Libatepertős pogácsa

Túlzottan sok libatepertőt sikerült vásárolni. Már-már kezdtük unni, s még a "kutyi" sem ette. Na nem azért, mert nem finom, hanem, mert már tényleg sok volt.

Jött az ötlet. Ha van egyszerű epertős pogácsa, miért ne lehetne libatepertőből ugyanez.

 

Egyik kedves bloggerína oldalán találtam erre a tényleg finom pogácsára, amit elkészíteni nagyon egyszerű.

 

Hozzávalók:
40 dkg BL55-ös liszt
20 dkg darált libatepertő
16 g friss élesztő
2 kis tojás
1,5 dl tejföl (20% os)

4 dkg libazsír. (nálam kacsazsír volt)

só

 frissen őrölt bors, nem szabad sajnálni beletekerni

 

A ledarált tepertőt a liszttel összemorzsoltam, majd a közepébe helyeztem az összes hozzávalókat. Összegyúrtam.

Gyúródeszkán, lisztezett alapra tettem és másfél óráig pihentettem. (duplájára kelt)

2 cm vastagra kinyújtottam és éles késsel bevagdostam a tészta tetejét. Pogácsa szaggatóval  kiszaggattam. Teflonfóliával bélelt tepsire raktam és még 25-30 percig pihentettem.

A sütőt 200 fokra előmelegítettem. A pogácsákat tojással lekentem, és nekem 180 fokos sütő elég volt a sütéshez, 25 percig. (persze ez sütőfüggő is lehet. Eredeti receptben a sütés is 200 fok volt)

Pihennek a kiszaggatott pogácsák a tepsin.

Sülnek a sütőben

Nagyon érdemes elkészíteni, finom. Forró teával ez volt a vacsoránk.

Tejszínes zöldséges apró húsos spagetti

 

 

 

Ez egy végtelen egyszerű egytál étel. S ráadásul elkészítése a 30 perces kategóriákba tartozik. Egyetlen edényben készül el az egész.

 

Hozzávalók és elkészítés (ez akár 4 személyre is elegendő)

 

1 evőkanál mangalica zsír

12,5 dkg nagyon apróra vágott sertés lapocka

1 nagy fej hagyma (nálam mindíg fehér)

3 gerezd fokhagyma

2 szál sárgarépa felkarikázva

5-6 zellerkocka

1 szál fehér répa felkarikázva

0,5 liter húsleves lé, de lehet több is, attól függ a tészta mennyit vesz magába

só

csipet citrombors

2 dl habtejszín

 

12,5 dkg durum spagetti

 

Elkészítés

 

A zsírt felolvasztom, beleteszem az apróra vágott hagymát, sózom, borsozom, hozzáadom a nagyon apróra vágott lapocka kockákat. Picit pirulnak, majd hozzáadom a sárga és fehér répa karikákat és a zellerkockákat. Még egy percnyi pirítás és felöntöm a húsleves levével.

Addig főzöm, amíg már majdnem puha a hús. Hozzáadom a 2 dl tejszínt. Jól elkeverem.

Az egésznek a tetejére teszem a rövidre tördelt durum spagettit. Ha szükséges, akkor még húslével felöntom. Fedőt teszek rá, s addig főzöm ameddig a levét a tészta beszívta. Kicsit még fedő alatt tartom.

 

 

                                

A tészta magába szívta az egész tejszínes lét, s már lehet is tálalni.

Cserépedény és a két szelet tarja krumpli körettel, szívsalátával

Előző posztomban a címben már elhelyeztem a tarját, de úgy éreztem, ez megér külön egy leírást. Már csak azért is, mert nagyon-nagyon finomat ebédeltünk, s az összes munka vele 10 percnél nem volt több.

 

Cserépedényben sült tarja, karikára vágott krumplival, szívsalátával.

 

Hozzávalók:

3 db óriási krumpli

3 fej közepes (édes) vöröshagyma

1 fej fokhagyma

2 db paradicsom

só

1 jó nagy evőkanál mangalica zsír

császárszalonna (amennyit nem szégyenlünk beletenni) no meg amennyit nem sajnálunk, s nem utolsó sorban, a mennyi van itthon :)

 

Érdekes módon -az izgalom hevében talán- kimaradt a mindíg használt citrombors, a csipet gyömbér és a zöldpaprika, a chilli. De sebaj, mert ezek nélkül is fantasztikusra sikerült.

 

 A krumplit meghámoztam, jó vastagra felkarikáztam és az edény aljára leraktam, megsóztam. Ráhelyeztem a bőrös, 2 szelet tarját, s ezt is kicsit megsóztam. (A bőrös, szalonnás részét késsel bevagdostam). A hagymákat is megtisztítottam és ezeket is vastagabb karikára vágtam, beterítettem vele a hússzeleteket.

 

 Következett a bevagdalt császárszalonna, a karikára vágott paradicsomok és az egy fej fokhagyma gerezdekre szedve. Az 1 kanál mangalica zsírt elosztottam rajta, s ezzel el is készült a sütésre.

 

Az edény tetejét rátettem, betoltam a hideg sütőbe (csak azért hideg sütőbe, mert elfelejtettem előmelegíteni. Bátran lehet előmelegíteni az edénynek nem árt)

200 fokon, 60 percig sült. Ekkor megnéztem, a két szelet tarját megfordítottam és még 10 perc 170 fokon, s a másik oldala is szép pirosra sült.

 

Amíg a hús sült, addig elkészítettem a nagy kedvencünket a szívsalátát. (Sajnos nagyon ritkán lehet, de akkor is csak a LIDL-ben kapni).

Elkészítettem a levet: víz, 10 %-os ecet, édesítő. (ízlés szerinti adagban)  A salátafejeket kettévágtam, átmostam és irány a beízesített lé.

Már csak a terítés és a jó étvágy jöhetett. - és jött!

 

S akkor még egyszer bemutatom a legújabb kedvencem, akit csak "cserépkemencének" neveztem el, mert olyan jó nagy terjedelmű szélességében és magasságában, mint egy kis kemence.

Nagyon tetszik nekem a belső díszítése.

 

S ezzel a finom kenyérrel fogyasztottuk a tarját.

Cseréptál - kenyér - tarja

Egy évet vártam rá, de nagyon megérte. Elkészült, kipróbáltam, működik.

Mégpedig olyan biztonsággal működik, hogy az első benne sütéskor nem kellett végig izgulnom a sütési időt, pedig nem láttam bele, mert zárt a teteje. Hinni kell benne és az eredmény meghálálja.

 

Kivül, belül mázas, patentzáras sütő edény, ami nem csak kenyér sütésére, hanem minden egyéb más étel sütésére, főzésére tökéletesen megfelel. A benne sült ételekről mit lehetne mondani? - nagyon sok dícséretet. Annyira más ízű benne még a kenyér is, de kipróbálásra sorakoznak a további ételek is.

 

Ez a kenyér egy érdekes eset végeredménye. Öregtésztát készítettem, s már alakult is, kelt szépen, hogy másnapra megfelelő legyen a kenyér sütéséhez. Az öregtésztát (nyanyát) én mindíg BL55-ös lisztből készítem. Utána a kenyér hozzávalóiba már nem kerül fehér liszt, hanem különböző lisztekből keveredik össze. 

Este 5-6 óra között csöngettek. Na és kijött? hát a Fazekas mester, aki nem csak elkészítette, el is hozta nekem az edényt. Na ekkor kezdődött el az igazlom. Mivel az öregtészta már félig kész, másnap kenyeret kell sütni, akkor itt az alkalom a próbára.

Elhatároztam, hogy teljesen fehér lisztből fogom az első kenyeret elkészíteni. Az öregtésztánál nem is volt probléma, mert az már a kelési szakaszban volt. Másnap hozzáfogtam a lisztek kiméréséhez, de már akkora rutinnal nyultam a lisztes dobozhoz - amiben a különböző lisztek vannak- hogy el is feleljtettem, hogy most tiszta fehér kenyeret szeretnék, amivel kipróbálom a sütőtálat.

 

Itt jött a furcsaság. Volt egy adag öregtésztám:

40 dkg BL55-ös liszt

5 dkg olaj

2 dkg só

2 dl víz

2 dkg élesztő

 

S jött volna hozzá az ugyanebből az összetételből egy másik adag, amit majd összegyúrok.

Igen ám, de a szokás, a rutin, a kezemet a vegyes lisztekhez vitte, s észrevételenül összeállítottam -természetesen Bözsi a Rabszolga Nővel- a következő kenyértésztát.

 

40 dkg liszt (vegyesen: graham, szarvasi teljes kiörlésű tönköly, rozs, kétszerfogós és rétes)

3 evőkanál búzacsíra

2 dkg élesztő

2 dl víz

5 dkg olaj

2 dkg só

 

Bözsi a Rabszolganő 2 perc alatt összeállította, szép síma tésztává gyúrta az anyagot, s ekkor jött a döbbenet.

Kimaradt belőle az öregtészta :)

 

Nem volt mit tenni, kézzel szögletesre kinyomkodtam az öregtésztát, majd a következő adag barna tésztát is. Egymás tetejére helyeztem őket és szépen összegyúrtam.

Cipóra formáztam és -azért az óvatosság kedvéért egy darabka teflon fóliát az edény aljára betettem és ráhelyeztem a kenyértésztát. Zsilettel egy oldalon bemetszettem és hagytam 40 percig kelni.

Na mi lesz ebből? - gondoltam! Hát amikor kisült, kihült, jött a nagy csodálkozás.

 

Sütés a "cserépkemencém"-ben:

Előmelegített 210 fokos sütőben, 40 percig lefedve, majd a hőfokot 180 fokra levéve, még 15 percig sütöttem.

 

Az idő lejárt, a sütőt kikapcsoltam, a kenyeret rácsra tettem. Enyhén jéghideg vizzel lespricceltem és vártam, hogy kihüljön.

 

Ez lett belőle :) Bevallom, nagyon boldog voltam, amikor megláttam.

 

S akkor jött a felvágás és a tényleg óriási csodálkozás. Mint egy fantasztikus kalács, de nem csak a csíkozására értve, hanem a bélzete is olyan volt, mint egy igazi foszlós kalács.

 

Egyszóval: megérte egy évet várni erre a csoda sütő tálra.

 

Annyival azért tartozom a Mesternek, hogy leírjam: azért kellett egy évet várnom rá, mert időközben a kemencéjét kellett felújítani, és elég sok időbe telt, amíg rendes, normális darabok kerültek ki belőle.

 

 

Vegyes tál, kicsit különlegesre sikerült

Szokatlan módon indult az  ebédfőzés.

 

Van 2 db sertés karajunk,

2 szelet füstölt szalonnánk,

2 db kakas (házi kapirgálós) májunk,

2 pár kakas here,

2 db jó közepes krumpli

 

Na ebből kellett rittyenteni valami nagyon finomságos ebédet. Külön-külön nem igazán lett volna elég 2 fő részére egy ebédre, de azért összejött.

 

 

Végülis isteni finomat ebédeltünk.

 

 

Először is a húsok két oldalát egy éles késsel bevagdostam. Egyik oldalán hosszába, másik oldalán keresztbe. Így a rostokat elvágtam, pirítás (hirtelen sütés) közben nem ugrott össze a karaj szelet. Amikor mindkét oldala kicsi kérget kapott, akkor kerültek rá a többi fűszerek.

 

 

 A két hús-szelet mindkét oldalát tökmagolajjal bekentem,  besóztam kicsit, majd bespricceltem fehér és fekete szőlő bor ecettel.  Bekentem házi készítésű Édes Annával, és Erős pistával. A húsok tetjére csipetnyi citromborsot szórtam. Így állt addig, amíg a többi hozzávalót összekészítettem, illetve kicsit tovább, mert talán volt egy óra is. (de ha hűtőben tovább tud állni, akkor még ízletesebb lesz)

 

A serpenyőbe 0,5 dl tökmagolajat melegítettem és ráhelyeztem a két szelet befűszerezett húst. Felöntöttem kb 1,5 dl finom húslevessel. Fedő alatt kb 20 percig alacsony fokozaton pároltam. Közben a májat, a kakas herét megtisztítottam és hozzáadtam a serpenyőben dinsztelődő hús-szeletekhez. A húsok tetejére 1-1 szelet bevagdosott -enyhén- füstölt szalonna szeletet raktam. A megtisztított 2 db krumplit apró kockára vágtam és azt is a hús mellé raktam a serpenyőbe. Még további 0,5 dl húslevest adtam hozzá és fedő alatt még kb 10 percig párolódott. A májnak, a kakas-herének, az apróra vágott krumplinak  nagyon kevés idő kell. A szalonnaszeletek pedig megkapták a megfelelő színüket.

 

Amikor minden egy edényben elkészült, már csak tálalni kellett.

 

Narancs karikákkal, puhított céklaszeletekkel, és gyöngyhagymával gazdagítottam.

 

 

Tárkonyos vegyes zöldség leves fürj tojással

A megérkezett hideg idővel egyre inkább kívánjuk a finom, jó kis gazdag leveseket, s azon belül is a savanykásakat. Tárkonnyal már sok levest készítettem, de vegyes zöldséggel még nem. A leves elkészítésének még egy nagyon nagy előnye, hogy van nekem egy konyhai kisegítőm, akit hétköznapi nyelven, csak úgy "Bözsi a Rabszolganő-nek" neveztem el. Bözsi bizony nagyon sokat segít a konyhában és rengeteg időt megspórol. Miután nem sok Bözsi tulajdonosról tudok eddig, ezért a hagyományos elkészítését írom le, de még egyszer megjegyzem, Bözsivel ez az idő leegyszerűsödik és egyetlen edény van használatban, amit a feőzés befejeztével saját maga el is mosogat!

 

 

Hozzávalók:

fél tasak vegyes -fagyasztott zöldség keverék- amiből én a brokkolit nem tettem a levesbe

1 fej édes rózsaszín hagyma

2-3 cikk fokhagyma

2 x 2 x 2 cm-es darab kókuszzsír

1 db Meyer citrom

2 evőkanál tartósítószermentes ételízesítő

só

1 mokkás kanál tárkony

késhegynyi citrombors

1,5 dl habtejszín

 

a fotón látható kanál az ételízesítőhöz

A fotón látható kanállal adagoltam a tárkonyt.

 

Elkészítése:

A kókuzszsírt alacsony hőfokon olvasztom, beleteszem az apróra vágott hagymát, fokhagymát és kevés ideig dinsztelem. Hozzáadom a zöldségeket, s ezzel is még kb 1 percig pirítom. Felöntöm annyi vízzel, hogy jól ellepje.

Fúszerezem az ételízesítővel, sóval, citrom borssal.

 

A zöldségek megpuhulásáig főzöm. Közben a fürj tojásokat külön egy kislábasban megfőzöm, megtisztítom.

 

Amikor a zöldségek már megpuhultak, hozzá csurgatom a habtejszínt, ezzel még egy keveset hagyom főni, de nem szabad, hogy forrjon!

 

Tálalás előtt belecsavarom a Meyer citrom levét és felszeletelve hozzá adom a fürj tojásokat.

 

Jó étvágyat!

Korhely leves kicsit másképp

Jócskán túl vagyunk az ünnepeken, az esetleges ivászatokon, ki-ki a kijózanodáson, de azért az ilyenkor szokásos korhely leves elkészítése (fogyasztása) nálunk nem csak ünnepek utánra szól. Bármikor asztalra lehet tenni, mindenki nagy megelégedésére. Most egy kicsit merészebben nyúltam a belevalókhoz.

 

0,5 kg apróra vágott savanyú káposzta

20 dkg házi -enyhén- füstölt szalonna

5-6 szál nagyon csípős bajor kolbász

(na nem kell megijedni, mert ez a kolbász "csak" akkora, mint egy grafitceruza, vastagságra és hosszúságra is, de annál keményebb, kóstolbgatás közben)

30 dkg gomba

4 dl 30 %-os habtejszín

 

Elkészítése:

 

Miután a kolbász, a szalonna és a gomba is csak kevés főzési időt igényel, így először feltettem egy fazékba a káposztát. Felöntöttem annyi vízzel, hogy jól ellepte. (nem mostam ki a káposztát. Megkóstoltam és éppen olyan savanyú és sós volt, amilyennek kellett lenni)

Amikor már jócskán kezdett puhulni a káposzta, akkor még öntöttem hozzá vizet, és az összes apró csíkokra felszeletelt füstölt szalonnát, gombát, és bajor kolbászt hozzáadtam. Fedővel lezártam a fazekat, és addig főztem, amíg teljesen összefőttek az ízek és egyszerre megpuhult a káposzta, a szalonna, a gomba és a bajorkolbász is jócskán kiadta erejét és színét.

Belecsurgattam a tejszínt, egy pár percig még főtt. Kóstoláskor nem kellett fűszerezni, mert a káposzta éppen olyan savanyú volt, amilyennek egy korhelylevesnek illik lenni. A szalonnától megkapta a sós ízét, a kolbásztól pedig a szép piros színét.

 

 

Én "csak" három napig ettem, annyira imádom.................... Jó étvágyat mindenkinek!