Lilahagymás Mammut kenyér

Komolyan mondom, már nem akartam újabb és újabb kenyerekkel, és a hétvégi disznóvágásra való készületekkel jelentkezni, de ezt a mai napi MAMMUT kenyeret meg kell mutatnom, mert nem hittünk a szemünknek. Persze a turpisságok most is előjöttek és néha, ha az ember lánya még téved is egy kicsit, vagy a megszokott mozdulatoktól eltér, akkor követhet el "hibát" - na de ekkorát ? --- Bizony ekkorát !! - aminek az ára 1 db 2,5 kg-os kenyér lett. Van ám története is a dolognak, mint -általában nálunk a konyhában- mindíg és mindennek.

Dagasztó gépemről már nem akarok írni, de teljesen beadta az unalmast, fél év után megy a szervizbe, hogy ráírják: javíthatatlan és kapok egy újat, vagy visszafizetik az árát. Na de nem is ez a töreténet. Még mindig a hétvégi disznóvágás a fő súlyponti kérdés nálunk, s miután elég sokan leszünk, hát kenyérből sem kevés kell.

Elővettem a két kenyérsütőmet, s gondoltam: a mindig 1 kg lisztből készült kenyérkém hozzávalóit most felezem. Egy adag az egyik gépbe, másik a másikba. Minden annak rendje és módja szerint történt, csak elbaltáztam egy kicsit (jaaaaaaj de jól tettem, mint kiderült). Nagyon régen sütöttem öregtésztával is, de miután most a hütőmben éppen 2x 25 dkg nyanya pihent, éreztem, hogy itt az ideje a felhasználásnak. S itt jött a "bukta" amiből ez a kenyér származik. Feleztem a hozzávalókat a két gép üstjébe, de a nyanya adagját elfelejtettem felezni, illetve automatikusan adtam hozzá az egyik adaghoz is a 25 dkg-ot, s ugyanugy a másik gépbe is a másik 25 dkg-ot. S még eszembe sem jutott, csak már jóval később, hogy a fele is elég lett volna. (De kár lett volna, ha csak a felét teszem bele.)

Azért irom ám a hozzávalókat is, mert ma megint csak egy egyszerü kenyeret szerettem volna sütni, de hát ez lett az eredmény: - egy nagyszerü és nagyon finom kenyér.

Egy kenyérre és egy gépre irom az adagokat.

Hozzávalók:

Nyanya (a hütőből) hozzávalói, amit már három nappal ezelőtt készítettem el

50 dkg finomliszt,

1 dkg élesztő

3 dl langyos viz

1 csipet só,

1 csipet cukor

(A nyanya -amikor először az összeset elkészitettem- összetevőit kenyérsütő gépbe tettem, 20 perc dagasztás után hagytam a tésztát az üstben jócskán túlkelni, majd hidegre raktam egy éjszakára. Másnap reggel vissza az üstöt a kenyérsütőbe, egy párat fordult vele a lapát, éppen csak hogy egy finom jó kis gombóc keletkezett belőle. Ezután kivettem, s az egész tésztát egy tetővel zárható müanyag dobozba tettem, s irány a hütő)

Nos ebből a nyanyatésztából maradt meg nekem 50 dkg, s ezt felezve adtam hozzá a kenyértésztához.

A kenyér hozzávalói (1 kétlapátos kenyérsütőhöz)

50 dkg kenyérliszt,

2 dkg só,

csipet cukor

1 evőkanál étolaj

2 dkg élesztő,

1 kisebb főtt, áttört krumpli

1 pupos evőkanál tejpor (elhagyható,,,,,, --- de minek???)

25 dkg öregtészta, azaz nyanya, vagy inkább természetes állományjavítónak nevezném már ezek után.

1 Nagy fej lilahagyma, amit félbe vágtam, vékonyra felszeleteltem, s pici olajon finomra megpiritottam. Nem sütöttem, csak a gőzében hagytam, hogy szépen megpuhuljon, s majdnem lekvárszerü lett, mire elkészült. Ezt félretettem, s majd később lesz rá szükség.

A kenyérsütőbe betett hozávalókból 20 percig dagasztott a gép (mindkettő egyszerre). Amikor mindkét gép leállt, kivettem a két adag tésztámat és finom mozdulatokkal összedolgoztam őket. Ez csak pár mozdulat volt. Szép jó nagy cipó lett belőle. Bőven lisztezett kelesztőtálba helyeztem, tetejét is jócskán liszteztem, majd 20 perc pihenés után kicsit átgyurtam, de csak nagyon finoman, s vissza a kelesztőtálba, ahol még 45 percig tovább kelt.) Amikor letelt a 45 perc és felemeltem a kelesztőtál tetejét: jött a "rémület" Úristen, mekkora adag, és mekkora mennyiség. Na ekkor már koppant, hogy ezt a tésztamennyiséget formakenyérnek nem lehet megsütni. Elő az óriási jénaival. De ne szaladjunk ennyire előre.

Amikor duplájára kelt a tésztám, akkor lisztezett nyujtó felületre boritottam, kinyomkodtam a jó sok levegőt belőle és a megpuhitott lilahagyma félkarikákat rásimitottam (inkább bele kellett volna nyomkodni a tésztába, de erre már a felvágás után jöttem rá), s szépen a tészta két szélét finoman -jobb és bal oldalon- behajtottam és az egészet feltekertem. Alig birtam átemelni a jénaiba, ahol szintén 45 percig még tovább kelt az én mammut tésztám. Már a kelés végén a bevágásnál is ájuldoztam, mert -mint a képen is látszik- hozzáért a jénai teteje a tésztához, ezért aztán amikor bekerült a sütőbe nem is tudtam rátenni a jénai tetőt, mert kinyomta volna az egészet, vagy egy nyomorék kenyér sült volna ki. Amikor bevágban (45 perces jénaiban kelés után) a tésztát, bekapcsoltam a sütőt 220 fokra, s 15 perc után jénai tető nélkül behelyeztem a sütőbe a kreálmányomat. Ekkor még nem érte el a sütő a megfelelő -220 fokos- hőmérsékletet, de már nem mertem tovább várni vele, mert kikelt volna még az edényből is, mint ahogyan a képen is látható, de ez inkább segített, mint rontott rajta, ugyanis a még nem megfelelő hőmérsékletü sütőben picit tovább kelt.

15 percig 220 fokon sütöttem, s ekkor kénytelen voltam rátenni egy alufóliát, mert a teteje már kezdett szépen pirulni. (Jénai tető jócskán bespriccelve hideg vizzel a konyhapulton pihent, mert rá nem volt szükség a sütőben) :-))

15 perc után légkeverésre kapcsoltam és a hőfokot is levettem 170 fokra, s további 30 percig sütöttem. Amikor kivettem a sütőből, hideg vizzel lespricceltem, s jöttek is volna a cserepek, de az én gyerekem nem győzte kivárni, pedig gyönyörüen lehetett hallani a tészta héjának ropogását. Sajnos a kettévágásnál látszik is, hogy még forró volt a kenyér, igy a kés mindhiába volt éles.

Krisztám, már nagykabátban, indulatban hazafelé, ott állt a kenyér mellett és csak azt kérdezte: - ezt a kenyeret valóban el fogod tenni a fagyasztóba és csak a hétvégén fogjuk felvágni? --- naná !!!!! mondtam én, de hát csak nézzetek rá erre a fotóra és a ragyogó tekinteteire, amiket a kenyerekre vetett. Nem volt mit tenni, a kenyeret kétharmadoltuk, s a nagyobbik felét -még majdnem forrón- hazavitte és mint az előbbi telefonbeszélgetésből kiderült csak három szelet maradt nekik belőle. (Csak halkan jegyzem meg, hogy a kenyér pontosan 2,5 kg-os lett).

Most készül az ujabb nyanya, hogy holnap újra elkezdjem a hétvégére sütögetni a kenyereket. Hál istennek, hogy ilyen jóevő gyerkőceink vannak, csak akkor mikor fog elkészülni a hétvégi kenyér mennyiség, ha minden nap megesszük a frissen sülteket ? :-) Én kívánom, hogy mindenki ekkorát tévedjen, hogy 50 dkg liszthez 25 dkg nyanyát adjon, s akkor az óriási öröm sem marad el.