2010. január 8., péntek

Kreativ blogger


Bevallom, kicsit meglepődtem, amikor egy kapott e-mail-ben ennyit olvastam:
"Fáradjon át hozzám" - irta Belly --- húú de hivatalos ! - gondoltam, de aztán ma igyekeztem elfáradni blogjára, megtekinteni: vajon elszúrtam valamit? ! - Meglepődve láttam gyönyörü blog-fejlécét, amelyen két csodálatos villa úgy fonódik össze, mint két szerető ember, aki egymásnak, egymásért él és egymás kivánságait lesi, hogy azt megvalósítva, sok-sok kreativitással átszőve, igyekezzenek megfelelni -már nemcsak egymásnak- hanem a blogban található díjnak is, amit Belly -többek között- nekem is ajándékozott. Itt és most köszönöm meg, hogy -nekem, mint nem olyan régi bloggernek- Belly ilyen díjjal tüntetett ki.
A Díj nekemitélésével némi felelősség is jár - olvastam ezt Kiskukta blogjában, aminek megpróbálok én is eleget tenni, amelyek a következők:

1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, akitől kaptam: Belly
2. A logót ki kell tenni a blogomba - kitettem
3. Be kell linkelni azt, akitől kaptam, - belinkeltem
4. Irnom kell (kellene) 7 olyan dolgot, amit mások érdekesnek találhatnak rólam
5. Tovább kell adnom 7 blogbarátnak
6. Be kell linkelnem Őket, - megtettem
7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjazásról.
- Gesztenye kivételével mindenkinek tudtam üzenetet hagyni, de Gesztenye blogja nem engedi a bejegyzést, azért remélem egyszer majdcsak észreveszi, hogy valami gond van a blogjában, de majd én is figyelek.

Nem volt nehéz a feladat, mert majdnem mindegyiknek eleget tudtam tenni.
A 4-es ponttal kicsit bajban vagyok, de azért annyit leírhatok, hogy én sem vagyok mindenben tökéletes, vagyis ha annó pár tiz évvel ezelőtt tökéletes is voltam, de elmultam annak lenni egy házasságkötés folytán. -na de ezt eddig még senki sem mondta, hogy van tökéletes ember, de csak magamról irhatok: -.Pl: Nem tudom az automata mosógépet kezelni, (a mai napig sem) mindennek persze nem én, hanem a férjem az oka, mert amikor férjhez mentem hozzá, én nem tudtam, hogy Ő egy mosómedve tipus, főleg amióta kitalálták az automatát. Először bőgtem és azon gondolkodtam, hogy el is válok tőle, mert nemcsak a mosógéphez nem engedett, hanem még a takaritást, némi bevásárlást is kivett a kezemből, én pedig elgondolkodtam, hogy akkor minek is vagyok én itt ebben az uj családban? Aztán húúúú de könnyü volt megszokni azokat a -ma már könnyebbségnek mondható- feladatokat. S milyen sokat változott a világ körülöttem az eltelt sok tiz évben, de egyedül a mosógépet ma sem tudom kezelni, s ehhez engedjetek meg egy aprócska történetet. Férjem nem egy beteges embör, de egyszer korházba került, máskor pedig egy hosszabb tanfolyamon vett részt. Na gondoltam, most én megtanulok automatagépmosni :-) gondoltam én !!!! Ott álltam az a szépséges hófehér nagy doboz előtt és csak néztem a gombokat, meg a fiókokat, s halvány fogalmam nem volt mit kell velük tenni. Na mindegy, akkor is mosni fogok és megtanulom kezelni a masinát. Először is bajban voltam, hogy hova is kell tenni a mosóport és hova az öblitőt, és hova a vizlágyitót. Mindegy: volt három fiók, bepakoltam mindegyikbe sorba a belevalókat (na persze, hogy mindent forditva! - hát a kezelési utasitás vajon mire való? - de azt sem tudom hol található meg a fürdőszobában, na ennek nem a rendetlenség az oka, hanem egyszerüen csak úgy minden a helyén van, de hogy az hol volt, nem tudom. Azóta már ezt legalább megtudtam). Aztán jött (volna) a program beállitása. Itt akadtam el isten igazából. Abba is hagytam az egészet, fogtam a telefonom, felhivtam a férjem a korházba és megkértem magyarázza el, hogyan kell automatamosógépül tiszta ruhát varázsolni. - Elképzelhetitek, hogy a szobatársak mekkorát röhöghettek rajtam, vagy gondolhatták, micsoda béna egy felesége van ennek az Ur-nak, aki még mosni sem tud. (csak halkan súgom meg, hogy kerti tavat ásni, kiépíteni, kertet gondozni, fúrni, faragni, kreálni, sütni, főzni mindennél jobban szeretek, ezért is lettem a férjem felesége) , s még mondja valaki, hogy nem igaz a mondás: a férfiakat a hasukon keresztül lehet elvarázsolni :-)
Hát ennyit rólam, (vagyis inkább rólunk), de szerintem ezt nem sokan hinnék el, hogy én még ma sem vagyok automatamosógépszerelőnagymester, de már talán nem is leszek :-)
Bocsánat a hosszu kitérőért, de bármilyen más munkát megcsinálok. Ha kell szakmát is változtathatok még, lehet belőlem kazánkovács és ékszerész, akár egyszerre is :-)
A 7 dolog közül csak egyet írtam le, de szerintem ez is elég :-) A többit már ugyis mindenki tudja, legalábbis remélem. Öreg vagyok, de nem vén, imádok kacagni és jóhumoru lenni, no ennyi tényleg legyen már elég, mert még a végén nagyon őszinte leszek :-)

S akkor most jöjjön a lényeg, hogy kiknek is adom tovább ezt a nemes díjat:

1. Ottis - nak - mert ha időm engedi, akkor rengeteg időt töltök nála,
2. Gesztenye - nek, mert egyszerüen gyönyörü, amit nála látok és szeretem.
3. 8 éhes száj - háziasszonyának, mert tisztelem és nagyon sokat olvasok nála is
4. Mainoni - nak, aki szintén sok-sok praktikát ad sok gyerekhez, na meg nekem is
5. Jókaja - nak, mert nála valóban nagyon jól be szoktam "kajálni"
6. Thrini - nek - mert imádom a Faluvégi Kurta Konyhákat
7. Napmátka - nak, mert egyszerüen sok-sok időt töltök el nála hasznosan.

Most valahogy ugy sikerült kiválasztanom a dijazottakat, hogy többségében szerintem nem is tudják, hogy én vagyok, de én igy szeretném ha megtudnák, mennyit vagyok náluk, milyen sok minden pozitivummal feltöltődöm Náluk - amit itt is megköszönök.
Lett volna és lehetett volna még több kiválasztottam, de akiknek még adhattam volna, azok már megkapták, s most ugy érzem Ti vagytok azok, akik ujdonságot hoztatok az utóbbi időben életemben.
Fogadjátok olyan örömmel, mint amilyen szeretettel én nyújtom át Nektek.
Viki

8 megjegyzés:

  1. Hát Viki, nagyon nagyon örülök, hogy tetszik a blogom. És nagyon köszönöm a díjat is!

    VálaszTörlés
  2. Ja és az nagyon jó, ha a férj kezeli a mosogatógépet, legalább azzal nem kell foglalkozni, jut úgy is béven más teendő :-)

    VálaszTörlés
  3. Viki! Köszönöm a díjat. Meglepetés volt a számomra. Szívesen látlak nálam és én is jövök hozzád!

    VálaszTörlés
  4. Kedves Viki!
    Hát ugyancsak meglepődtem, nagyon köszönöm Neked a megtisztelő díjat!
    Az automatamosogépes történeteden is remekül szórakoztam, és szerintem ez kifejezetten jó dolog, ha egy blogon az olvasnivalók is élvezetesek, nemcsak a receptek. A Tiéd ilyen, és szeretettel gratulálok hozzá! (Vissza is adnám a díjat, ha illene ilyesmi.) A recepteket is nézegettem, nagyon kedvemre valók, a fehérkenyered gyönyörű, és tetszik, hogy ilyen egyszerű (nyanya és öregtészta, ingyombingyom nélkül:) Azt hiszem, a közeljövőben ki is próbálom! Még egyszer köszönöm a kedvességedet!

    VálaszTörlés
  5. Vikikém! Gratulálok én is a díjadhoz!

    VálaszTörlés
  6. Viki, köszönöm szépen!
    Nahát, micsoda férj, mos, vasal, takarít... borzasztó....:)))))))

    VálaszTörlés
  7. Ottis ! nagyon szivesen tettem. Nem rontottad el a mosogatógépet sem, mert hiába rakom be a cuccot, lekontrollál :-) hát hiába? Erre szoktam mondani, hogy néha a precizitása már fáj - de azért szeretem :-) hi hi

    Thrini ! Neked is nagy tisztelettel küldtem, s ígérem hogy "nem hagylak el" ezen túl sem :)

    Napmátka ! Te pedig egy külön "szuper recept" vagy számomra :-)

    Mary: köszönöm

    Maimoni! Neked is nagy örömmel küldtem, de nem olvastad el figyelmesen a "regényemet" azaz, hogy elég sok változáson mentünk keresztül közel fél évszázad alatt.
    Már csak mos és mosogat (de azt is a gép csinálja) :-) hi hi
    de akkor sem tudom még ma sem kezelni azt a nyűves gombokat. Erre a hátralévő 50 évre meg mán minek tanúljam meg? Nem igaz ? ! :-)

    VálaszTörlés