Azért azt még megmutatom, hogy annó közel 30 évvel ezelőtt milyen precizitással, pontossággal huzgáltam alá, a különböző betegségekhez tartozó különböző diétákat. Minden szinnek megvolt a maga helye és rendje, mint a recepteknek a szakácskönyvekben.

A piros szinnel aláhúzott: az EPE-betegek, a zöld színnel kifestett: a MÁJ-betegek, a narancs-sárgával aláhúzott: a magasvérnyomásban szenvedő betegek, a citromsárgával aláhúzottak a cukorbetegek, s végül, amit erős lilával húzgáltam alá, aaaaaz volt a legfinomabb, mert azt fogyókúrában mind fogyasztani lehetett.
Egyáltalán nem éreztem akkor sem tehernek, hogy nekem más étrendet kell kialakítanom. S most is csak a kezdeti stádium, az első napok lesznek kissé bonyolúltak, amíg beáll a fakanál a menetrendbe, én pedig a sorba, és sütöm-főzöm a legfinomabbnál, legfinomabb diétás ételeket. Nem mondom, hogy nagyon boldog vagyok ezeknek a könyveknek az olvasásától, de mondja meg nekem valaki, hogy volt-e már olyan helyzetben, hogy egy-egy "jókönyvet" többször is elővett, mert izgalmas volt, mert jó volt visszaemlékezni a benne olvasottakra, vagy csak úgy egyszerüen, mert régen volt leporolva. Hát most én is ezen elvek alapján vettem a kezembe e két könyvet és egy cseppet sem vagyok letörve, hogy újra felfrissítem a tudásom, és gyakorolni fogom a zsírmentes étrendek összeállítását, a kalóriaszegénység számbavételét, s ki tudja még mit. Egyszóval: nem vagyok letörve, maximum újra ruhatárat kell cserélnem egy idő után. No de ez legyen a lekevesebb, ami rossz lesz az egészben.

Ígérem, hogy sorozatosan beszámolok a mindennapjaimról, mert hiszen eljött az ideje, hogy komolyan kell venni a dolgokat még akkor is, ha ez néha rosszul esne, vagy fáj.

Nem adjuk fel, nem mondunk le semmiről, nem változtatunk a szokásainkon, csak éppen másképp fogunk élni, étkezni, de ugyanolyan vidáman, boldogan, kicsit fáradtabban, mert azért ezeket a szokásokat elég régen elfelejtettem. Most majd újra ráerősítek :) A diéta, a zsírmentesség és a kitartás legyen velem :-) Amiben szinte már biztos vagyok, hogy megvannak.

Diétára fogtam magam - mi lesz velem ???? :-) :-)

Ez itt kérem szépen a reggelim..... jól látjátok, vagy talán mégsem? ez egy nagyon-nagyon kicsike tányér, csak hát mondhatnók, hogy "jó" a fotó, vagy a fotós? (bevallom nekem egyik sem tetszik) Megpróbáltam úgy elhelyezni rajta ezt az "óriási adag" reggelimet, hogy még egy része le is lógjon a tányérról.

Ez mindössze: 6 dkg kenyér, 6 dkg saját készítésü, lecsöpögtetett krémsajt, de most nincs ám benne a tejszín!!!! Most nem flancolunk, csak meghúzódunk szerényen hátúl és körbenézzük a tányéron a semmit :) :)

Nem én akartam ám, nem ám, de nem ám........ olyan kis "édes" lettem az elmúlt időben, de főleg az elmúlt héten, hogy kénytelen voltam keményen átgondolni a helyzetet, és mégkeményebb diétára fogni magam. (..... hogy meddig bírom? - ki tudja, de azért általában, ha ilyen "édes" időszakok jönnek, akkor nagyon fegyelmezett vagyok. Bizony ám!!!!!

Most még azt is elkerültem, hogy egy kicsit kicsicsázzam a magam elé tálalt reggelit és ebédet, nehogy abba a hibába essek, hogy még jól is essen, esetleg repetára is gondoljak :-)
Nem, nem, repetára nem is gondoltam, sőt a csirkecombnak az egyik részét még meghagytam vacsorára, s mellétettem egy pohár sürü savót, ami "sajnos" még jól is esett. Remélem nem vittem túlzásba a tegnapi ebédem :)

Kérdeztek - feleltem

.......hát igen, így is lehetne mondani. SZEMIRÁMISZ -tól kaptam egy üzenetet, hogy látogassam meg. Elmentem, s ott várt egy sor kérdés, amit feltett nekem és kiváncsi, hogy én hogyan válaszolok rá! - megigértem, hogy nem fogok mellébeszélni:) Egy cseppnyi gondolkodási időt sem adtam magamnak, és akkor lássuk, vágjunk bele, nem kímélem magam, mert csakis ugy jó, mindjárt az első gondolatot leírni, mert úgyis az a legőszintébb.

S akkor jöjjenek a kérdések:

1./ Mi lenne, ha nyernék a lottón?

Egy - nem is tudom már, hogy milyen a lottó, meg azt sem már, hogy hogyan kell feladni:) de ha mégis rámtörne mindezek után a lottózási vágy és még fortuna is mellémállna, s megajándékozna a főnyereménnyel?? - akkor az biztos, hogy azonnal megfelezném az összeget. Az egyik felét biztos vagyok benne, hogy az árván maradt gyerekeknek adnám, de nem ám csak úgy, hogy no itt van X összeg, hanem gyorsan munkához látnék, épittetnék egy kastélyt, berendeztetném, kertjét virágokkal beültetném. Arra rászolgáló személyzettel betölteném, s én csak gyönyörködnék a sok kicsi szempár boldogságában, s közben minden kis lakónak a nagymamája lennék.

Másik részét szintén megfelezném, s azt a részt a családom körében szétosztanám. A maradék egynegyed részét lehet hogy ujra megfelezném és unokáimnak venném meg először a saját lakásukat. A maradék pár millió pedig már elég lenne arra, hogy a papával ide-oda "elvándoroljunk" csak úgy kedvtelésből.

Remélem jó helyre kerülnek a forintok. Veszek is a jövő héten egy lottót.

2./ Rossz szokásom:

Azt hiszem ebből lehet, hogy van pár, de most vajon hol is kezdjem. Én mindent azonnal és rögtön akarok, nem ma, nem holnap, hanem már tegnapelőtt, s ebből nem is vagyok hajlandó engedni. Van még egy, s ezt kénytelen vagyok leírni, hátha a büntudatom egy kicsit kevesebb lesz. A mindennapi kávémhoz elszívok egy szál cigarettát, és erről még akkor sem vagyok hajlandó lamondani, ha bármit igérnének is. Nekem ez kell.

3./ Koffein:

Ebből már eléggé leadtam, mert a napi három helyett csak három felet iszom, de azt is úgy, hogy fél kávé és kb másfél tej. Nekem így esik jól. Ez egyben a reggelim is.

4./ Szineim:

Ez attól függ mire gondolunk?

Ha a környezetemre, lakásomra: akkor a legfinomabb, legelegánsabb és legmelegebb színek: mondjuk a bordó, a vajszín, a narancs-sárga, a barna.

Öltözetemben is dominál a sárga-barna szín, de imádom a fehéret és a feketét is. Van azért egy bordó kabátom is :))

5./ Mi van most rajtam:

Egy farmer, amiben éppen most beleférek, s egy nem éppen szabadidőnek mondható felsőrész, mert annál azért egy kicsivel aranyosabb :))

6./ Háziállat:

Egyértelmü, hogy Robika nevezetü kiskutyám, akit a világon a legjobban szeretek. Őt egy kutyamentő alapítványtól fogadtuk örökbe éppen 3 éve. Azóta nagyon boldogok vagyunk. Ő a család szemefénye, de próbálna meg valaki is rossz szemmel nézni rá, annak velem gyülne meg a baja. Ezen kivül a kertben egy kis tóban aranyhalaim vannak.

Volt két cicusunk, akiket sajnos valami rosszemberek elcsábítottak, mert egyik percben még láttuk őket, aztán rövid időn belül már az egyik nem jelentkezett, pedig Ő volt a nagy éhes, a nagy evő, s állandóan szemelőtt volt. S rá két évre a másik cicus is utána ment. Robika kiskutyám pedig azóta nem türi a cicákat még az udvaron sem.

7./ Tíz év múlva hol látom magam:

Fogalmam sincs, de azért bízom benne, hogy a gyerekeim körében. Vagy ki tudja? Lehet, hogy a papával, akkor már a 70-en túl ráérünk majd kézenfogva sétálgatni a közeli arborétumba? vagy esetleg még az is előfordulhat, hogy felülünk egy repülőre? kikötünk Kréta szigetén? Óhhhh de jó is lenne újra, meg újra minden évben visszamenni oda, ahol csodás hónapokat töltöttem.

Na vége az álomnak, ideje ébredezni.

8./ Legutóbbi nagyon jó élményem:

Ebből kettő is van. Egyik egy nagyon kedves kis családhoz füz, akiket abszolut nem ismertem, de miután közel lakunk egymáshoz nem volt nehéz látni a mindennapjaikat, s azt, hogy nem éppen a leggazdagabb réteghez tartoznak, mindemellett nagyon szorgalmasak. Félve indúltam el egyik alkalommal -nem is olyan régen- s egy nagycsomó dolgot, amit én nélkülözni tudtam, elvittem hozzájuk. Főleg élelmiszer csomag, saját készítésü ruhanemük, valamint mosó és tisztitó szerek voltak. Na nem azért, mert piszkosak lettek volna, de biztos voltam benne, hogy nem tudják megvenni. Bevallom még most is borzongok ha rágondolok, mert először félve nyitottam kaput, de az örömöm annál nagyobb volt, amikor a tágra nyilt szemek fürkészően néztek az akkor még ismeretlen csomagra. Óriási élmény volt látni és felfedezni a boldogságot, a megkönnyebbülést még akkor is, ha ez nekik nem tartott sokáig. Azt hiszem az én szívemnek, lelkemnek ez egy óriási élmény volt.

A másikról már nem is írok, mert nem is olyan lényeges, hiszen alig egy hete történt, de ha leírnám, valahogy nem passzolna a leírt két élmény egymáshoz.

Maradjon ez az én féltve őrzött titkom, ami nem máshoz kapcsolódik, mint a házassági évfordulónkhoz.

S most én is továbbadnám a nyolc kérdést, mert kiváncsi vagyok, hogy Mónika, Belly, Vali és Bianka mit válaszol a kérdésekre. Várom a válaszotokat.

Kedvenceim étkei - Valinál jártam

Az elmúlt napokban olyan sok blogot meglátogattam. Igaz, hogy csak az olvasás szintjéig jutottam el, kommentelni most "elfelejtettem", amit majd be fogok azért pótolni. S addig, addig barangoltam, amígnem olyan csuda finom dolgokra találtam, mint ez a sült turós sütike. Jó pár blogban találtam kedvemre való és kipróbálandó étkeket, s átvillant az anyamon: mi lenne, ha most sorra venném a kedvenceim (na persze nem minden nap, mert azért az mégiscsak sok lenne), s egy-egy elkészített finom étküket és is a saját asztalomon tálalhatnám.

Amikor úgy végigmentem az ÁBC-n, s Vali Konyhájában kikötöttem: ott is ragadtam. Hát így született meg ez a csodálatos sült túrós, amin akaratomon kivül változtattam egy kicsit. Ugyanis elnéztem a receptben a 0,5 liter tejes, s én csak 0,5 dl-t tettem bele. Mit is mondhatnék? --- most csináltattam új szemüveget:)))) de nem is ez a lényeg, mert így is fantasztikusra sikerült, s akkor képzeljük el, ha még a normális keretek között a plusz 4,5 dl tej is belekerül a túróba?! Na akkor lett volna ám az igazi.

A másik változtatás pedig az volt, hogy azt hiszem Valinál turókockák születtek, míg nálam a kerek forma miatt túró-szeletek, de ennek sincs jelentősége.

Miután a recepten nem változtattam -kivéve a tévedésem a tejjel- az eredeti hozzávalókat és a leírást Vali Konyhájában találjátok. Szerintem ez a sütemény annyira tökéletes, hogy abszolut megbízható és tényleg még a sütési időn sem kellett volna változtatni, ha beleteszem az egész tejet. Igy nekem kicsit hamarabb megsült, de ezt meg kell ismételni normális körülmények között és nem fogom "sajnálni" igérem, hogy mind a fél liter tej belekerüljön a túróba :))))
Ezután a sütemény elkészítése után elhatároztam, hogy végig megyek az ismerős -és néha az ismertlen blogokon- s ami szem- szájnak ingere, s ráadásul még egy halványabb fogyókúrába is belefér - mint kedvenceim étkei cimmel - elkészítem őket, s akár sikerül, akár nem: beszámolok róluk.
Vali a Te süteményed kiállta a próbát, még nálam is :))) - köszönöm Neked.

Főmunkatársaim a konyhában

Már egy jó ideje azon gondolkodtam, hogy a legfőbb munkatársaimat, "akik" a konyhában a legfőbb mozdulatokat elvégzik helyettem, megmutatom Nektek. Indittatása az volt, hogy elég sok blog és fórumtársammal szoktuk megbeszélni, ki mivel, ki hogyan, könnyíti a mindennapi betevők elkészítését. Itt most kenyérsütőgépről abszolut nem lesz szó, mert én már arról leszoktam. Több mint 10 évig csakis kenyérsütőgépben sütöttem, de hol van már az az idő, és hol van már az a jó kis Funai masinám, amely abszolut nem látott szeretlőt 10 éves koráig, s még csak az alkatrészeit, üstjét, lapátjait sem kellett cserélni. Amikor aztán szegény pára kilehelte utolsó lelkét is, akkor vettünk egy újabb kenyérsütő masinát, de soha sem tudtam megbarátkozni vele. Nem is tartott sokáig, de lehet, hogy azért, mert én sem szerettem. Aztán jött egy másik, az is úgy döntött, hogy hamar beadja a derekát. Aztán tavaly nyáron jött egy következő. Ő egy tényleg szuper kis kenyérsütőgép, de szerencsétlen a dobozában pihen, mert vele sem kerültünk nagyon közeli barátságba. Igaz, hogy csak azért vásároltuk, hogy dagasztásra, kelesztésre fogom használni, mert ekkor már igencsak rászoktam a sütőben való kenyérsütéshez. Ez viszont adta a lehetőséget, hogy inkább formakenyereket készítek vagy jénaiban sütök lábonálló kenyereket, mivel ezeket sokkal könnyebb szeletelni. Valahogy már a korábbi időkben (közel 20 évvel ezelőtt, amikor elkezdtem az itthoni kenyérsütést) sem szerettük a nem "veknire" hasonlító "költeményt. Így aztán az alig használt kenyérsütőgépem is visszakerült a dobozába, s jött ez a tünemény, amit nem cserélnék el semmi pénzért semmivel. Tulajdonképppen ez lett volna a családtól a születésnapi ajándékom, csak hát szegénykém sokkal hamarabb megérkezett, én meg voltam olyan ügyes, hogy igen hamar rátaláltam :))))) be is fogtam munkára. A családot pedig mindig azzal vigasztaltam, hogy gyüjthetnek újabb szülinapi ajándékra :))

Nem nagyon szoktunk óriási születésnapokat rendezni, de ez a mostani, valahogy nagyon kikerekedett. Még azt a lehetőséget is megkaptam, hogy választhatok két dolog közül, amit én szeretnék. Na természetes, hogy én a harmadik lehetőséget választottam, s azt kértem, ha már egyszer én dönthetek, akkor szeretnék egy-két olyan dolgot a konyhámba, amelyek megkönnyitik a mindennapjaimat. Ime, sorakoznak -a teljesség igénye nélkül- azok a csodák, amiket máris nagyon élvezek.
Ő maga a csoda! Soha sem hittem volna, hogy ennyire imádni fogom. Mondhatná most valaki, aki visszanéz egy-két posztot, hogy áááááá igen! - mit lehet még egy hét alatt kitapasztalni. Csakhogy én valahogy erre a csomagra is rábukkantam, pedig isten bizony nem kerestem. Alig vártam a pillanatot, hogy egyedül legyek itthon, legalább egy jó fél napig, mert már nem birtam magammal, no meg a kiváncsiságommal. Igy készült el benne az első kenyér és az az óriási gyümölcsös-csokis kalács, amit korábban feltettem. Eszembe sem jutott, hogy mi lesz, ha a férjem hazajön és valahogy a kenyér és kalács formája feltünik neki. Nem tünt fel, mert igyekeztem ugy tálalni -szeletelni őket- hogy mégcsak kétség se férjen hozzá, hogy ebben az edényben sültek. Győztem, sikerrel jártam, s gyorsan vissza is dugtam a zacsijába, dobozába és mint aki semmiről sem tud, vártam a szüli napom :)
Ebből a két kis tüneményből még csak a nagyobbikat volt szerencsém kipróbálni. Ebben készült ugyanis szülinapomra a parfé. Már alig várom, hogy a kisebbikben pedig valami finomságos sajt-egyveleg kerüljön.

S természetes, hogy már a húsvétra gondolva, elképzeléseim is vannak velük, hiszen milyen gyönyörüséges formát lehet kihozni velük, belőlük: mondjuk egy hidegtál közepére:)) vagy akár egyedülállóan is.

Lefotózni elfelejtettem, de még a tupper családhoz tartozik két gyönyörüséges kelesztő tál is, ami szintén kiállta már a próbát, és óriási különbséget tudok most már tenni egy hagyományos és egy ilyen szuper kelesztő tál között.

Na Ő egy igazi tényleg meglepetés volt, mert talán itt már a férjem is figyelt és ezt tökéletesen el tudta dugni, ugyanugy, mint a Bullet-Express-t. Szerintem már attól tartott, ha ezt is megtalálom, akkor neki annyi, és a büdös életben nem tud meglepetést szerezni nekem :)))
Gyerekeink leptek meg ezzel a gyönyörüséges -belül mázas- eredeti pataki tállal. Azt mindenki tudta, hogy fáj a szívem rá amióta elődjét sikerült összezuznom, de valahogy nem jutottam el addig, hogy az eltörött helyett másikat vegyek. Most ez is megszületett és hálás vagyok a gyerekeknek érte, mert iszonyu finom dolgokat lehet benne elkészíteni.
S azt hiszem, hogy a sort nem véletlen zárja ez a Bullet-Express. Ő az, aki mindent tud, s pontosan a mai napon úgy be is avattam, hogy szinte minden részét sorba kipróbáltam. Müködik, pedig még varázs-szó sem kellett hozzá. Mukodj!!!! --- anélkül is lazán vette a próbát.

Ez is, mint az előző masinák - többfunkciós- Ma csak három funkcióját próbáltam ki, de valami őrült gyorsasággal, finomsággal dolgozik. Itt éppen a mai sütemény turós töltelékét keveri habosra 2 perc alatt. Hangja egy szál se, gyorsasága pedig meglepően fordulatos :)))
Turmixol, kever, kavar, szeletel, vág, darál, aprít, darabol, s még ki tudja mi mindenre képes. Majd ez is kiderül.

Az biztos, hogy aprításban, keverésben, habosításban, no és a gyümölcslé készítésében már profi módon bemutatkozott.

2 liter jó kis vegyes gyümölcslét nyomott ki, s eközben egyetlen egyszer sem kellett szétszedni, a gyümölcshúst mind be tudta fogadni a gyüjtője.

Én eddig is egy boldog ember voltam, de most valahogy egészen másként érzem magam és a kiskonyhám felszerelésére sem panaszkodtam soha, de most valahogy olyan jó érzésem támadt magam körül.

Nem bántam meg, hogy nem egy hosszú útra utaztunk el ezen a jeles napon............... - majd megyünk a nyáron :) :)

No és természetesen a végére hagytam mindazt, amiből ezek a vásárlási, géplecserélési gondolatok kipattantak a férjem agyából. Már annyit "nyafogtam" na nem úgy ám, hogy rendesen, csak néha-néha, s éppen ott, és akkor, amikor éppen ideje, helye volt, hogy nekem még egy kihuzható kenyérsütő formám sincs. Erről azt hiszem fórumtársaim, de főleg Maryenne tudna sokat mesélni. Szegénykémet már kikészítettem az állandó -de nem igazi- nyafogásaimmal, amikor megdícsértem egy-egy kész kenyerét, hogy milyen gyönyörü, és biztos azért, mert neki már van kihuzható formája :))))))

Panasznap be- és lezárva, egy árva szót sem szólhatok. A fenti termékek mind egytől-egyig kiálták az eddigi terhelést és próbát, pedig egyik másikuk ugye már nem éppen egy héttel ezelőtt lett befogva :) :)

Májrizottó flambírozott körtével

Ma egy nagyon egyszerü ebédünk volt, de ha a flambírozott körtét nézzük, akkor nem éppen a legalacsonyabb kalóriatartalmú. Na de sebaj, majd holnap letornázzuk:)))

Nagyon gyönyörü csirkemájat kaptunk, s még a hütőszekrényemben is ott lapult 3 óriási körte, ami arra várt, hogy valami finomság készüljön belőle. Lehet, hogy nosztalgiát érzünk, még a március 15-i nappal kapcsolatban? - lehet! - ki tudja, de ma ehhez volt kedevem elkészíteni, mert nemcsak, hogy köretet adott, hanem egyben a gyümölcs is ott volt a tányéron.

Hozzávalók a rizottóhoz

1 nagyobb fej lilahagyma apró kockára vágra

2 evőkanál oliva olaj, amin megdinszteltem a lilahagymákat.

30 dkg csirkemáj, amit megmostam, csíkokra vágtam és hozzáadtam a megpuhult hgymához

Félrehúztam a serpenyőt, hozzáadtam még

1 kk pirospaprikát,

1 kk fehérborsot,

egy csipet szerecsendiót,

1 kk szárított majorannát.

1 kk sót csak a legvégén adtam hozzá (csak utólag sózom a májat, igy nem keményedik meg)

Összekevertem és visszatettem még 5 percre, hogy összemelegedjenek az ízek.

kb negyed óra alatt eddig elkészült, s ezalatt az idő alatt elkészítettem a rizst

2 evőkanál felmelegített olivaolajon

4 evőkanál Basmati rizst egy pillanat alatt megforgattam, majd hozzáadtam

2 dl vizet,

1 tk sót és 10 perc alatt készre főztem. A fedőt rajta hagytam és tovább puhult a rizs a lábasban. Pár perc után szép óvatosan hozzákevertem az elkészített májat.

Közben elkészítettem a körtét, amit szépen meghámoztam, kb 1 cm-es szeletekre felcsíkoztam őket, majd kristálycukorban megforgattam.

5 dkg vajat felolvasztottam egy serpenyőben, s amikor már nagyon jól felmelegedett, beleraktam a körteszeleteket. Mindkét oldalukon szép aranysárgára karamellizáltam.

Pulykamell töltve - hidegen

Alíg pár napja készítettem el ezt az isteni finomságot, s nem gondoltam volna rá, hogy ma meg kell ismételni, de ezt már kifejezetten hidegen fogyasztáshoz. Forrón, melegen, azonnal fogyasztva a kisülés után is nagyon finom volt, de hidegen!!!! ----- százszor ízletesebb. Legalábbis a ma esti vacsora fogyasztása idejére már kihült, szeletelhető volt, és naná! - nem birtuk ki, hogy ne vágjuk fel :)

Receptjét és elkészitési módját ITT találod meg, semmit sem változtattam rajta, mert úgy volt jó, ahogyan vasárnap elkészítettem, azzal a különbséggel, hogy ezt most reggelire és vacsorára kellett ujra megcsinálnom a család kívánságára. Hát legyen!!!! -- váljon egészségünkre :-) Az a gyanúm, hogy húsvét ide, vagy oda, de valószínü, hogy nálunk a sertés-csülköt, sonkát, ez fogja felváltani.

Köretnek pedig biztos vagyok benne, hogy valami finomságos franciasalátás megoldást fogok kitalálni, az újonnan kapott edényeimbe, de ezekről majd egy másik postban.

Fehér kenyér - tupperben

No kérem szépen, hát így sem jártam még....... Kenyérsütés S.O.S - de mit tegyek, ha a nyanyám a hütőben 3 napos hűsölés után is úgy nézett ki, mintha megdöglött volna. Bevallom, 3 napig rá sem néztem, mert nem értem rá vele foglalkozni. Amikor meg elővettem, csak tátogtam. Nem nőtt az egy szemet sem. Ugyanakkora volt a jó kis dobozomba -amiben mindeddig is tartottam- mint, amikor betettem. Ilyet eddig még nem tapasztaltam. Nekem a nyanya a hütőben is triplájára szokott "fejlődni".

Akkor is nyanyával fogok kenyeret sütni, ha törik, ha szakad, de akkor is, mert ez nálam már csak így megy mindíg. Mert ha én egyszer beveszek valamit a fejembe, azt onnan senki ki nem mossa. Tehát nyanyás kenyér lesz..... - és lett! na de hogyan is? Beletegyem ezt a döglött nyanyát? (ami 20 dkg volt) - hát azért azt mégse ! Időm az egy szál sem volt, hogy utánakeressek ilyenkor mit lehetne tenni, ezért aztán fogtam és hozzákevertem egy-s-mást, majd félretettem, vártam vele vagy másfél órát (ami természetesen nem volt beütemeztve), de ha már egyszer nekem nyanyás kenyér kell, akkor még az éjszakát is rááldozzunk.

2 dl vizet

20 dkg BL 80-as kenyérliszttel,

1,5 dkg élesztővel összekevertem, majd hozzáadtam az én "döglöttnet hitt"

20 dkg nyanyámat.

A tetejét jócskán megszórtam liszttel, s mintegy kovászt félretettem. Azt hittem, hogy egy majd csak ugy ripsz-ropsz pár perc alatt megkel és máris indulhat a kenyérsütés. "Csak" másfél óra kellett ahhoz, hogy megkeljen.

Amikor megkelt beletettem a kenyérsütőgép üstjébe.

Hozzátettem

2 kanál olajat,

1,5 dl vizet,

45 dkg BL 80-as fehérlisztet

3 evőkanál burgonyapelyhet

2 dkg sót,

2 kk. barnacukrot

Elindítottam a kenyérsütőt. 20 percig dagasztott, majd lisztezett kelesztőtálban duplájára hagytam nőni.

Amikor megkelt, levágtam belőle 20 dkg-ot (ezt eltettem ujabb nyanyának)

A maradék tésztát megformáztam, beletettem a sütőedénybe és hagytam tovább kelni 40 percig.

Ekkor bekapcsoltam a villanysütőt, 200 fokra állítottam, a kenyeret bevágtam és 10 perc után betettem sülni, de ekkor már a sütőt 180 fokra levettem.

40 perc alatt sült meg ilyen gyönyörüségesre az én kenyérkém.

Kivettem a formából, rácsra tettem, picit hidegvízzel megspricceltrem és a rácson hagytam kihülni.

Sajnos nem tudtuk megvárni, hogy kihüljön, előbb felszeltem, mint ahogyan kellett volna, ezért aztán a kés húzott is rajta rendesen. Az ízén viszont abszolut nem rontott. Oly annyira nem, hogy ma mind egy falatig elfogyott. (igaz, hogy négyen voltunk rá) A kenyér súlya 1,1 kg volt.

UPDATE

Amióta elkészült ez a kenyér, az járt a kis buta agyamba, hogy valahol ezt én olvastam, mármint az élesztett nyanyát. Amikor sütöttem a kenyeret, akkor nem volt rá időm, hogy utána nézzek, de most aztán jól bejártam a világot és az élesztett nyanyás sütést VALI KONYHÁJÁBAN olvastam. Innan is köszönöm neki és üzenem, hogy az éjjel kisült a második adag és az talán mégfinomabb, pedig csak az 1 napos nyanyámat élesztettem :)